Lezúztunk egy autóbuszt - szimulátorok a hazai sofőrképzésben

2010.11.30. 9:59

Vezetni tanulni a jövőben sem számítógépen fogunk, de a virtuális valóság itthon is egyre fontosabb szerepet tölt  be a gyakorlati oktatásban. A hivatásos busz- és teherautó-sofőrök képzésében az EU-s előírások komplex vezetéstechnikai gyakorlatokat tettek kötelezővé, ezeket pedig a hazai viszonyok közt szimulátoron a legkifizetődőbb megvalósítani. Játék vagy csodaszer a szimulátor? Meg lehet-e tanulni monitoron tolatni? Munkatársunk utánajárt.

A százhalombattai Budiás Autós és Motoros Iskola tavaly ruházott be egy kifejezetten teherautók, buszok és nyerges vontatók vezetésének oktatásában használatos szimulátorra. A  német Foerst cég által gyártott eszközt egy kisteherautó rakterébe szerelték, így azt bárhova el lehet szállítani: más iskoláknak bérbe is adják, ebből termelve vissza a kiépítés borsos költségét.

Belül három darab negyvencolos LCD-tévé biztosítja a valósághoz hasonló látványt a szélvédőn és a két oldalablakon át, a kormány egy MAN teherautóéval megegyező, és az egyéb kezelőszervek, például az irányjelző és az ablaktörlő karjai is olyanok, mint egy valódi járművön. A műszerfalat egy kis monitor helyettesíti, melyről többek közt a fordulatszám és az aktuális sebesség is leolvasható. Ugyanazon a gépen egyaránt lehet teherautó, busz, nyerges vontató, de akár tűzoltóautó vezetését is gyakorolni.

A kormány valódi, az ablak helyén LCD van

A szimulátor volánja mögé ülve az első dolog, ami feltűnik, hogy programjának grafikája jelentősen elmarad a manapság használt játékprogramokétól, viszont a három képernyős megjelenítés egyszerű mivolta ellenére is meglepően hatékonyan teremti meg a térbeli mozgás illúzióját. Ahhoz például, hogy a két oldalsó LCD-n látható visszapillantó tükrök képét láthassuk, el kell fordítani a fejet, akárcsak egy valódi autóban.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Szerzőnk a defekt felé száguld. Még több kép itt.

Indítani a slusszkulcs elfordításával lehet, a teljesen kezdő sofőrök pedig akár a kuplung kezelését is megtanulhatják a szimulátoron, illetve lehetséges átváltani automata sebességváltóra is. A gázt nagyjából ugyanúgy lehet adagolni, ahogy a valóságban, és már az első virtuális métereken érzi az ember, hogy másképpen, nagyobb ívben kell kanyarodni, mint egy személyautóval.

Begyakoroltuk a durrdefekt túlélését

Néhány percnyi szabad furikázást követően az első gyakorlat egy autóbusszal a sztrádán haladva biztonságosan kezelni a durrdefektet. A rendszer ugyan mindig az útvonal azonos pontjára időzíti a kerékhibát, de véletlenszerűen választja ki, hogy melyik abroncs fog tönkremenni, így a sofőr nem tudja, jobbra vagy balra fog-e húzni a járműve. Az első alkalommal szerzőnk nagyjából két másodperc alatt az árokban kötött ki, mivel teljesen rossz technikát használt, nem a fékkel, hanem a retarderrel kellett volna megállítani a buszt  - mondta a próbát levezénylő instruktor.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A műszerfal is egy képernyőn jelenik meg. Még több kép itt.

Egy másik feladat során az útra hirtelen kiszaladó gyerek miatt kellett időben lefékezni, de olyan is előfordult, hogy egy másik autó vágott elénk, az előttünk haladó teherautóról pottyant le a rakomány, vagy a helyes elsőbbségadásra kellett figyelni. Nem csak nappal, de éjszakai módban is lehet vezetni, és bármikor be lehet kapcsolni esőt, ködöt vagy havazást, vagy az ittas vezetést utánzó elmosódás-effekteket. A rendszer ráadásul minden megtett virtuális méter paramétereit pontosan rögzít, így egy-egy műveletet több nézetből is vissza lehet játszani.

A gyakorlatban is használ a virtuális gyakorlás

A teljesen kezdő nagyjárműves sofőrök akár olyan egyszerű műveleteket is gyakorolhatnak a szimulátoron kockázatmentesen, mint a szűk helyekre való parkolás, ami egy nyerges vontatóval cseppet sem egyszerű.

