Sebészi pontosságú akció volt a torrentrazzia

2010.06.23. 22:30

A legnagyobb forgalmat bonyolító hazai torrentszájtok közül többnek a szervereit is lefoglalta a rendőrség a múlt heti akciója során, mások pedig azért álltak le, mert megijedtek a hatóságoktól. A szájtokat feljelentő ProArt fontos mérföldkőnek tartja a sikert, egyúttal mindenkit meg is nyugtat: bár elítélik a fájlcserélők használatát, de továbbra sem üldözik az otthoni internetezőket.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIII. kerületi kapitányságának nyomozói június 16-án szerdán, egy nagyszabású akció keretében foglaltak le kalózszervereket több budapesti szerverteremben és egy főiskolai kollégiumban. (Több nagy fővárosi tárhelyszolgáltató cég is a XIII. kerületben, a magyar internet egyik legnagyobb csomópontjának (a BIX központi node-ja) is otthont adó Victor Hugo utcában található, ahol már rendszeresek a hasonló akciók). Hamarosan kiderült, hogy a lefoglalások a legnagyobb hazai torrentoldalak némelyikét, például az NCore, az Evolution, a 1st és a Bithorlo szervereit érintették.

A több mint százezer regisztrált felhasználóval rendelkező Ncore üzemeltetői az Asva.info nevű, fájlcserélőkkel foglalkozó híroldal szerint először azt ígérték, hamarosan újraindítják a szolgáltatást, mivel a rendőrség csak a szájtot álcázó proxy szervereket foglalta le, de a nyomozók júnuis 18-án pénteken újabb látogatást tettek a szervertermekben, és ekkor már azokat a gépeket is elvitték, amelyek a szájt weboldalát, az azt kiszolgáló adatbázisokat és magát a torrent trackert tartalmazták. Az akcióban összesen 58 gépet foglaltak le, 500 terabájtnyi tárkapacitással.

Mi az a torrentszájt?

Hogy megértsük a múlt heti fogás jelentőségét, érdemes röviden áttekinteni, hogyan is néz ki egy torrentoldal. A Bittorrent technológia a felhasználók közötti gyors és hatékony fájlcserélést teszi lehetővé. A sikere abban rejlik, hogy a hagyományos, közvetlen letöltésekkel szemben itt nem lassítja, hanem gyorsítja a letöltést, ha minél több felhasználó csatlakozik a rendszerhez, ugyanis mindenki, aki már letöltött egy részletet egy megosztott fájlból, azonnal maga is annak megosztójává válik, vagyis növeli a rendelkezésére álló források (az úgynevezett seedek) számát.

Maguk a torrentoldalak hagyományosan nem magukat a letölthető filmeket, zenéket, szoftvereket listázzák, csak tárolják a rájuk vonatkozó információkat egy webes katalógusban, ahonnan csak a letöltést irányító torrentfájlokat lehet letölteni, amit a felhasználó a saját PC-s letöltőprogramjában (más néven torrentkliens) nyit meg. Innen kezdve a kliens a fájlból kapott információk alapján a forgalmat irányító szerveren, a trackeren keresztül keresi meg a rendelkezésre álló forrásokat, vagyis a többi felhasználótól szedegeti össze a letöltendő állományok darabkáit. (A legújabb, DHT technológia már központi trackert sem igényel.)

A hazai torrentszájtok legtöbbje zárt közösség, a weboldalukra csak meghívásos, esetleg fizetős sms-es regisztrációt követően lehet bejutni, és csemegézni a letöltésekből, bár sokuk rendszeresen nyitotta meg a kapuit bárki előtt hosszabb-rövidebb időre, aminek a híre mindig gyorsan elterjedt a torrentezők körében. A webszervereket (frontend) nem közvetlenül, hanem közbeiktatott proxy szervereken keresztül lehet elérni, ami megnehezíti ezek felderítését, és rendszerint külön szerveren működik a tracker.

