A villámlás nem csak konnektoron át gyilkolhat tévét, laptopot

Egy kiadós zivatart követően előfordulhat, hogy nem működik többé a méregdrága tévé, nem reagál a bekapcsolásra a számítógép, hallgat a hifitorony. A villámcsapás nem csak a konnektoron keresztül, de hálózati, vagy antennakábelen át is tönkreteheti az elektronikus eszközöket. A ketyerék minden vezetékről való lehúzásával is védekezhetünk, ám ajánlott - és kényelmesebb - néhány ezer forintba kerülő túlfeszültségvédő eszközt vásárolni erre a célra.

Egy teljesen épnek tűnő, de belülről tönkrement monitor, egy használhatatlanná vált asztali PC, egy selejtre került LCD-monitor és egy hibás vezeték nélküli telefon, valamint egy tropára ment ADSL-modem a mérlege egyik kollégánk hétvégéjének, egy becsapó villám ugyanis a közelben lévő házak lakásainak számos elektronikai eszközét tette tönkre. A károkat néhány ezer forintos ráfordítással megelőzhette volna.

A villámhárító nem elég

Aki egy kicsit is járatos az elektronikai eszközök világában, valószínűleg tud róla, hogy a nagy viharok alatt célszerű kihúzni a számítógépet, tévét vagy más elektronikai eszközt a konnektorból, nehogy a villámlás tönkretegye azokat. Hiába van villámhárító az épületen, az ugyanis csak az elsődleges hatásoktól véd meg, azaz megakadályozza, hogy a hatalmas energia közvetlenül emberbe csapjon vagy tüzet okozzon.

Ezen kívül azonban a villám közelében felhalmozódó elektromos töltésnek olyan másodlagos hatása lehet, amely ugyan nem jár közvetlen életveszéllyel, de az otthonokban lévő egyre összetettebb elektronikai eszközöket egy pillanat alatt tönkreteheti - mondta el kérdésünkre Szarka Attila, az APC by Schneider Electric nevű, egyebek mellett szünetmentes tápegységeket és védelmi eszközöket gyártó cég vezető rendszermérnöke. A panellakások vasbeton szerkezetük miatt némileg védettebbek, a családi házak elektromos berendezései azonban ki vannak téve a villámveszélynek.

Júniusban sújt le a legtöbb villám

A meteorológiai statisztikák szerint Magyarországon a legtöbb villámcsapást júniusban regisztrálják, ez számít általában az év legzivatarosabb hónapjának. A zivatar kifejezést egyébként akkor lehet használni, ha az eső mellett szél és légköri kisülések, valamint az azokat követő mennydörgések együttesen észlelhetők. Magyarországon évente átlagosan harminc-negyven alkalommal van zivatar, ezek 95 százaléka nyári napra esik. Egy évben mintegy 350 ezer kisülés keletkezik hazánk légterében, ebből 30 ezer éri a földet.

A múlt heti viharok nyomán a T-Home és a UPC ügyfeleinél egyaránt tapasztalták a DSL-, és kábelmodemek meghibásodását - mondták el érdeklődésünkre.A szolgáltatóktól megtudtuk, hogy bár a legtöbb felhasználó már tudja, hogy a tévét és a számítógépet ki kell húzni a konnektorból, a modemról sokszor megfeledkeznek.

Mindent ki kell húzni vihar alatt

Az is előfordul, hogy például a konnektorból ugyan kihúzzák az internetezéshez, tévézéshez használatos eszközöket, ám az antenna vagy a telefon kábelét a modembe dugva hagyják, pedig ezeken a drótokon keresztül is tönkreteheti az eszközöket, például a tévét, set-top boxot vagy a sokszor nem is olcsó routert.

A legolcsóbb - ingyenes - hatékony védekezési mód, ha a komolyabb mennydörgések hallatán nem csupán kikapcsoljuk, hanem a konnektorból is kihúzzuk a PC-t, tévét, játékkonzolt, hifitornyot vagy hasonló eszközöket, emellett pedig eltávolítjuk belőlük az antennadrótot, telefonzsinórt vagy Ethernet hálózati kábelt is. Ez a módszer biztonságos ugyan, de nagyon macerás, ezért nem meglepő, hogy született technológiai megoldás is a villámvédelem problémájára.

Viszonylag olcsón lehet védekezni

Különböző túlfeszültség elleni védőeszközöket aránylag olcsón be lehet szerezni - ezek egyébként leginkább egy hosszabbítóra hasonlítanak. Az általunk megkérdezett szakértő szerint ezek közül csak azokat érdemes megvenni, amelyeken feltüntették, hogy mekkora mennyiségű energia elvezetésére képese - ha ez hiányzik, az eszköz gagyi.

Öt-tízezer forintért már olyan kivitelű védelmi eszközt is lehet vásárolni, amelyet nem csak hálózati aljzatokkal láttak el, hanem rájuk lehet dugni az antennát, Ethernet-kábelt vagy telefonzsinórt is, és egy védett kimeneten továbbítani azok jeleit a tévé, számítógép, telefon felé, immár biztonságosan. Lehet vásárolni egyetlen konnektordugót tartalmazó, alapszintű túláramvédőt is, de ezek ár-érték-aránya nem túl jó, ezer forinttal drágábban már több csatlakozós modellt hazavihetünk.

Ha végül valóban becsap a villám a közelben, elképzelhető, hogy a védelmi eszköz tönkremegy, és újat kell majd vásárolni helyette, de ennek valószínűsége nem száz százalékos, csak különösen erős áramlöketek esetén fordulhat elő. Ha így is történik, csak egyetlen eszközt vesztettünk el, az összes többi a vihar után újra minket szolgál majd.