A Facebookon szervezkednek, akik nem lájkolják a kormányt

Fehér profilképpel, tüntetésekre invitáló eseménymeghívók terjesztésével tiltakoznak a Facebookon a kormány intézkedéseit ellenző internetezők. A politikai pártok a választási kampány óta hanyagolják a közösségi médiát, amelyet az elmúlt hetekben a tiltakozók vesznek aktívabban a birtokukba, egyelőre maroknyian, de elszántan.

Az országgyűlési választási kampányban több hazai politikai párt is aktívan használta a közösségi média eszközeit, közöttük a Facebookot is támogatók és rajongók gyűjtésére, azóta azonban szemlátomást hanyagolják ezeket a fórumokat. Már az őszi önkormányzati választások idején sem vették elő újra ezeket az eszközöket olyan intenzitással, mint a tavaszi hajrában. Nem úgy azok a csoportok, amelyek elégedetlenek a kormány intézkedéseivel: a közösségi oldalon könnyen, gyorsan toborozhatnak maguknak támogatókat és gyűjthetik a visszajelzéseket.

A tiltakozók fő eszköze mostanában az eseménymeghívó: a tömegrendezvények szervezéséhez a Facebook kézenfekvő eszközt biztosít ennek formájában. A meghívót megkapó felhasználó visszajelezhet, hogy ott lesz-e az eseményen, az bekerül a naptárába, és az üzenőfalán is közzéteheti azt, vagy ismerőseinek is továbbadhatja a meghívót. Az első, jórészt Facebookon szervezett esemény az egyetemisták december 2-án tartott felvonulása volt, amelyen az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása ellen tiltakoztak a résztvevők. A tüntetést a Helyzet van nevű aktivista csoport szervezte, amely deklaráltan pártsemlegesnek szánta a demonstrációt.

Eddig a jelentkezők töredéke ment el

Hasonló szellemiségben szerveződött a Facebookon egy tüntetés december 12-re a magánnyugdíjpénztárak pénzeinek a közösbe való beolvasztása ellen, december 20-ra pedig a médiaalkotmány, vagyis az új médiaszabályozás ellen, a kiírás szerint "a sajtószabadságért". Az új médiatörvény ellen tiltakozóknak saját oldaluk is van, "Nem a médiaalkotmányra" néven, ahol már a Wikileaks Londonban letartóztatott alapítója, Julian Assange szabadon bocsátásáért is szerveztek demonstrációt.

A kormány által kezdeményezett reformokkal elégedetlenkedő, azok ellen tiltakozó felhasználói csoportok fellépései már csak azért is látványosak, mert ezekkel az ügyekkel kapcsolatban hasonló nagyságrendű felhasználót mozgatnak meg, mint az ellenzéki pártok. A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy a Facebookot, ha csak a rajongók számát nézzük, eddig a jobboldal használta a legeredményesebben. A Fidesz első számú facebookos csatornájának, Orbán Viktor oldalának 55 ezer követője van, Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig 18 ezer rajongót tudhat magának. A kampányát erőteljesen az internetre építő LMP ezzel szemben csak 7 ezer, az MSZP pedig mindössze 1200 rajongót tudhat magának.

A december 2-án tartott felvonulás: a jelentkezők töredéke volt ott

Szintén a médiaszabályozás elleni tiltakozásként kezdték el a kormány tervein felháborodott facebookozók az üres címlappal megjelent újságok mintájára fehérre változtatni a profilképeiket. Ehhez az akciókhoz eddig valamivel több mint 9600 felhasználó csatlakozott, legalábbis az akciót hirdető meghívóra ennyien igazolták vissza a részvételt. A közösségi oldalon indult egy támogatói csoport a Jobbik politikai támadásának kitett Alföldi Róbert mellett is, amelynek jelenleg több mint 2500 tagja van.

A fehér profilképes akció, mint látható, eddig messze a legnépszerűbb a facebookos ellenzéki akciók közül, a Budapestre szervezett tüntetésekre ugyanis hiába mentek ki ezrével a meghívók, eddig az elért felhasználók töredéke jelzett vissza rájuk. A pozitív visszajelzések száma persze még nem garantálja, hogy mennyien mennek majd el valójában a tüntetésre. A Helyzet van December 2-i felvonulásán a meghívó tanúsága szerint például 1700-an voltak ott, miközben a valóságban 200-300 tiltakozó vett rajta részt. Nagyságrendileg a többi tüntetés is hasonló létszámon áll jelenleg: a magánnyugdíj-pénztárak melletti demonstrációra valamivel több mint 2800, a médiatörvény elleni tüntetésre 2300 jelentkező van eddig.

Csendes tömeg áll a kormány mellett

A kormánydöntésekkel kapcsolatos civil csoportok kommunikációja is intenzívebb, mint ami a hivatalos pártcsatornákon zajlik. Orbán Viktor oldalán jelenleg főleg a miniszterelnök külföldi útjairól láthatók képes beszámolók, így például a pápánál tett látogatásról. A sajtóban és a közösségi oldalon parázs vitákat kiváltó médiatörvény-tervezet, a magánnyugdíjpénztárak vagy az Alkotmánybíróság ügyei itt december elejéig nem kaptak teret, a kormánypárt csak néhány nagyobb horderejű döntéssel kapcsolatban tájékoztatja a profiloldalon keresztül a követőit. A helyzet csak akkor változott meg, amikor a miniszterelnük maga is egy facebookos videoüzenetben reagált a nyugdíjpénztár-rendszer átalakítását kritizáló hangokra. Az aktuálpolitikai ügyekről a Fidesz Facebook-oldalán sem nagyon esik szó, amelynek 22 ezer követője van. A pártok közül egyedül az LMP és a Jobbik folytat aktív párbeszédet a támogatóival a Facebookon.

