2010, a mobilkütyük és hackerek éve

Technológiai fronton az iPad és a mindenféle androidos mobilkészülékek előretörése hozta a legnagyobb változást idén, az év végét pedig a WikiLeaks oldalán akcióba lépő és a Kinect játékvezérlőt megszelídítő hackerek tették izgalmassá, miközben a videojáték-ipar lassan már többet kaszál, mint Hollywood. Visszatekintés az év legemlékezetesebb eseményeire az informatika világából.

Az év elsőként bemutatott, és valóban legnagyobb hatású innovációja az iPad volt. A 2009-es év azzal végződött, hogy csak találgattuk, milyen is lesz az Apple nagyméretű érintőképernyős táblagépe, a bemutató után pedig, ami önmagában nem váltott ki nagy lelkesedést, még mi is csak nagyra nőtt iPod Touchnak tekintettük a készüléket.

Áprilisban azután már mi is a távolból követtük a modell New York-i premierjén az első között sorban álló Horváth András tudósítását, aki videón is elmesélte nekünk (lásd lentebb), milyen volt megélni a nagy eseményt, ami a táblagépek korszakának kezdetét is jelentette. Az iPad már pár héttel a bemutatása után milliószám talált gazdára, igazi vetélytársa pedig, bár sokat vártunk a különböző androidos táblagépektől, nem igazán akadt: egyelőre a Samsung Galaxy Tab az egyetlen említésre méltó megoldás.

A készüléket kézbe véve pedig az is kiderült, hogy otthoni webböngészéshez, videózáshoz nincs is ennél jobb megoldás, és a kihalóban lévő nyomtatott magazinok, újságok is ennek köszönhetően kelhetnek új életre, az eddiginél látványosabb formában.

Pár hónappal az iPad premierje után, júniusban megérkezett az új, 4-es sorozatszámot viselő iPhone is. A készüléktől előre ugyan nem vártunk sokat, de a Retina Display nevű új, nagyfelbontású LCD-kijelzője alaposan leiskolázta az okostelefon-mezőnyt. Idehaza csak több hónapos késéssel, ősszel került a boltokba, és bár jóval drágább az elődjénél, a premierén több százan álltak sorba, novemberben pedig a T-Mobile után a Vodafone is megkezdte a modell árusítását.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=BXnnJoV5NHnxndOD

Az iPad-premier magyar szemmel: Handrás harmadik volt a sorban

A vásárlókat szemlátomást az sem zavarta, hogy a telefon vázába helyezett antennáját le lehet fogni úgy, hogy elmenjen rajta a térerő (ezt a jelenséget a saját tesztkészülékünkön is elő tudtuk idézni). Az emiatt kirobbant antennagate-botrányt az Apple először némi mismásolással próbálta megúszni, majd beismerte a gondot, és gumitokokat kezdett el osztogatni a készülékekhez, amelyeket egyébként a leejtéstől is célszerű így megvédeni. Az Apple éve olyan jól alakult, hogy 2010-ben története fontos fordulópontjához érkezett: a cég piaci értéke megelőzte az előző nagy számítástechnikai éra, a PC-korszak meghatározó nagyvállalatának számító Microsoftét.

Menetel az Android, válságban a Nokia

Természetesen nem az iPhone volt az egyetlen újdonság a mobilvilágban: 2010-ben végre határozottan előretört a Google Android, és három évvel a platform bejelentése után végre nagy választékban váltak elérhetővé a kiforrott androidos modellek. Bár a Google saját, Nexus One nevű csúcsmodellje a kutyának sem kellett, az azt gyártó HTC remek készülékeket hozott ki Androiddal a saját márkaneve alatt, ahogy a Sony Ericsson, a Motorola és a legújabban a következő "hivatalos" Google-telefon, az idehaza még nem kapható Nexus S beszállítójává előlépett Samsung is.

A Samsung Galaxy S és az iPhone 4 tesztjét itt olvashatja

A koreai gyártó az év végére, úgy tűnik, végképp a jól bevált Apple-modellek hű másolója és androidos formában való újraálmodója lett. A Galaxy S az iPhone 3G, a Samsung Galaxy Tab egy kicsit az iPad, a jövőre megjelenő Galaxy Player pedig az iPod Touch mása lesz. A platform az USA-ban le is gyűrte az okostelefonok egykori meghatározó szoftverének számító Windows Mobile-t.

