Vannak olyan országok, ahol szándékosan szűrik az interneten lévő tartalmakat, ám filterezés nélkül a világháló számos szolgáltatását nem is tudnánk használni: postafiókjainkat elárasztanának a kéretlen reklámlevelek, a netet a támadások lassítanák, a fórumokat a robotok által generált hirdetések tennék használhatatlanná, kereséseinkre pedig reklámoldalak százait hozná fel a Google.

Mindenki kap levélszemetet

Legkönnyebben e-mailezés közben kerülhetünk közelebbi kapcsolatba a témával, hiszen kérés nélkül küldött reklámlevelekkel valószínűleg mindenki találkozott már, s a hasznos üzenetekkel keveredő hirdetések mindenkit idegesítenek. Bár Bill Gates pár éve még úgy nyilatkozott, a spamek már nem sokáig jelentenek problémát, a levélszemetet máig nem sikerült száműzni a világhálóról a legfejlettebb technológiák alkalmazásával sem. Korábban mindenféle szuper szűrést ígérő bonyolult kliensprogramtól várták a megváltást a netezők, sokan pedig fizetős szolgáltatásként kínálták a spamszűrést. Mostanra az internetszolgáltatók rákényszerültek arra, hogy maguk szűrjék ki a nemkívánatos levelet, ezzel csökkentve saját kiszolgálóik, hálózatuk adatforgalmi terheltségét. Pénzt manapság már nem lehet kérni ezért, hiszen az ingyenes Gmailen az egyik leghatékonyabb levélszemétszűrő működik - sokan ezért használják egyéb postafiókjuk kezelésére is a Google levelezőjét vagy más, milliók által használt rendszert. Hatékonysága részben annak is köszönhető, hogy a társaságnak közel 150 millió postafiókra van rálátása, felhasználói pedig egy gombbal bejelölhetik a fel nem ismert spameket, ezzel is javítva a rendszer működését. Házunk tájáról informálódtunk: a Freemail levelezőn is a leginkább a spameket kell szűrni, ez a teljes, mintegy 16 milliós levélforgalom durván felét teszi ki egy átlagos napon, emellett a levélszemét-küldők robotjait próbálják visszatartani a tömeges regisztrációtól szövegfelismeréses technológia, azaz captcha alkalmazásával. Ezen felül túlterheléses és egyéb típusú támadásoktól is óvni kell a levelezőrendszer szervereit.

Filtereznek a szolgáltatók is

A netszolgáltatók - a Kínában és néhány más diktatúrában tevékenykedőket leszámítva - alapvetően nem korlátozzák azt, hogy ki milyen. Egyrészt a kártevők által használt portokon való kommunikációt blokkolják, másrészt pedig a levelezőszerverek által használt csatornákat is elzárhatják szükség esetén, mert a szakszerűtlenül vagy egyáltalán nem védett, kártevőkkel fertőzött PC-k sokszor ezeken keresztjül ontják a levélszemetet a világba. Egyes társaságok kedvezményes áron kínált biztonsági csomagokkal próbálják elősegíteni azt, hogy felhasználóik védjék PC-iket, a legnagyobb amerikai szolgáltató pedig kísérletképpen a böngészőben megnyíló üzenetekkel igyekszik felhívni a fertőzött PC-k tulajdonosainak figyelmét.

Külföldön és idehaza is alkalmaznak internetszolgáltatók - leginkább a kábeltévés és a mobilplatformot használó társaságok - olyan szűrést, amely olyan intenzív adatforgalmat generáló szolgáltatások használatát korlátozza le, mint a fájlcserélők vagy a bittorrentes letöltés. Ez leginkább a mobilinternet esetében okozhat problémákat: egy vadul letöltő felhasználó lelassíthatja a közelben lévő többi felhasználó kapcsolatát is. Hasonló terhelési problémák miatt kábelhálózaton szolgáltató társaságok szokták még szűrni a fájlcserét, de például a magyar UPC áthidaló megoldást alkalmaz: ez csak akkor kapcsol be, ha a hálózaton jelentős a forgalom, ekkor pedig a nem fájlcserélős, "hasznos" forgalomnak magasabb prioritást biztosít, míg mondjuk éjjel lehet tovább torrentezni.

A Google is szűr...

A Google keresőrobotjai folyamatosan pásztázzák a webet, és a tévécsatornák, hírportálok mellett kereshetővé teszik a legeldugottabb hobbista miniszájtokat is. Természetesen ha valaki nem akarja, hogy honlapjának tartalma a világ számára is hozzáférhetővé váljon, beállíthatja az oldalát úgy, hogy a robotok elkerüljék. Ugyanakkor a keresőcégnek is szűrnie kell találati listáit, mivel az online bűnözők gyakran honlapokon keresztül próbálják megfertőzni a látogatókat, akik sok esetben épp a Google-on keresztül jutnak el hozzájuk. Ezt megelőzendő mostanra már a Google keresőn is külön figyelmeztetés jelenik meg akkor, ha az adott oldal bejelentett támadó webhelyként szerepel a megfelelő adatbázisban, amelyet a Stopbadware.org nonprofit szervezet működtet.

Forrás: [origo]

... és ha kell, cenzúráz is

Kínában a keresőóriásnak alkalmazkodnia kellett a helyi kommunista vezetés előírásaihoz: az ázsiai országból nem lehet szabadon internetezni, komoly létszámmal rendelkező állami apparátus végzi a nem helyesnek vélt tartalmak eltávolítását, a külföldi oldalakat pedig csak az állami hálózati eszközökön át lehet elérni, amelyek viszont sok szájt elérését blokkolják - még ha az ügyesebb felhasználók ezt ki is tudják játszani. Mivel mostanra Kínából böngészik a legtöbben az internetet, a külföldi cégek komoly dillemma előtt állnak, az országban ugyanis csak a helyi kormányzat kívánalmainak megfelelően - azaz végső soron a cenzorokkal kooperálva - működhetnek.

A Google-tól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy emberi jogi szervezetekkel és aktivistákkal külön irányelveket dolgoztak ki a kínai piacon való működésre. Ennek megfelelően a Google.cn címen elérhető keresőn egyértlemű üzenet jelzi, ha egy adott tartalmat azért nem lehet elérni, mert azt a helyi országos tűzfal blokkolja. A keresőcég továbbá a Gmail levelező, vagy a Blogger webnapló-szolgáltatás kínai felhasználóinak adatait nem helyi, hanem külföldi szervereken tárolják.

A Google híreit robot szelektálja

Nincs befolyással viszont a Hírek szolgáltatáson megjelenő cikkek tartalmára a Google-nek, ezeket ugyanis nem szerkesztők, hanem kizárólag számítógépes algoritmusok szelektálják és helyezik el az oldalon, s ugyancsak a gép dönt arról, mi minősül topsztorinak. Valószínűleg ez az oka annak is, hogy a meglehetősen szélsőséges tartalmakat közlő Kuruc.info szájt cikkei is elérhetők a hírfolyamban. Ezzel kapcsolatban a keresőcég hazai képviseletétől csupán egy olyan URL-t kaptunk, amelyen a Google hírkereső oldalán megjelenő tartalmakkal kapcsolatos problémákat lehet jelezni a cégnek: bár a szájt működtetőivel való kapcsolatfelvételi felület kissé el van rejtve a menükben, valószínűtlen, hogy eddig senki ne tett volna panaszt a szájt ellen, ez viszont azt sugallja, hogy a Google reakcióideje nem túl gyors.

Forrás: [origo]
A Kuruc.info-t is szemlézi a Google Hírek

Bár a pornográf tartalmakat meglehetősen hatékonyan ki tudták szűrni a YouTube-ról, a szélsőséges videókkal kapcsolatban a keresőcég még nem ért el ilyen jó eredményeket, noha a felhasználási feltételek alapján ilyen jellegű tartalmakat sem szabadna feltölteni senkinek, ahogy verekedést vagy gyilkosságot ábrázoló felvételeket sem. Ha valaki ilyen problémával találkozik a világ legnépszerűbb videomegosztóján, egyébként ezen az oldalon tehet panaszt. Hasonló problémák persze egyéb videomegosztókon is tapasztalhatók, a házunk táján működő Videa.hu esetében a legtöbb felhasználói panasz személyiségi jogokat sértő videókra érkezik: ezek tipikusan olyan esetek, amikor valakiről beleegyezése nélkül publikálnak felvételeket - a szélsőséges tartalmakkal kapcsolatban arányaiban kevesebb reklamációt fogadnak az oldal üzenőfelületén.

Az arcokat is el kell takarni

A keresőóriásnak a webes térképén nyújtott Street View szolgáltatás kapcsán is szűrnie kell az elérhető tartalmakat, sőt, a kamerás autók által rögzített panorámaképekkel kapcsolatban több országban, köztük idehaza is adatvédelmi aggályok merültek fel. Bár sokan mérgesek amiatt, hogy többek közt Budapest utcáit sem lehet bejárni az elhúzódó egyeztetések miatt, nem felesleges bürokrata huzavonáról van szó: ha a kamerás autókkal felvett képeket nem megfelelően kezelik, azok egy sor visszaélésre lehetnének alkalmasak.

Bár kezdetben - 2007-ben - a panorámafotók mindenféle takarások nélkül jelentek meg a Google Térképen, egy évre rá már a felvett utcai járókelők arcát kitakaró algoritmust alkalmazott a cég, később pedig a rendszámokat is hasonló módon anonimizálták. Erre azért van szükség, mert az így kiszivárgó információk számos visszaélésre adtak lehetőséget, hiszen például le lehetett vadászni valakinek a rendszámát, esetleg megfigyelni, merre parkol, hol lakik, kivel sétál az utcán vagy milyen boltba megy be és így tovább. A Google kamerái igen sok dolognak szemtanúi, amelyet jól szemléltet a Street View-n elérhető vicces jeleneteket felvonultató blog is.

Forrás: [origo]
Ciki, ha lefényképeznek szexshop-ba menet

Mindent szűrni kell majd

Az egyre nagyobb felhasználói interaktivitást használó online szolgáltatások megjelenésével egyre nagyobb szerep jut majd a tartalmak szűrésének, hiszen minél nagyobb befolyása lesz a netezőknek, annál valószínűbb, hogy sokan egyre inkább visszaélnek majd lehetőségükkel, a szájtok, szolgáltatások működtetőinek pedig egyre nagyobb figyelmet kell majd fordítaniuk a problémára. Mint azt korábbi cikkünkben már összegyűjtöttük, a felhasználóktól is egyre nagyobb közreműködést igényel majd a megfelelő adatvédelmi beállítások elvégzése, sokan ugyanis csak lustaságból osztják meg a fél - vagy akár az egész - világgal privát tartalmaikat az ismerősök helyett.