Egy kínai kényszermunka-táborból szabadult férfi beszámolója szerint a nappal szenet bányászó rabokat az őrök esténként valódi pénzt termelő online játékok játszására kötelezték a végkimerülésig.

A Kína északnyugati részén fekvő Csihszi (Jixi) városában lévő kényszermunka-tábor egyik korábbi lakója, neve elhallgatását kérve nyilatkozott a brit Guardian napilapnak. Az 54 éves férfi elmondása szerint a táborban lévő raboknak nappal egy szénbányában kellett dolgozniuk, közülük azonban háromszázat az őrök arra kényszerítettek, hogy éjjelente a World of Warcrafthoz hasonló online játékokat játsszanak.

Az őröknek kerestek pénzt

Nem a rabok szórakoztatása volt a cél a videojátékozással, a tizenkét órás műszakban dolgozó emberekkel olyan monoton feladatokat hajtattak végre, amelyekkel az internetes játékokban virtuális javakat lehet gyűjteni. Ezeket az őrök saját szakállukra értékesítették, és valós pénzekre váltottak át.

Forrás: [origo]
Kép a World of Warcraft című online játékból

A férfi szerint a játékok futtatására használt számítógépek non-stop működtek, és tudomása szerint napi százötven-száznyolcvanezer forintnak megfelelő összegre tettek szert az őrök ezekből. A még 2009-ben szabadult rab elmondása szerint sokszor 12 órán át játszottak egyhuzamban, és szinte mindig teljes végkimerülésig folytatták, mert ha nem teljesítették a kvótájukat, az őrök megverték őket.

A farmolás jövedelmezőbb a gyári munkánál

A Guardiannak nyilatkozó egykori rab úgy tudja, más, Kína északkeleti részén fekvő munkatáborokban is gyakori, hogy videojátékokban való pénzkeresésre kényszerítik a rabokat. Bár az emberi felhasználók ezreit felvonultató online játékvilágokban használatos virtuális tárgyak és karakterek valós pénzért történő cseréjét a játékok üzemeltetői általában tiltják, ezek kereskedelme komoly üzletággá nőtte ki magát. A videojátékos szlengben gold farming, magyarul farmolás néven ismert az a tevékenység, amikor valaki nem az élményért, hanem azért játszik egy programot, hogy növelje virtuális pénzét, és valódira válthassa azt.

Ennek során általában azonos műveleteket ismételnek folyamatosan, akár több ezerszer is a bérjátékosok, tevékenységük így nem tekinthető szórakozásnak. Iparági becslések szerint a farmolással foglalkozó felhasználók nyolcvan százaléka Kínában él, többségük azonban nem rab, hanem szabad ember, aki ebből keresi pénzét, ráadásul sokszor a videojátékozásért magasabb fizetést kaphat, mintha egy helyi gyárban dolgozna.