A világörökség részévé akar válni a Wikipédia

A Wikipédiához fordulunk, ha egy ismeretlen tudományterületről képet kell szereznünk, ha szükségünk van egy film vagy könyv gyors ismertetésére, ha elfelejtettük, ki nyerte 1994-ben a labdarúgó Világkupát. Az oldal egyaránt működik adatbázisként, szórakoztató olvasmányként és oktatási oldalként. A 270 nyelven elérhető tudástár most azért küzd, hogy felkerülhessen a világörökségi helyek listájára.

Az online enciklopédiát havi 400 millióan látogatják meg, 270 nyelven elérhető, és bérelt helye van a világ tíz legnépszerűbb weboldala között. A Wikipédia vezetése szerint ez elég ahhoz, hogy az első honlap legyen, amelyet a világörökség részévé nyilvánítanak.

"Ez egy globális kezdeményezés, hogy elismerjék, támogassák és megőrizzék a Wikipédián dolgozó többszázezer önkéntes munkáját" - mondta Pavel Richter, a kezdeményezést elindító német Wikimédia-elnök. A petíciót május 22-én indították el a világenciklopédia aktivistái. A dokumentum jelenleg huszonöt nyelven érhető el, és további fordításokkal bővül. Eddig valamivel kevesebb mint tízezren írták alá, ám ha a felhívás megjelenik az angol nyelvű Wikipédia nyitólapján, akkor valószínűleg özönleni fognak az emberek.

"Amikor először hallottam az ötletet, akkor úgy gondoltam, hogy nincs értelme. De amikor elolvastam, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelniük a világörökség részeinek, láttam, hogy a Wikipédia teljesíti azokat" - mondta Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója és vezetője. Wales szerint a projektje nem a technológiai kezdeményezésként érdekes, hanem kulturális jelenségként, többszázezer ember munkájaként.

Megfelel a feltételeknek

Az Unesco listájára való felkerülés kritériumai közül többnek is megfelel az enciklopédia. A Wikipédia vezetői szerint már az első feltételnek is megfelel az online enciklopédia: "az ember alkotó géniuszának kimagasló megnyilvánulása". Ha ez nem győzné meg az Unesco bizottságát, akkor az viszont egészen biztos, hogy az oldal "az emberiség kultúrájának fontos állomása a technika szempontjából". Emellett mondhatjuk rá, hogy egy "technikai megoldás olyan kimagasló példája, amely az emberiség történelmének jelentős állomásait reprezentálja", sőt valószínűleg amellett is lehet érvelni, hogy az enciklopédia "egy technikai megoldás olyan kimagasló formája, amely egy bizonyos kultúrára jellemző".

A Baradla-Domica-barlangrendszer 1995 óta a világörökség része

A világörökség részévé választás feltételeit földrajzi helyekre, építményekre dolgozták ki, ám kis jóindulattal alkalmasak weboldalakra is. Annál is inkább, mert valóban nem volt korábban olyan kezdeményezés, amely az emberiség tudásának ilyen tárházaként működött volna. A korábbi tudásközpontok mind kötődtek egy-egy helyhez, a Wikipédia ezzel szemben bárhonnan elérhető. A világörökségi helyszínek között már így is találhatóak egyetemek - például Mexikóváros egyetemi negyede - nem lenne nagy lépés az első virtuális műemlék kijelölése. Catrin Schoneville, a Wikimedia szóvivője szerint azért érdekes a német kezdeményezés, mert a szabályokat feszegeti. A csoport vitát, beszélgetést is szeretne teremteni a szabad tudásról, kultúráról.

Születésnapi ajándéknak is megtenné

Az Unesco is szimpatizál a wikipédisták törekvéseivel, de Dieter Offenhäusser, a világörökségi helyszíneket kijelölő bizottság német tagja nem hisz a kezdeményezés sikerében. Offenhäusser szerint az 1972-ben lefektetett szabályzat szerint semmiképpen nem kerülhet fel az örökségi helyek listájára egy virtuális műemlék.

2012-ben kerülhet fel leghamarabb a világörökségi címre várók listájára a Wikipédia

A legvalószínűbb, hogy a Wikipédia a szellemi kulturális örökség listájára kerül fel, ám ezt kevéssé ismerik az emberek. Itt a flamenco tánccal vagy francia gasztronómiával szerepelhetne egy csoportban az enciklopédia. Nyitva a lehetőség még az Unesco Világemlékezet Programjába való bekerülésre is, ám ezt még a szellemi örökség programnál is kevesebben ismerik.

Fél évig gyűlnek az aláírások

A Wikipédia petíciója az oldal 11. születésnapjáig, 2012. január 15-éig lesz nyitva. Az elkövetkező fél évben a wikipédistáknak meg kell győzniük egy ország Unesco-küldöttjét, hogy jelölje az enciklopédiát a világörökségi listára felveendő helyszínek közé. Ha ezt is teljesíti a csoport, akkor több évnyi várakozás következik, ami alatt a 24 Unesco-tagország döntést hoz.

"Nem gondoljuk, hogy egyszerű lesz, de jók az esélyeink" - mondta Schoneville. A szóvivő szerint a Wikipédia befogadása előnyös lenne az Unesco számára is, a szervezet így beléphetne a technológiai korba. Az aláírásgyűjtést indítók azt sem fogják kudarcnak tartani, ha mégsem sikerül bejutniuk a címre várók listájára. "Biztosak vagyunk abban, hogy hatalmas vitát fogunk kiváltani, és már ez is siker" - mondta Schoneville.