A rendőrség felvételei a lefoglalt szerverekről

A mostani razzia során a rendőrség azonban nemcsak ilyen gépeket foglalt le, hanem nagy kapacitású seed szervereket is, amelyek a fájlcserélés fent vázolt logikájával szemben mégiscsak egy központi helyről való letöltést tesznek lehetővé, amennyiben a seed szerver egy mindig online, nagy sávszélességgel rendelkező felhasználót szimulál. Ezek több száz terabájtnyi tartalommal tartották fenn folyamatosan a torrentoldalak forgalmát - vagyis a fájlokat nem otthoni felhasználók cserélgették egymás között, hanem voltak közöttük olyanok, akik nagy mennyiségű letöltenivalót szolgáltattak a többieknek. A hazai és külföldi torrentszájtokon listázott letölthető tartalmak túlnyomó többsége egyébként sem az otthoni felhasználók által bedigitalizált tartalom, hanem warez, vagyis erre szakosodott bandák által kiadott film, zene, vagy feltört szoftver, utóbbi minden esetben részletes használati útmutatóval.

Felszólítással kezdődik

A rendőrségi akciót két hazai jogvédő szervezet, a filmforgalmazókat tömörítő ASVA (Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány, amely időközben beszüntette a tevékenységét), és a közös jogkezelő szervezetek jogvédő szervezete, a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezte. A jogvédők először minden esetben felszólították az oldalakat a jogsértő tevékenység beszüntetésére, amit sokan úgy értelmeztek, hogy "bezáratták" vagy "megfenyegették" az oldalak üzemeltetőit.

"Öt éve kezdtük meg a tevékenységünket, és az egyetlen közvetlen, direkt lehetőségünk, amivel a jogsértő felhasználás ellen fel tudunk lépni, az az értesítési és eltávolítási eljárás" - mondta el az akcióval kapcsolatban Horváth Péter, a ProArt igazgatója. "Mindig küldünk a DC-huboknak (egy másik fájlcserélő technológia), torrentszájtoknak ilyen felszólításokat, ha el tudjuk érni őket, ebben nagy meglepetés nem volt."

A fájlcserélőket a jogvédők minden esetben konkrét művek miatt keresték meg és kérték azok eltávolítását, és a hozzájuk intézett levélben szerepel az is, hogy ki a jogosult, és a címzett hogyan legalizálhatja a tevékenységüket, vagyis kivel kell felvennie a kapcsolatot, ha szeretné jogtisztán terjeszteni a műveket. A jogsértő tartalom eltávolítására 12 óra áll rendelkezésre, és nem kell a felszólításhoz hivatalos szerv, bárki kérheti, akit sérelem ért. "Ennek köszönhetően már sok kisebb weboldalt, vagy webes rádiót sikerült legális útra terelni, akik csak azért "kalózkodtak", mert nem tudták, hogyan folytathatnak legális tevékenységet. A felszólításos módszer viszont arra van kitalálva, hogy egy-egy esetet kezeljen, nem pedig arra, amikor ilyen ipari méretekben, tízezerszám lehet valahonnan letölteni tartalmakat" - magyarázta Horváth.

Forrás: [origo]
Horváth Péter, igazgató, ProArt: "Gratuláltunk a rendőröknek, de ünneplésre nincs idő"

A jogvédők ezért feljelentést tettek a rendőrségen, arra kérve a BRFK-t, hogy tegyen lépéseket a jogsértő tevékenység megszüntetése érdekében. A XIII. kerületi kapitányság emberei hónapokig dolgoztak a szerverek felderítésén, és Horváth szerint "sebészi pontosságú" akciót hajtottak végre. 2007 novemberében, a Bithumen elleni razzia során, amikor a rendőrség több szerverteremben kereste a gépeket, legális szolgáltatások szervereit is lefoglalták, most viszont csak olyan szervereket, amelyek a torrentoldalakat működtették, ezt viszont most sikerült elkerülni.

"Ez azért van így, mert gyakran a szervertermekben is káosz van: sok szolgáltató nem vezet rendes nyilvántartást a gépekről, elő szokott fordulni, egy adott IP-címen nem annak a szervere van ott, akié kellene, hogy legyen. Persze ha a rendőrség rossz gépet visz el, akkor mindenki rájuk mutogat, nem a szolgáltatókra" - magyarázta az igazgató.