A mobiliparban az idei évtől vártuk a Nokia nagy visszatérését, amire azonban egyelőre nem került sor. A cég bemutatta ugyan az N8-as okostelefont és rajta a megújított Symbian S3 operációs rendszert, de az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az N8-as hardvere ugyan kiváló, de a régimódi, nehézkes kezelőfelülete és megoldásai miatt nem volt esélye a játszva kezelhető androidos okosmobilok vagy az iPhone mellett, a cég sikertelensége pedig még a készülék bemutatását megelőzően az eddigi vezérigazgató, Olli-Pekka Kallasvuo fejébe került, akinek menesztése után az okostelefon-üzletágért felelős Anssi Vanjoki is követett. A gyártó tovább dolgozik a Symbian megújításán, miközben egy MeeGo nevű új platformjának megjelentetése is várat magára.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=8RqiUOU8pPGiE0Eu

Rá sem lehet ismerni a mobilos Windowsra

A Nokiánál valamivel sikeresebben alakult a Microsoft okostelefon-platformjának a megújítása. Az októberben bemutatott Windows Phone 7, bár vannak hiányosságai, mindenhol - így nálunk is - elismerő kritikákat kapott. Igaz, az eladásai egyelőre nem túl látványosak: a szoftvercég adatai szerint mindössze 1,6 milliót szállítottak le belőle a forgalmazóknak.

A szórakoztatóelektronikai termékek körében a 3D-tévék jelentettek idén igazi újdonságot, de magas áruk miatt nem terjedtek el igazán. A Google saját, de elektronikai gyártópartnerei készülékeire szánt Google TV nevű szoftvere, ami a cég szándékai szerint élőben kereshetővé teszi majd, és össze is vegyíti az internetes tartalmakat a tévéműsorokkal, még mindig nem tudott elstartolni. A szárnyaikat bontogató új technológiák mellett volt egy legendás termék, amitől idén kellett elbúcsúznunk: a Sony bejelentette, hogy leáll a kazetás sétálómagnók, vagyis a hagyományos walkmanek gyártásával. A hír sokakban nosztalgikus érzéseket keltett, bár a legtöbben már azt sem tudják, mi az a walkman - leginkább tehát az volt érdekes a hírben, hogy a hordozható zenelejátszók legendás elődje egészen 2010-ig húzta.

Húszéves születésnapját ünnepelte a magyar mobiltávközlés

Október 15-én volt a huszadik évfordulója annak, hogy az első magyar kereskedelmi mobiltelefon-szolgáltatás elindult. A jeles évfordulót sajtófogadással és ingyenes koncerttel ünnepelte meg az első magyar mobilszolgáltató, a Westel jogutódja, a T-Mobile.

Összefonódott a Facebook és a Bing

A redmondi szoftvercég idén szép csendben tovább erősítgette webkeresőjének, a Bingnek a pozícióját is, főleg azzal, hogy szorosabbra vonta a szálakat a világ legnépszerűbb közösségi oldalával, a Facebookkal. A kereső így már arra is képes, hogy a weblinkek ottani népszerűsége - lájkolása - alapján is súlyozza a találatait.

A Facebook az idei évben rendületlenül folytatta előretörését. Tavasszal még arról adtunk hírt, hogy világszerte 400 millió felhasználója van, év végére ez a szám elérte az 550 milliót, alapítóját, Mark Zuckerberget pedig az év emberévé választotta a Time magazin. A szájt története persze idén sem volt mentes az adatvédelmi aggályoktól és botrányoktól.