A politikai témákban megnyilvánuló internetezők száma még így is alacsony az összes, 2,3 millió magyar facebookozó arányában (az adat a Checkfacebook.com statisztikai oldalról származik). Természetesen a pártok és a tiltakozók is használnak más eszközöket, így iWiW-es klubokat és körüzeneteket, hagyományos fórumokat, blogokat és weboldalakat is, de növekvő népszerűsége és átláthatósága miatt a Facebookon látványosan lehet követni az ilyen megmozdulásokat. A kormánypárti oldalon nem találtunk hasonló, a közügyekkel kapcsolatos civil kezdeményezést.

Mennyit ér egy lájk a Facebookon?

Az üzleti életben már jó ideje forintosított értéke van a facebookos rajongóknak. A világszerte ötszázmillió felhasználóval rendelkező közösségi oldal elsősorban nagy potenciállal rendelkező kommunikációs csatornát jelent az ott reprezentált cégek számára, amivel éves szinten 3,6 dollárnyi médiaköltést spórolhatnak meg rajongónként, miközben az őket lájkoló felhasználók átlagos vásárlóértéke 136 dollár és 38 cent - ennyit költenek ugyanis évente az általuk kedvelt termékekre. (Az adatok a Vitrue és a Syncapse közösségi médiakutató cégektől származnak.) A közügyekkel kapcsolatos akcióknak elsősorban az Facebookon összetoborzott tömegbázis hozhat eredményt.

"Ha egy közösségi médián szervezett akció elér egy kritikus támogatói számot, az komoly esélyt adhat arra, hogy társadalmi vita alakul ki a kérdésről a facebookos közösséget is meghaladva - tehát az emberek beszélni kezdenek róla vagy átkerül a mainstream médiába. Egy döntéshozó nagyobb eséllyel karolja fel az ügyet, ha annak szemmel látható a tömegbázisa" - mondja Varga Áron, a Policy Solutions elemzője. Erre a szakember szerint jó példa volt az augusztus 20-a előtti kezdeményezés, amivel az emberek arra akarták rávenni a kormányt és az önkormányzatokat, hogy mondjanak le az ünnepi tűzijátékról, és annak árát fordítsák a nyár eleji árvizek károsultjainak megsegítésére.

A Mondjunk le az augusztus 20-i tűzijáték élményéről az árvízkárosultak javára! nevű csoportnak jelenleg 274 ezer tagja van, és a kezdeményezésnek, mint tudjuk, volt is foganatja: a fővárosi tűzijáték takarékos kiadásban került megrendezésre, több önkormányzat pedig valóban adakozásra fordította az árát. A kormányellenes, és a jelenlegi, sokak szemében már lejáratott politikai erőktől elhatárolódó megmozdulásokkal kapcsolatban inkább az az izgalmas kérdés, hogy milyen hatással lesznek a politikai életre.

Növelheti a politikai tudatosságot

Varga Áron szerint a tűzijátékos akcióhoz hasonlóan jelentős tömegbázis kellene ahhoz, hogy a döntéshozók ne hagyják figyelmen kívül az ilyen tiltakozó akciókat. Az elemző szerint a megmozdulások eredményességét segíti, ha azok valamilyen konkrét cél - például a már említett felsőoktatási- vagy médiatörvény visszavonása - érdekében szerveződnek, a pártsemlegességük pedig kétségkívül növeli a hitelességüket. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a mostani, deklaráltan pártsemleges megmozdulásokkal kapcsolatban is fennáll a veszélye annak, hogy pártok, politikai szervezetek próbálnak meg rájuk telepedni.

Új politikai erő azonban aligha nőhet ki a jelenlegi szerveződésekből az elemző szerint. "Az, hogy valakik nem támogatják a kormány egy-egy intézkedését (például az egyetemisták vizsgázásának nehezítését), nem jelenti, hogy azonos értékrendet is vallanak. Másrészt a pártalapításhoz szükség van egy komoly szervezeti háttérre, ehhez pedig pénz kell. Bár az LMP feltűnésének fontos tanulsága, hogy egy parlamenti esélyekkel rendelkező párt alapításához ma már nem kell sok milliárd forint, a szervezet kiépítése és a kommunikáció nagyobb feladat egy demonstráció megszervezésénél - és főleg nagyobb egy Facebook-csoport alapításánál. Erre nem kell jobb bizonyíték, mint az, hogy az LMP-nek még parlamenti pártként is nehézséget okozott októberben az ajánlószelvények összegyűjtése."

A közösségi oldalakon szerveződő és jelenlévő akciók azonban növelhetik a fiatalok politikai tudatosságát - bár látszólag eddig csupán a hazai, főleg fiatal felhasználók töredéke fejezte ki szimpátiáját egy-egy politikai erő vagy ügy mellett. "Az üzenetek (a közösségi oldalon) könnyebben jutnak el a fiatalokhoz. Hamis érv, hogy így nő a manipuláció lehetősége is: a politikáról kapott információink nagyon jelentős része közvetetten érkezik hozzánk. Arról természetesen már lehet vitatkozni, hogy a több politikai információval rendelkező választó döntése végkifejlet, a "közjó" szempontjából értékesebb lesz-e, mint azé, aki kevesebb hírt olvas, de ez már politikaelméleti kérdés." Varga szerint, bár érzékelhetően erősödnek a civil kezdeményezések, a közügyeket érintő tiltakozások még korántsem képviselnek "kritikus tömeget", és a Facebook sem erősíti meg egy csapásra a hagyományosan gyenge hazai civil szférát, mivel annak hatékony működéséhez az állampolgárok mostaninál jóval nagyobb aktivitásra lenne szükség.