Elrettentő csapásnak szánták

Az egy héttel ezelőtti akció után egy sor olyan torrentoldal is leállt, amelyeknek a gépeit nem vitték el, de figyelmeztetést már kaptak a jogvédőktől, mások ezt követően tettek eleget a jogsértő tartalmak törtlésére vonatkozó felszólításoknak. Horváth Péter szerint fontos ez a hatás is, így ugyanis egyértelművé vált, hogy "ezt a mindenki által tudottan jogsértő tevékenységet nem lehet nyugodtan folytatni". A ProArt vezetője újabb fontos mérföldkőnek értékeli ezt a sikert az előző nagy akció, a ColdFusion smsweb-szervereinek lefoglalása után.

A fájlcserélőkkel foglalkozó Asva.info - aminek nincs köze a jogvédő szervezethez, bár szándékos a névrokonság - cikkeiből az szűrhető le, hogy a több mint 115 ezer felhasználóval rendelkező Ncore eltűnése és bizonytalan jövője komoly csapás volt a hazai torrentezőkre, sok szájt üzemeltetői máris azon gondolkodnak, hogyan tudnák újraindítani a szolgáltatást, akár külföldre menekítve a szervereiket a hatóságok elől. A kisebbek közül persze sokan feladták, és vannak, akik nagyobb oldalaknak adják át a felhasználóikat. (Az érintett oldalak részletes listája és státusza megtalálható az Asva.info folyamatosan frissülő táblázatában: http://asva.info/razzia-info)

Forrás: BIX
A BIX szerint nem okozott nagy visszaesést a hazai netforgalomban a razzia:
szerdán 10-15 gigabit/másodperccel csökkent a volumen, de másnap már csak fele ennyivel

A szerverek lekapcsolása, illetve leállása akár több százezer felhasználót érinthetett Horváth Péter szerint, de a ProArtnak nincs pontos becslése erről, ő is csak az olyan fórumokon, weboldalakon terjesztett információkra hagyatkozott, mint amit az Asva.info vagy más oldalak tettek közzé. A hírszájt szerkesztői kérdésünkre úgy válaszoltak, hogy csak a lefoglalt szerverek miatt akár 220 ezer felhasználó maradhatott letölteni való nélkül - ebben lehet némi átfedés, hiszen sokan több oldalon is regisztráltak -, de a legnagyobb szerepe a források csökkenésében az Ncore eltűnésének volt. A hazai weben a bittorrent peerek száma - vagyis az egy időben megosztott tartalmak száma - akár másfél millióval is csökkenhetett a magukat megnevezni nem kívánó szerkesztők szerint.

Az otthoni felhasználót nem bántanák

A ProArt a fájlcserélők használatát is jogsértő tevékenységként tartja számon, Horváth szerint azonban nem az a céljuk, hogy az otthoni felhasználókat üldözzék a hatóságok. "A hatóságokat arrafelé tereljük, hogy az üzemeltetőket vonják felelősségre. Lehetne ötvenezer egyedi eljárást indítani, de attól még nem szűnik meg a jogsértés, és nem is az a cél, hogy gyerekeket vagy nagymamákat citáljunk bíróság elé, mint amire volt példa Amerikában. A hazai jogtulajdonosoknak nem ez a stratégiája, ezért nem is voltak, és nem is lesznek ilyen perek nálunk."

Forrás: BRFK
Lefoglalt szerverek a XIII. kerületi kapitányságon: úgy tűnik, nem kispályások

A ProArt vezetője a trackerek üzemeltetőit és a jogsértő tartalmakat a szájtokra feltöltő seedereket azért tartja vétkesnek, mert lehetővé teszik a jogsértést, és erre buzdítanak másokat is, tehát felbuktóként, bűntársként, elkövetőként vesznek részt benne, szerepüktől függően. A lefoglalt gépek tartalmának szakértői  elemzése még hátra van, és mivel a BRFK nyomozóit, bár kerestük, egyelőre nem tudtuk megszólaltatni, még azt sem tudjuk, hány gyanúsítottja lesz az ügynek és pontosan mivel vádolják majd meg őket.