A Facebook alapértelmezett adatvédelmi beállításaival az volt a probléma, hogy túlságosan átláthatatlannak bizonyultak, és túl sok mindent fedtek fel a felhasználókról (ennek alakulásáról itt látható egy remek interaktív illusztráció), néhány alkalmazásról pedig kiderült, hogy harmadik félnek továbbít információkat a felhasználókról. A hazai mozikban sikerrel futott a Facebook alapításának körülményeit feldolgozó film.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója

A web másik sztárja, a Google idén nem annyira újításaival, mint a cég körüli egyéb hírekkel került be az újságokba. A webkereső még márciusban leállította kínai szolgáltatását, és a jóval csekélyebb állami kontroll alatt álló hongkongi weboldaláról szolgálja ki az ázsiai ország lakosait, miután kínai hackerek támadták meg a Gmailt - a cég szerint azért, hogy emberi jogi aktivistákról gyűjtsenek adatokat.

A Google leszámolna a Windowszal

A Google egy másik szolgáltatását is leállította: bebizonyosodott ugyanis, hogy az e-mail utódjának szánt Wave mégsem tudja megreformálni az online kommunikációt, ezért a cég megszüntette annak fejlesztését és év végén leállítja a szolgáltatást. Tökéletesítették viszont a keresőoldalt, a Google Instant már a gépeléssel egy időben mutatja a lehetséges találatokat, és pár hónapja színes háttérképeket is hozzá lehet adni a kereső nyitóoldalához.

A cég látványos, utcanézeti képeket mutató Street View-szolgáltatása viszont idén sem volt botrányoktól mentes. Kiderült, hogy az utcákat fotózó autók wifis adatokat is összegyűjtöttek, így a vezeték nélküli hálózaton forgalmazott felhasználói neveket, jelszavakat is, Németországban pedig csak csonkán indulhatott el, mivel aki kérte, annak előre levették belőle a lakhelyéről, üzleteiről vagy irodáiról készült fotókat.

A Street View a botrányok mellett vicces képekkel is szolgált:
az angol internet sztárja lett a titkozatos a "lófejű srác", de egy halottnak tűnő lány,
Németországban pedig egy kocsi csomagtartójába bújt meztelen férfi keltett feltűnést a képeken

A Google az év végén mutatta be leglátványosabb újdonságát a régóta várt Google Chrome OS formájában, ami a Windowst és a telepített szoftvereket váltaná le a jövőben webes szolgáltatásokkal. A cég már szét is osztotta az új operációs rendszerhez készült notebookokat, azonban sokak csalódására táblagépek nem készülnek majd vele: azokhoz az Android következő verzióját kell kivárni.

Idén a hazai mobilosok körében is terjedni kezdett a Foursquare nevű helyfüggő közösségi szolgáltatás, ami a nemzetközi web egyik legújabb nagy sikere: felhasználói az aktuális tartózkodási helyüket oszthatják meg egymással, de nem címek vagy koordináták, hanem a rendszerbe felvitt helyek alapján, amit a rendszer pontoz, és versenghetnek különböző minősítések elnyeréséért. A tartózkodási hely megosztásának funkciója nemrég a Facebookba is bekerült.

A magyar kormány szeretné a nyílt forráskódot

Idehaza az év elején két új, magyar fejlesztésű webkereső, a Bluu.hu és a Szörcs.hu is nagy nyilvánosságot kapott, de utóbbiról a keresésoptimalizálással foglalkozó szakemberek kiderítették, hogy valójában nincs saját keresőmotorja, előbbi pedig azóta sem ért el jelentősebb sikereket.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=SQk3xhAi3YbWbigM

Így működik a Foursquare

Március elején több hónapos késéssel elindult az új kormányzati portál, a Magyarország.hu, ami rögtön egy nagy rendszerleállással kezdte meg működését. Az áprilisi választások után hatalomra jutott Fidesz-KDNP-kormány még kora ősszel ígéretet tett a nyílt forráskódú szoftverek támogatására a kormányzati szférában, majd december 23-án hirdette meg végleges digitális stratégiáját.

Ebben az elképzelések szintjén ugyan szerepel a hazai internet-hozzáférések számának növelése és az informatikai beruházások ösztönzése, de ennek némileg ellentmond, hogy a kormány a költségvetési hiány kompenzálására különadót vetett ki az távközlési szolgáltatókra, és évekkel későbbre tolta ki a földfelszíni műsorsugárzás digitális átállásának határidejét, pedig az analóg tévésugárzás leállítása pedig újabb frekvenciákat szabadított volna fel többek közt új generációs mobilinternetes szolgáltatásokhoz..

