Minden második magyar internetezik

2009.07.21. 12:30
A GfK Csoport tanulmánya szerint a volt szocialista tömb országaiban - leszámítva a távoli, ázsiai szovjet-utódállamokat - és Ausztriában tavalyhoz képest jelentősen emelkedett azoknak a felhasználóknak a száma, akik legalább havi rendszerességgel interneteznek. Itthon a gazdasági válság hatására viszont sokan lemondhatják elérésüket - jelzik előre elemzők.

2008 tavaszához képest 2009 májusára az internet elterjedése hazánkban a térség átlagához képest gyorsabb, jelentősebb volt, hiszen egy év alatt 11 százalékponttal nőtt a magyar internetezők aránya, miközben a fejlődés regionális átlaga 9 százalékpontot tett ki. Hazánk az internet-ellátottság tekintetében a térség előkelőbb részéhez tartozik, hiszen a magyar háztartások körülbelül 48 százaléka, 1,9 millió magyar háztartás rendelkezik valamilyen saját internetkapcsolattal - olvasható a jelentésben.

Nem nélkülözhetetlen az internet

Bár 2009 tavaszára az előző évi felmérés eredményeihez képest Magyarországon jelentősen megnaőtt a saját internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya (36-ról 48 százalékra), a közeljövőben jelentősen megtorpanhat az otthoni internet további térnyerése. Egyfelől a gazdasági válság hatásainak (növekvő hitelterhek, növekvő munkanélküliség stb.) következtében a magyar háztartások számára az otthoni internetkapcsolat közel sem számít nélkülözhetetlen szolgáltatásnak. Másfelől az internet további terjedésének határt szab az úgynevezett "digitális plafon", vagyis a számítógéppel rendelkező és a számítógép használatához értő lakosság aránya. Tapasztalatok szerint hazánkban a "digitális plafon" és az otthoni internet penetráció közötti rés már meglehetősen szűk, így megtorpanhat az internet további térnyerése.

Három fő tendencia figyelhető meg 2009 második félévére vonatkozóan. 2009 eleje óta látványosan terjed a hagyományos, vezetékes internet fő kihívója, a mobil technológia. A lakosság körében kezdetben népszerű ADSL-technológiát egyre inkább kiszorítja, lassan megelőzi a kábeltévés internet. A távközlési piacon egyre nagyobb szerephez jutnak a kapcsolt szolgáltatások, vagyis a több távközlési szolgáltatást (így pl. vezetékes telefont, mobiltelefont, televízió szolgáltatást és internet szolgáltatást) is magukban foglaló, úgynevezett triple vagy 4play csomagok.

Észtország áll az élen

A térség online szempontból legfejlettebb országa Észtország 70 százalékos internethasználati aránnyal. Őket szorosan követik a szlovénok 68 százalékkal, majd a másik két balti állam és Ausztria következik 55-60 százalékos penetrációval. Egy évvel korábban, 2008 tavaszán ugyanezek az országok még versenyeztek a képzeletbeli internetes dobogóért. Az öt listavezető országot a négy visegrádi tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia követi szinte megegyező internethasználati aránnyal. Ezekben az országokban a lakosság 51-52 százaléka lép fel a világhálóra havonta legalább egyszer.

Macedóniában és Horvátországban az internetező felnőtt lakosság aránya meghaladja a 45 százalékot. Ezzel szemben a balkáni államok jelentősen le vannak maradva a térség vezető országaitól, hiszen ezekben az államokban az internethasználók aránya 31-35 százalék közötti, vagyis a félsziget felnőtt lakosságának mindössze egyharmada használja rendszeresen a webet (Görögországon és Törökországon kívül, akik nem vettek részt a felmérésben). A két sereghajtó a felmérés mindkét évében Oroszország és Ukrajna volt, 2009 tavaszán az ukránok alig egyötöde használta a világhálót. Azokban az országokban, ahol az internet népszerűbb - tehát a balti lakosság, a szlovénok és az osztrákok körében -, a lakosság nagyobb arányban rendelkezik saját otthoni hozzáféréssel. Ez leginkább az észtekre és a szlovénekre jellemző, háztartásaik háromnegyede rendelkezik online kapcsolattal. E két országot Lettország és Ausztria követi 60 százalékos otthoni internet-ellátottsággal.