Így változtattak meg bennünket a kütyük

2010.07.20. 16:03

A kütyüinknek hála, már soha többé nem tévedünk el, azonnal értesülünk róla, hogy volt osztálytársunknak gyereke született, és bármikor nézhetünk pornót - de a mobiltelefonunk memóriája nélkül valószínűleg a legjobb barátaink számát sem tudnánk felidézni.

A technológia egyre inkább része a mindennapi életünknek, és sok elemében akár pár évente teljesen átalakítja, felforgatja azt. Az újonnan felnövő generációnak már természetes, hogy interneten, mobiltelefonon lóg, de talán mindenkinek érdemes belegondolni, mennyi mindenben függünk, vagy változtunk meg a korszerű eszközök mindennapi használatától.

Akinek nincs mobilja, az nem is ember

Magyarországon a rendszerváltás előtt évekig kellett várni egy telefonvonalra, és még a kilencvenes években is eltartott egy ideig a távközlési rendszer korszerűsítése. Nyilvánvalóan ennek is köszönhető, hogy ahogy a mobiltelefon megfizethetővé vált, tömegek kezdték el használni, és manapság már furcsán nézünk valakire, ha kiderül róla, hogy nincs mobilja. A dolog hátulütője persze az, hogy bárhol, bármikor utolérhetők vagyunk, és ismerőseink, rokonaink teljesen kétségbe esnek, ha fél napig nem érnek el minket a lemerült akku miatt.

Forrás: AFP
Mindig, mindenkinél, mindenhol ott a telefon

Szintén a mobilkorszak "áldásos" következménye, hogy az utcaképet egykor meghatározó, és sokak által használ telefonfülkék már szinte csak dísznek vannak ott, és, hála a készülékek memóriájának és gyorstárcsázó funkciójának, a sajátunkból szép lassan kikoptak az ismerősök telefonszámai.

Ha ismerlek, bejelöllek

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Előbb-utóbb mindenkit utolér...

Alig pár éves trend, de az online közösségi oldalak használata széles körű terjedésének köszönhetően már-már az is csodabogárnak számít, aki nincs ott ezeken. Rég megszakadt baráti, ismerősi kapcsolatok indulnak újra úgy, hogy valamelyik fél "bejelöli" a másikat, a feltöltött képeknek köszönhetően azonnal értesülünk róla, ha valamelyik volt évfolyamtársunk megnősült, vagy gyermeke született, ahogy azt is pontosan tudjuk, a szomszédunk hol volt legutóbb nyaralni.

A közösségi hálósodás árnyoldala, hogy egy-egy állásinterjú előtt a reménybeli munkaadónknál is megnézik a bulizós fotóinkat, a női felhasználók pedig számíthatnak rá, hogy egy-egy könnyelműen feltöltött fürdőruhás képük nagy sikert arat majd a kollégáik körében vállalat-szerte. Egy másik, nagyon bosszantó dolog, hogy az amerikai típusú, piramisjáték-szerű, úgynevezett multi-level marketing cégek hálójába került, gyors meggazdagodásra vágyó ismerőseink is egész biztosan egy körüzenetben igyekeznek majd minket is beszervezni, és az egykori kedves, szeretett tanítónénink is egy csapásra nagyon kiábrándítóvá válhat, amikor megkapjuk tőle az első, évek óta közismert kamuhírről szóló körlevelet vagy hoax-ot, amiben mondjuk egy beteg kislánynak gyűjtenek, vagy a továbbküldésével ingyen laptopot lehet kapni.

Nem maradunk le semmiről


Egy igazi klasszikus: Zidane vs. Materazzi remix

Az információs túlterhelés sokkoló tüneteit enyhítheti is az internet mindennapos jelenléte azáltal, hogy az előző esti tévéshow-ban látott verekedést, tehetségkutatós bakit, vagy látványos gólt, amiről mindenki beszél, még napokig-hetekig újranézhetjük a videomegosztóknak köszönhetően, és akár most is visszakereshetjük, hogyan fejelte le Zidane Materazzit. Az igazán népszerű részletekből pedig remixek, vagy akár flashjátékok is készülnek, így sokkal tovább, és sokkal vátozatosabb formában szórakozhatunk olyan jeleneteken, amiket pár évvel ezelőtt csak akkor láttunk volna viszont újra, amikor egy szilveszteri visszatekintő műsorban előveszik a televíziós szerkesztők.