A szerverlefoglalásokkal kapcsolatban meg szerettük volna kérdezni a lefoglalt trackerek üzemeltetőit is, kíváncsiak voltunk például, miért éri meg torrentszervert üzemeltetni (hiszen a klasszikus sms-webes, fizetős letöltésekkel szemben a torrentszájtok nem hoznak közvetlen bevételt a tulajdonosaiknak. Ugyan e-mailben sikerült közvetítő útján elérni némelyiküket, de végül mégsem vállalkoztak nyilatkozatra, így csak az Asva.info híradásain és az ott megjelent hozzászólásokon keresztül szűrhetők le a rendőrségi akcióval kapcsolatos vélemények.

Forrás: [origo]
Ennyi maradt az egyik lefoglalt tracker oldalából

A razzia utáni első reakciókból is az volt leszűrhető, a szájtok gazdái nem hisznek benne, hogy ilyen módszerekkel meg lehetne szüntetni fájlcserélést (mint az illusztrációnkon látható, a hazai netforgalomban nem okozott jelentős visszaesést az akció), főleg, mivel a tracker nélküli DHT-technológia a jövőben még megfoghatatlanabbá teszi majd a torrentezést. A trackerek megtorpanása azonban jelzi: a razzia hatással volt a hazai warezszcénára, és úgy tűnik, mégsem marad minden teljes egészében a régiben. A szemfüles felhasználók persze most sem maradtak letölteni való nélkül, hiszen az olyan nagy külföldi torrentoldalak, mint a PirateBay vagy az IsoHunt, továbbra is üzemelnek, és a megmaradt hazai oldalaknak is megnőtt a forgalma (legalábbis azoknak, amelyek szabadon elérhetők, vagy lehet rájuk meghívóhoz jutni, regisztrálni).

Tudják, hogy nincs legális alternatíva, de a kár nagy

Az internetezők részéről jogosan vetődik fel a kérdés: ha idehaza nincsenek használható, kényelmesen kezelhető és széles választékot nyújtó, megfizethető online zeneboltok, vagy filmáruházak, mint Amerikában az iTunes, az Amazon.com vagy a Netflix, akkor hová forduljon az, aki nem szeretne fájlcserélőkről warezt letölteni? A torrentezőket mostanáig az nyugtathatta, hogy ők végső soron magáncélra töltik le, amit letöltenek, amit a törvény megenged (még ha közben vissza is osztják a tartalmakat, hacsak nem tiltják le a torrentkliensben vagy a tűzfalon a seedelést). A trackerek üzemeltetői pedig azért érezhették magukat biztonságban, mert 2007 novembere óta nem volt idehaza  torrentszájt elleni akció. A hatóságok azóta a fizetős kínálatot nyújtó smsweb- és FTP-szerverekre vadásztak, amelyekkel ellentétben a torrentoldalakon a tartalomterjesztők nem jutnak jelentős összegű, közvetlen haszonhoz a tevékenységükből.

Bár az oldalak némelyikén futottak hirdetések, és van, ahol emelt díjas smsben lehet regisztrálni, az ilyesfajta nyerészkedést, amennyire ez leszűrhető a megmaradt, pénzért kaput nyitó trackerekről szóló hozzászólásokból az Asva.infón, még ebben a közegben sem nézik jó szemmel. (A torrentes híroldal szerkesztői eközben a szabad kultúra utolsó védelmezőiként állítják be a trackerek gazdáit, mit sem törődve azzal, hogy a hazai szájtok főleg jogtiszta forrásból is beszerezhető warezt, vagyis lopott tartalmakat terjesztenek nagy mennyiségben.)

A ProArt vezetője maga is elismeri, hogy idehaza a fájlcserélés a legkényelmesebb módja a digitális tartalmak beszerzésének, aminek valóban nincs életképes, legális alternatívája. Horváth Péter szerint az sem igaz, hogy minden letöltés egy elmaradt vásárlásnak felel meg, ami a PirateBay ellen küzdő amerikai szerzői jogvédők gyakorta hangoztatott érve. Viszont idehaza az sem mondható el, hogy a fájlcserélők serkentenék az eladásokat, mint ahogy azt holland és kanadai piackutatók is állítják: a ProArt adatai szerint amíg egy felkapott hazai rockegyüttes albumát esetenként több tízezren torrentezik le, addig a kiadója ennek csak a töredékét tudja értékesíteni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK