Az iPad és leendő gyilkosai - nagy tabletteszt

2011.06.06. 20:55

Már közel sem az iPad az egyetlen táblagép a piacon, egy sor rivális próbálja letaszítani az Apple tabletjét képzeletbeli trónjáról. Elég-e egy hétcolos képernyő? Lehet-e élni Flash nélkül? Forradalmi az új Android? Cikkünkből megtudhatja: kipróbáltuk az összes említésre méltó riválisát.

A táblaszámítógépeket már sokan, többször is feltalálták a huszadik század végén, ám senki nem ért el vele kereskedelmi sikert, sőt komolyabb ismertséget sem igazán. Nem, mintha mindig rossz lett volna a koncepció, de mostanában érett meg a helyzet a táblaforradalomra. Az okostelefonok megtanítottak minket appokban gondolkodni és ujjal vezérelni, a hardvergyártók pedig megtanultak annyira spórolni az árammal, hogy komoly teljesítmény mellett is kitart az akkumulátor napokig.

Így történhetett, hogy az Apple iPad bemutatásakor, míg a szakma fanyalogva nagyra nőtt iPhone-t emlegetett, a vásárlók vágytól homályos tekintettel a kasszákhoz fáradtak és minden idők egyik legnagyobb informatikai sikertermékévé tették a tabletet. A konkurencia az iPad tündöklésének első évében csak a fejét kapkodta, rémülten kereste laborjainak poros polcain a csattanós választ, de semmit nem talált. Látszott, hogy senki nem hitt az érintőképernyő köré szervezett személyi számítástechnika ilyen mérvű sikerében. "Az emberek billentyűzetet akarnak!" Az értékesítési számok azonban nem ezt mutatták.

Forrás: [origo]
Balról jobbra: iPad 2, Motorola Xoom, Blackberry Playbook, HTC Flyer

A Google reagált a leggyorsabban, a telefonokon már sikeres Androidot táblára hangszerelte, a hardvercégek pedig, ha késve is, de elkezdték keresni a réseket az Apple piacra borított pajzsán. Mára elértünk oda, hogy mindenki bemutatta első életképes tabletszámítógépét, megjelentek azok a termékek is, amelyek továbbgondolták az eredeti koncepciót és kis ötletekkel vagy nagy lépésekkel, de igyekeznek meghaladni a kategóriateremtő iPadet.

Cikkünkben arra keressük a választ, sikerült-e valakinek elkészítenie az iPad-verő táblagépet, kapható-e a boltokban olyan készülék, amit jó szívvel ajánlhatunk mindazoknak, akik nem hisznek az Apple vonzó, ám zárt világában.

Blackberry Playbook - fő hibája, hogy van egyénisége

A Blackberryk kanadai gyártója, a RIM arra építette tabletstratégiáját, hogy telefonjainak használói egy jól körülhatárolható rétegnek számítanak az Egyesült Államokban, lévén ott az "üzleti telefon" kategóriát azonosítják a Blackberrykkel. Aki rendes menedzsernek akar látszani, az iPhone-ja mellé - amit élvez - vásárol egy Blackberryt is, amit viszont bátran kitehet a tárgyalóasztalra. Legyen tehát az üzletember arról is jól felismerhető, hogy nem egy vidám szórakozást sugalló iPaddel, s nem is egy Androidot futtató tucatgéppel, hanem egy olyan táblával villog, ami csak a blackberryseknek van.

A tablet külsőre nem sokban tér el versenytársaitól, de hát miben is térhetne el, a tabletek mind a kijelző mögé zsúfolt számítógépek, legfeljebb a hátlap tapintásával és a keret kialakításával vihet némi egyéniséget a gyártó a táblagépek végletekig egyszerű formavilágába. A Playbooknak mégis sikerült megtalálnia azt a formaival kombinált szoftveres megoldást, ami - legalábbis a mai mezőnyben - egyértelműen megkülönbözteti magát a többiektől, ez pedig az egyedi vezérlési gesztusok alkalmazása. A Playbookon ugyanis nem csak a kijelzőn lehet ujjaink érintésével parancsokat kiadni, hanem a kijelzőt körbevevő kereten is. Ha az alsó keretről húzzuk ujjunkat középre, az éppen futó alkalmazásból kilépünk a főképernyőre, ha fentről lefelé, az alkalmazás menüje csusszan be, ha pedig valamelyik oldaltól "swipe-olunk" középre, a futó alkalmazások között válthatunk.

A gesztusvezérlés eleve jobb, mint a virtuális gombok nyomogatása, mert kevésbé precízen kell kivitelezni a mozdulatot, de a legjobb az egyébként inaktív keretről indítani azt, hiszen ott még véletlenül sem lesz a gesztusból gombnyomás vagy kijelölés. A keret használata remek ötlet volt a tervezőktől, még akkor is, ha ez elvesz némi helyet az amúgy is "csak" 7 inches képátmérőtől (ami másfelől viszont lehetővé teszi, hogy a Playbook elférjen akár egy férfifarmer hátsó zsebében is). A zsebtablet formája amúgy a lehető legegyszerűbb téglatest, sehol egy ív, ami nem is feltétlenül baj, a hátlap pedig gumírozott tapintású, nem csúszkál a kézben és nem jéghideg, mint az aluházas iPad, amit ölbe venni egy forró estén kifejezetten sokkoló élmény. Szintén a formatervet dicséri, hogy a hangszórók a kijelző két szélére, az előlapra kerültek, míg a legtöbb vetélytársnál a hátlapon vezették ki a hangot a készítők.

 


Nézze meg, hogyan működik a Blackberry Playbook!

 

Az egyediséget ez a külső nem, a beltartalom viszont mindenképpen szolgálja, a Playbookot ugyanis saját fejlesztésű operációs rendszer működteti, ezért is lehetséges például a keretgesztusos kezelés. A Blackberry Tablet OS nevű vezérlőszoftver első látásra felsimerhető, kifejezetten tetszetős, bár konzervatív esztétikára szavazó (üzleti felhasználóknak szánt?) felülettel megáldott rendszer, aminek legfőbb ismertetőjegye a valódi multitasking, azaz a több feladat párhuzamos végrehajtásának képessége. Ebben mindenképpen megelőzi vetélytársait - kérdés, van-e ennek valódi jelentősége azokban az élethelyzetekben, amikor a tabletet használjuk.

A saját fejlesztésű rendszernek azonban ma még több a hátránya, mint az előnye. A friss operációs rendszer rengeteg programhibáját, lefagyását, következetlen viselkedését akár még fel sem rónánk a gépnek, elvégre a következő változatokban biztos javítani fogják a gyermekbetegségeket. Az viszont biztos probléma, hogy az egyedi rendszer miatt a Blackberry saját alkalmazásboltjából letölthető programok száma is alacsony, magyar nyelvű talán nincs is, és ez minden bizonnyal így is marad - soha nem ez a platform lesz az appokkal legjobban ellátott táblarendszer. Ezt is megbocsátanánk, de azt, hogy a Playbookon nincs levelezés, telefonkönyv, naptár, jegyzetfüzet és feladatkezelő, mert ezeket csak egy Blackberry telefonnal való szinkronizálás és állandó kapcsolat mellett lehet használni, azt már nehezen nyeljük le. Persze, ha blackberrysek volnánk, eggyel kevésbé lenne keserű a pirula, de még így is nehezen fogadható el, hogy a tablet használatához okvetlenül kéznél kell lennie a telefonunknak is.

Ma még a magyar nyelv támogatása is hiányzik, ami nemcsak a rendszerfeliratokat, vagy a gépelést segítő szótárat jelenti, de még a hosszú ő és ű is hiányzik a virtuális billentyűzetről. Azt sem szerettük, hogy nincs GPS a készülékben, viszont mellette szól, hogy remek a kijelzője, az Androidot futtató konkurrenseknél sokkal jobb böngészője van, ami többek között a Flash-tartalmakat is hibátlanul jeleníti meg, s több fontos alkalmazás (pl. Facebook, Twitter) is sokkal használhatóbb, mint a Google rendszerén.

Verdikt: Akinek nincs Blackberry telefonja, ne is fontolgassa a vásárlást, de egyelőre a márka híveinek is érdemes kivárnia, míg a RIM kijavítja a nagyobb hibákat. Azt pletykálják, a Playbook később képes lesz Androidra fejlesztett appokat is futtatni, s ha valahogy belekerül a magyar támogatás és a naptár sem csak telefonkapcsolattal lesz használható, kifejezetten vonzó eszközzé válhat a Blackberry-tablet.

A cikk nem ért véget, lapozzon! Következik a HTC Flyer, a Motorola Xoom és az iPad 2.

Előző
Következő