Budiás János, a százhalombattai autósiskola vezetője szerint a szimulátor nem helyettesíti a valódi vezetést, ám a kezdő sofőrök a biztonságos virtuális környezetben számos dolgot begyakorolhatnak, így a valódi teherautó volánja mögé ülve már sokkal felkészültebben hajtják végre a feladatokat. A durrdefekt bekövetkeztét vagy más veszélyes mutatványokat valódi járművön nem, vagy csak nagy kockázatok árán lehetne gyakorolni. Egy hazai tűzoltóságon működő berendezésen például a magas súlyponttal rendelkező létrás kocsikkal nagy forgalomban való száguldást tudják gyakorolni. A virtuális környezetben olyan helyzeteket, körülményeket és környezetet is elő lehet állítani, amely egyébként a közelben nem lenne hozzáférhető, így például egy alföldi városban akár a nyár közepén gyakorolhatják a jeges szerpentineken való közlekedést.

Nem törik, nem fogyaszt benzint

A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) tudományos főmunkatársa, Dr. Juhász János az [origo]-nak azt mondta, európai uniós előírások ugyan nem kötelezik a hazai autósiskolákat a szimulátorok használatára, ám olyan helyzetek gyakoroltatását követelik meg a Gépjárművezetői Képesítési Igazolványt (GKI) kiállító, vagyis hivatásos busz- és teherautós-sofőröket oktató iskoláktól, amelyeket ilyen berendezésekkel sokkal kifizetődőbb oktatni. Ezeket a gyakorlatokat egyébként vezetéstechnikai pályán is elvégezhetné a tanuló, ami viszont sokkal költségesebb, ráadásul Magyarországon nem is működik annyi csúszós utat és más extrém szituációt modellező pálya, amennyi az összes jogosítványra vágyót képes lenne kiszolgálni. Bár az uniós jogszabályok megszabják az oktatási célra használható szimulátorok iránti alapvető elvárásokat, viszonylag lazán értelmezik ezeket (a jogszabály a "korszerű szimulátor" kifejezést használja), azaz nem biztos, hogy mindenhol azonos fejlettségű berendezésen végzik az oktatást: van, ahol csak egymonitoros alapmodellt használnak, míg másutt az erőhatásokat az ülés vagy a kabin mozgatásával utánzó csúcsmodellek is rendelkezésre állnak.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Az alkoholos befolyásoltság mértéke is beállítható. Még több kép itt.

Van, aki elszédül tőle

Hátrányai is vannak a szimulátoroknak, például sosem lesznek képesek száz százalékos élethűséget produkálni. Az is előfordul, hogy valakinél ún. szimulátorbetegség lép fel, amelyet az okoz, hogy a képernyőn látható irányváltások mellé nem társulnak valódi erőhatások - ennek kialakulására az ülést vagy akár az egész kabint is mozgató, legélethűbb szimulátoroknál a legkisebb az esély. A Budiás autósiskola instruktorától azt is megtudtuk, hogy egy hosszabb szimulátorozást követően hányás is előfordult, egyes idősebb sofőrök pedig egyszerűen nem képesek megszokni a virtuális környezetet: számukra a vezetéstechnikai pályán való tréningezés lehet alternatíva.

A KTI tanulmányában az is olvasható, hogy németországi tapasztalatok alapján a buszvezetők szimulátoros oktatásának hatására lecsökkent az előzéssel kapcsolatos, illetve az utoléréses balesetek száma, ez utóbbit tapasztalták az Egyesült Királyságban is.

A legolcsóbb két Suzuki, a legdrágább egy autóbusz ára

A kutatóintézet statisztikái szerint Magyarországon mintegy tizenöt darab vezetéstechnikai szimulátor üzemel, a berendezések elterjedésének legfőbb gátja magas áruk. Az egyik külföldi gyártó termékeit forgalmazó, és a szoftverek magyarítását végző Infomod cég árlistáján a legolcsóbb, egyképernyős személyautó-szimulátor alaptípusa is közel öt és fél millió forintba kerül, a jobb térérzetet biztosító hárommonitoros, valódi autós kezelőszervekkel szerelt változat pedig már majdnem kilencmillió forintot kóstál.

 

 

Az általunk is kipróbált, és az illusztrációkban is látható teherautó-, és buszszimulátor ára 16-18 millió forint, de létezik monitorok helyett projektorokat használó, élethűbb látványt biztosító változata is néhány millió forinttal drágábban. A fent említett eszközökhöz további öt-hat millió forintért lehet az élethűséget növelő ülésmozgató rendszert rendelni, ilyen azonban csak néhány helyen üzemel, például az egyik Volán-társaságnál.

Az úrvezetőket képző magyar autósiskolák jelenleg leginkább az alacsony árakkal és rövid képzési idővel próbálják magukhoz csábítani a vezetni tanulókat, így nem valószínű, hogy a szimulátorok a közeli jövőben megjelennek a B-kategóriás képzésben. A  teherautó-, és buszsofőröket oktató cégeknek azonban célszerű lesz beruházniuk ilyen berendezésekre, mert nem lesz más reális lehetőségük a kötelező gyakorlatok elvégeztetésére.