Nincs olyan, hogy nem tudod

Forrás: AFP
Minek bármire is emlékezni, amikor ott a Google?

Előbb Google-ozz, azután kérdezz - vágják sokan ismerőseik fejéhez, amikor valami könnyen kikereshető információhoz szeretne hozzájutni, és valóban: az egyre fejlettebb webkeresőknek és a Wikipédia tudástárának köszönhetően már sok minden van, amiért a könyvtárba kellene rohangálni. Elég, ha csak annyit mondunk, hogy a különleges tudakozó segítőemberei is legtöbbször a webet böngészve válaszolnak a kérdésekre. Jól keresni persze nem tud mindenki, az információk gyors előkeresése pedig nem feltétlenül egyenlő a tudásunk bővítésével, sőt, az sem feltétlenül örvendetes, hogy a diákok a tankönyvek helyett egyre inkább az internetre hagyatkoznak - akár úgy, hogy onnan töltik le az egész dolgozatukat.

Már soha többé nem tévedünk el

Forrás: AFP
A navigáció már az okostelefonokban is ott van

"A következő utcánál forduljon jobbra". Alig van olyan autós, aki ne használna GPS-t, pedig ez még csak a kezdet: ma már a mobiltelefonokban is ott van a GPS, vagy ha nincs, a legtöbb típuson legalább lassú mobilneten elérhető egy térkép, és az internetes vállalatok egyre többféleképpen térképezik fel a világunkat. Indulás előtt műholdas- vagy légifelvételen, a térképre helyezett fotók segítségével, vagy akár utcanézeti képeken deríthetjük fel a célpontunkat, és az oda vezető utat, hogy azután menet közben a navigációs berendezés, vagy helyfüggő szolgáltatások segítsenek minket. Eközben a hagyományos papírtérkép olvasásának és értelmezésének tudománya lassan feledésbe merül.

Egy okkal több arra, hogy utáljuk a szomszédainkat, rokonainkat

Forrás: AFP
Gyakori helyzet bárkinél: gépszerelés szívességből

A számítógép és az otthoni internetkapcsolat megléte ma már szinte mindenki számára evidens dolog, és olyanok is tartanak otthon PC-t, akiknek pár évvel ezelőtt még eszük ágában sem lett volna számítógépet venni. Az idősebbek is szeretnek recepteket olvasgatni, vagy iWiW-ezni, és ha másért nem, a gyereknek játékhoz, tanuláshoz sokan vesznek gépet, vagy bajlódnak kényszerűen Office-szal, Excellel a munkájuk miatt. A géppel azután csak a baj van, és vírusos, lassú, vagy folyton lefagyó PC-vel ki máshoz is fordulnának, mint az informatikában jártas(nak gondolt) unokához, vőhöz, vagy szomszédhoz, aki azután fél napokat bajlódhat egy Windows újratelepítéssel, egy hálózati kártya konfigurálásával, amíg a rokonság többi tagja már a kávé mellett pihegve emészti az ünnepi ebédet egy-egy összejövetel alkalmával.

LOL-lal nevetek, lájkolom, szmájli

Az sms- és chatkultúrával kezdődött, és ma már a közösségi oldalak térhódításának köszönhetően folytatódik, hogy a nyelvünket egy csomó "trendi" kifejezés árasztja el a digitális világnak köszönhetően. Dobj egy sms-t, írj rám privátban, add meg az MSN-ed, lájkolom - ilyen és ehhez hasonló kifejezések színesítik a hétköznapi nyelvet, amelyekből évről évre újabbak születnek és terjednek el. A legújabb a Facebookos "lájk", ami eredetileg a Like - tetszik - feliratot viselő gomb volt a közösségi oldalon, és azt jelezhetjük vele, hogy a kedvünkre való egy link, vagy megosztott kép, videó, az élő szóban pedig "lájkolásként" közismert. A chatszlengben a hangos nevetés jelzésére szolgáló LOL (loughing out loud) pedig már odáig jutott, hogy hazai reklámokban, plakátokon is szerepel.

A zene, a film, a szoftver és a könyv ingyen van, és azonnal

Forrás: AFP
A Pirate Bay torrentoldal üzemeltetői a perük alatt

A széles sávú internet és a fájlcserélők, warezoldalak rohamos elterjedésének köszönhetően ma már bármilyen, digitális formában létező, vagy digitalizálható - például beszkennelt magazinok - javakhoz pillanatok alatt ingyen hozzájuthat bárki. A mozifilmekből legalább kamerás, a szoftverekből, játékokból feltört (néha persze bugos, vagy vírusos) verzió bármikor letölthető, nem is beszélve az mp3-fájlokról, amelyeknek a csereberéje és az erre létrejött Napster a fájlcserélés kezdeteit jelentette az ezredfordulón.

Miközben a szerzői jogvédők és a kalózszájtok üzemeltetői, vagy éppen a témára szakosodott kutatók azon vitatkoznak, okoz-e egyáltalán, vagy mekkora kárt okoz a kiadóknak a filmek, könyvek, zenék, szoftverek szabad másolgatása, vagy eladásokat generál és maga tartja életben a kultúra egy bizonyos szeletét, a digitális tartalomterjesztésben élen járó vállalkozások, mint például a játékokat kínáló Steam, vagy az iTunes zeneáruházat elindító Apple bebizonyították, hogy a legális letöltések is életképesek, ha elég jó a kínálat, jól működik és könnyen kezelhető a vásárlást kiszolgáló infrastruktúra, valamint az árakat is jól lövik be ehhez az új terjesztési formához.

Bármikor lehet pornót nézni

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Ma már az élő szexchat sem nagy különlegesség

Ismét vissza kell kanyarodnunk a rendszerváltáshoz: a szexújságok, felnőtt filmek sokáig tiltott gyümölcsnek számítottak Magyarországon, de még a nyugati jólétben, szexshopok és legálisan üzemelő piroslámpás negyedek között felnőtt nyugati internetezőket is valóságos sokkhatásként érhette, hogy az internet elterjedésével a nap 24 órájában elérhetővé váltak az erotikus tartalmak. A szinte bármikor elérhető internetes szexoldalak és újabban élő webkamerás kukkolószájtok minden elképzelhető igényt és perverziót kielégítenek úgy, hogy az embernek még az újságoshoz vagy a sarki tékába sem kell lemennie, ahol legjobb esetben csak az általában rezzenéstelen arcú eladó, rosszabb esetben a vásárlóközönség többi tagja előtt kelljen elmagyaráznia, vagy a polcról kikeresnie a kívánt alkotást.

A szabadon elérhető erotikus tartalmak könnyedén a net "sötét oldalára" csábítanak bárkit. Munkahelyen, iskolában, nyilvános internet-terminálokon egyaránt böngésznek az emberek pornót, a pattanásos, barátnőről álmodozó tinédzserektől kezdve a tisztes családapákig, vagy akár -anyákig. Az internetezők elkanászodása mellett az online szexiparnak komoly szerepe volt az online szolgáltatások felvirágoztatásában: a fizetős pornószájtok voltak ugyanis az első olyan vállalkozások, amelyek jelentős bevételt tudtak termelni az interneten, megteremtve a tőkét sok más netes vállalkozásnak.

PIN-kódok és jelszavak vagyunk


Ha nem jut eszünkbe, főhet a fejünk...

A legtöbbünknek a mobiltelefonnal, bankkártyával kezdődött: meg kellett tanulni a hozzájuk tartozó négy számjegyű PIN-kódokat. Azután jött az e-mail (idehaza sokaknak valószínűleg Freemail), az iWiW, majd a többi közösségi oldal, levelező, video- vagy fotómegosztó, és így tovább, minden olyan "hely" a neten, ahol csak regisztrálni kellett vagy lehetett. Ma már sok munkahelyen a számítógépet is felhasználónév és jelszó védi, így egy hirtelen, pillanatnyi amnézia, vagy félreütés kellemetlen helyzetbe hozhat minket akár egy sürgős elintéznivaló közepén, de a bankkártya esetében ugyanígy akár a hipermarket kasszájánál, kilométeres sorral a hátunk mögött.

Amikor pedig magunk találunk ki jelszavakat, hogy megvédjük az illetéktelen behatolóktól a levelezésünket, felhasználói fiókjainkat, nem ártana kreatívnak lenni, vagy legalábbis betartani a jelszóalkotás alapvető szabályait: legalább nyolc betű, kicsi, nagy, számokkal és speciális karakterekkel, amire sokan nem figyelnek oda. Pedig az online bűnözés egyik legfontosabb célja napjainkban a felhasználók online identitásának megszerzése.

KAPCSOLÓDÓ CIKK