A megújult iWiW nyitólapja

A hazai web újításai között meg kell említenünk az Origóhoz kötődő újdonságokat is. Ősszel elindult portálunk saját blogszolgáltatása, a Postr.hu, amelyen az idei Internet Hungary konferenciát rovatunk élőben tudósította, megújult mobilos felületünk, az m.origo.hu is, iPaden pedig már külön alkalmazás segítségével olvasható a portál. A legtöbb hazai internetezőt érintő újítás talán az volt, hogy december végén új designt és funkciókat kapott az Origo Zrt. által üzemeltett iWiW is.

Jöhet a fizetős YouTube?

A hazai web másik, sokakat érintő eseménye volt, hogy június végén a rendőrség több nagy magyar fájlcserélő oldal, köztük az Ncore szerverét lefoglalta egy nagy szabású akció során. Ennek eredménye azonban még kétséges, mivel a lefoglalt szájtok többsége azóta ismét üzemel.

A júniusi torrentrazzia során lefoglalt gépek

Az már a nemzetközi fájlcserélő szcénát érinti, hogy véget ért viszont a Limewire története, a szájtot több éves pereskedés után idén leállították. A Pirate Bayre is rájárt a rúd: a legnépszerűbb torrentoldal alapítóit másodfokon letöltendő börtönbüntetésre ítélték az ellenük a filmstúdiók és zenekiadók által indított per októberben kezdődött fellebviteli fordulójában.

Idehaza az új médiatörvény kapcsán esik sok szó az internet szabályozásáról, az USA-ban pedig pár nappal az ünnepek előtt fogadták el a netesemlegességről szóló felemás rendelkezést. Ennek értelmében a vezetékes netszolgáltatók nem korlátozhatnak semmilyen forgalmat a hálózatukon, a mobilszolgáltatók viszont igen, és bárki kérhet felárat a sávszélesség-igényes szolgáltatásokért - vagyis elvileg a felhasználók egy részének a jövőben extra pénzbe kerülhet például a YouTube és a hozzá hasonló szájtok használata.

WikiLeaks: botrány és kiberháború

Julian Assange

Az év legfontosabb internetes eseményét kétségtelenül a WikiLeaks nevű kiszivárogtató oldal produkálta, amely azok után, hogy civiliek lemészárlását megörökítő felvételeket tett közzé az iraki háborúból, elkezdte közzétenni az üzemeltetői által birtokolt több százezer amerikai diplomáciai távirat szövegét, amelyek néhány kényes részletet is felfedtek az USA és a vele kapcsolatban álló államok diplomáciai titkaiból és hírszerzési módszereiről.

A napvilágot látott iratok hatásánál azonban sokkal jelentősebb az a vita, ami az információ szabadságáról robbant ki a szájt botrányát követően. Miután a WikiLeaks alapítóját, Julian Assange-t letartóztatták, és több nagy online szolgáltató, például a Visa és a Mastercard is részt vállalt a szájt ellehetetlenítésében, valóságos kiberháború indult ellenük. Az Anonymous nevű aktivista hackercsoport túlterheléses támadásokkal kezdte megbénítani a WikiLeaks ellenségének kikiáltott szájtok működését, világszerte több ezer támogató részvételével.

Egy kicsit másfajta kiberháborúra is fény derült idén, amikor a Symantec elemzői a fehérorosz biztonsági szakemberek által felfedezett Stuxnet vírusról megállapították, hogy azt az iráni atomprogram szabotálásra hozták létre. A szoftver a szakemberek szerint körülbelül ezer urándúsító centrifugát tehetett tönkre a feltételezhetően atomfegyverek előállítására készülő országban.

Mobilon is tör előre a játékipar, de a PC tarolt

Az okostelefonok előretörésének köszönhetően az idei év néhány játékslágere az érintőképernyős készülékeken hódított. A legnépszerűbb címek iPhone-on és Androidon a Plants and Zombies, a Flight Control és az Angry Birds volt. Ez utóbbit december elejéig 50 millióan töltötték le, és utóbbiból már a konzolos adaptáció is készül. A PC-s és a konzolos játékpiac is bővelkedett az újdonságokban, bár forradalmian új ötletek nem jelentek meg, inkább csak neves sorozatok folytatódtak.

Az év és a videojáték-történelem egyik legnagyobb sikere az új Call of Duty

Ezek azonban igen eredményesen, olyannyira, hogy a legnagyobb játéksiker a bevételei tekintetében az Avatart is maga mögé utasította. Ezt a sikert a Call of Duty sorozat legújabb része, a Black Ops érte el, ami már a megjelenése napján abszolút rekordot döntött 5,6 millió eladott példánnyal: soha nem kelt még el videojátékból ennyi az első napon, és a szoftver több mint egymilliárd dollárnyi bevételt termelt kiadójának egy hónap alatt. A játék eladási rekordjához az is hozzájárult, hogy azt fejlesztői minden létező konzoltípusra is kihozták, így a PC-s és a különböző konzolos változatokból kelhetett el több mint 8 milló példány az első hetekben.

PC-n a legnépszerűbb MMORPG-hez, vagyis online szerepjátékhoz, World of Warcrafthez megjelent új kiegészítő, a Cataclysm volt a legnagyobb siker, ami jelentősen átalakította az ott addig ismert virtuális világot. Idén ősszel jelent meg a Civilization 5 is, a legendás stratégiai játéksorozat legújabb része, amit szintén jelentősen átalakítottak tervezői, viszont a változás erőteljesen megosztotta a sorozat kedvelőit. A Blizzard az RTS-ek, vagyis a valós idejű stratégiai játékok királyának számító StarCraftből is megjelentette a régóta várt második részt.

A Facebookon hódított meg milliókat a CityVille

A GTA-sorozathoz is készült folytatás Episodes from Liberty City néven, a műfaj kedvelői pedig a Red Dead Redemption című vadnyugati GTA-val is megismerkedhettek konzolon. A Microsoft játékkonzolján, az Xbox 360-on a Halo: Reach című epizóddal búcsúzott el a népszerű lövöldözős sci-fi sorozat, ami a franchise minden saját korábbi eladási rekordját döntötte meg.

A Facebookon idén tovább tombolt a FarmVille-mánia, amit csak a szoftvert fejlesztő Zynga újabb közösségi építkezős-gazdálkodós játéka, a CityVille tudott felváltani a facebookos toplista első helyén. Az év egyik legnagyobb, és tagadhatatlanul legeredetibb játéksikere egy független fejlesztőtől érkezett. A svéd Markus Persson véletlenszerűen generált 3D-s világban játszódó bányászós játéka, a Minecraft ugyan nem idén jelent meg, de a fejlesztés alatt álló játék idén őszre lett eléggé kiforrott ahhoz, hogy világszerte ismertté váljon, több százezer eurós bevételt hozva készítőjének.

Év végén a látványos trükköket tudó Kinect kezdte el bevenni az otthonokat

Szintén a játékokhoz kapcsolódik, de csak részben, a Microsoft mozgásérzékelős kamerája, a Kinect. Az Xbox 360 konzolhoz karácsonyra megjelent eszköz, amit már augusztusban kipróbálhattunk, eredetileg játékvezérlőnek készült. Azok után azonban, hogy a hackerek is a kezükbe vették, kiderült, hogy az eszköz segítségével bárkinek lehet 40 ezer forintból 3D-s filmfelvevője, vagy térbeli szkennere, mivel az a hozzá írt nyílt forráskódú driver segítségével sokféle célra használható.

Ugyan valószínűleg nem lesz belőle olyan népszerű tömegtermék, mint a Microsoft játékából, de szeptemberben egy magyar fejlesztésű 3D-s vezérlőeszköz, a Rátai Dániel találmányából több éves munka után piacképes termékké vált Leonar3Do is piacra került. A Kinect a karácsonyi bevásárlási szezonban olyan népszerű lett, hogy átvette a bemutatása után a legyorsabban fogyó készülék címét az iPadtől, és ha nem lenne az Apple táblagépe, valóban ez lenne az év leglátványosabb kütyüje.