Rá lehet fázni a nyaraláson vásárolt kütyüvel

Sokszor szerepel a hazainál alacsonyabb árcímke a külföldi, különösen az amerikai boltokban a laptop, táblagép, okostelefon vagy digitális kamera mellett, ráadásul a magyaroknál amúgy is évtizedes hagyománya van a műszaki cikkek nyugatról való beszerzésének. Sok esetben valóban nagy összeget lehet spórolni a magánimporttal, de komoly extra költségeket és veszélyeket is rejthet a külhonban való vásárlás. Ezeket gyűjtöttük össze.

Bár manapság a legtöbben nem nagy értékű műszaki eszközök vásárlása céljából utaznak külföldre, de egy külföldi áruházban meglátott olcsó ketyere esetén joggal kaphat valaki kedvet a vásárláshoz: Amerikában például az iPad 2 alapmodellje mintegy harminc-negyvenezer forinttal olcsóbban beszerezhető, mint itthon (attól függ, melyik államban vásároljuk), de sokszor fellelhet jó áron extra felszereltségű noteszgépeket is a tengerentúlra vagy Ázsiába utazó magyar turista. Előfordulhat az is, hogy külföldön eltűnik a digitális fényképezőgép vagy a kamkorder, ezért kell újat vásárolni helyben, azonban ez is rejthet előre nem várt meglepetéseket.

Olcsóbb kütyüket vámmentesen be lehet hozni

A legoptimálisabb eset akkor áll fenn, ha valaki egy európai uniós tagországban vásárol eszközt, az EU-n belül ugyanis nem kell vámot fizetni, a termékre kirótt forgalmi adót pedig a vásárlás helyszínén megfizeti, így extra költségekre nem számíthat, egyedül a garancia érvényesítésével lehetnek problémák, ezeket lejjebb fejtjük ki részletesen.

Forrás: AFP

Az unión kívülről - például az USA-ból, Tunéziából, Thaiföldről vagy -, légi utasként 430 eurós értékhatárig vámmentesen lehet behozni termékeket - ekkora keretbe akár egy olcsóbb táblagép, netbook, digitális fényképezőgép is belefér. Autó, busz, hajó vagy vonat utasaként 300 eurós határig nem kell vámot fizetni, 15 éves életkorig azonban minden esetben csak 150 euró a megállapított határ. A vám összegének kalkulálásakor mindig az előző év októberének első munkanapján érvényes valutaárfolyamokat veszik alapul, az árucikkek értékét pedig ezer forintra kerekítik - mondták el az [origo]-nak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). Bár cikkünkben csak a turistaként megvásárolt eszközökkel foglalkozunk, postai rendelés esetén érdemes figyelembe venni, hogy a fent megállapított összeghatárokba a szállítás költségével együtt kell beleférnie az adott terméknek.

Laptopra nem kell vámot fizetni, kamkorderre igen

Ha a megvásárolt kütyü drágább 430 eurónál, de értéke nem éri el a 700 eurót, 2,5 százalékos vámot kell fizetni, ezen felül azonban terméktípusonként megállapított értéket számítanak fel. A NAV-tól néhány tipikusan Európán kívüli nyaralás közben beszerezhető elektronikai eszköz vámtételeit is elkértük. Ezek alapján a laptop, netbook, digitális fényképezőgép, mobiltelefon után 0 százalék vámot kell fizetni, a videokamerák után azonban már 14 százalékot, az objektívek, fotóskellékek után pedig 6,7 százalékot számítanak fel. Az EU-n kívüli országokból történő behozatal esetén itthon a 25 százalékos áfát is meg kell fizetni, amelyet a vámmal növelt értékre számítanak.

Akár az EU-n belül, akár az unión kívüli országban vásárolunk elektronikai eszközt, egyáltalán nem biztos, hogy az adott gyártó hazai képviseletén elvégzik garanciális javítását, ha probléma van vele - tudtuk meg Dr. Kriesch Attilától, az Európai Fogyasztói Központ magyarországi részlegének vezetőjétől. Arra ugyanis nem lehet kötelezni a gyártókat, hogy egy másik földrészen vásárolt eszköz garanciális javítását elvégezze, bár van olyan vállalat, amely kínál ilyen szolgáltatást, ez azonban teljességgel önkéntes vállalása.

Lehet, hogy külföldre kell visszaküldeni az elromlott eszközt

A külföldön megvásárolt eszközök beszerzésekor a vásárló nem a gyártóval, hanem a forgalmazóval kerül szerződéses jogviszonyba, amely általában az adott országban nyújt garanciális szolgáltatásokat. Ha egy hazai képviselet nem vállalja egy magánimportból behozott eszköz javítását - és azt eleve nem is világgaranciával adta el - peres úton sem lehet a díjmentes javításra kötelezni a társaságot.

Forrás: AFP

A szervezethez például fordultak már olyan ügyben, amikor valaki egy holland repülőtéren vásárolt egy itthon is kapható okostelefont, és azt a gyártó hazai képviselete nem javította garanciálisan. Ennek az az oka, hogy előbbiek alapján a fogyasztó kizárólag a külföldi eladóval került szerződéses kapcsolatba, és a Magyarországon kívül vásárolt termékek esetén egyébként sem illeti meg a hazai fogyasztót a tartós fogyasztási cikkek esetén alkalmazott jogszabályon alapuló kötelező jótállás.

Ahhoz, hogy kicserélje a terméket a külföldi forgalmazó, vissza kellett juttatni Hollandiába a telefont a vásárló saját költségén. Az Európai Fogyasztói Központ egyébként nem rendelkezik hatósági jogkörrel, de azzal tud segíteni a  határon átnyúló vásárlásokkal kapcsolatos vitás kérdések rendezésében, hogy felveszi a kapcsolatot az eladó országában (az Európai Unió 27 tagállamában, valamint Izlandon és Norvégiában) működő testvérszervezetével, és a reklamációk leadásához díjmentesen elvégzi a levelek angol nyelvű fordítását, tehát közreműködik a felek közötti megállapodás elérése érdekében.

Nincs mindenhez világgarancia

Mintegy tucatnyi hazai gyártót kerestünk meg a világgaranciával kapcsolatos kérdéseinkkel. A fényképezőgépeket és kamkordereket is gyártó Canonnál elmondták, nem kínálnak világgaranciás szolgáltatásokat, de ha valaki kontinensünkön hivatalos forrásból szerzi be a cég valamelyik termékét, ahhoz  ún. "európai jótállási jegyet" adnak: ennek birtokában - ha ki van töltve és le van pecsételve - bármelyik tagállamban elvégzik a garanciális javításokat.

Az Apple esetében termékkategóriánként eltérő a gyakorlat: az iPhone-okat például mindig csak helyi garanciával árusítják, míg a cég laptopjai, az iPad-táblagép és az iPod-lejátszók  alapból világgaranciával kerülnek a boltokba. Azokban az országokban, ahol van Apple-képviselet, elvégzik ezek javítását, de csak a készülék számlájának felmutata után. Az LG okostelefonjait és egyéb hordozható eszközeit EU-s garanciával árulja a gyártó, a javítást számla vagy garanciajegy birtokában végzik el, készülékcserét azonban csak a vásárlás országában lehet kérni. A tableteket és okosmobilokat gyártó HTC-nél szintén úgy nyilatkoztak, hogy az EU-n belül bármelyik országban elvégzik a javítást, de előfordulhat, hogy a külföldi magánimportból származó készülékek szervizelése elhúzódik, mert azt nem itthon, hanem egy másik országban végzik el számla vagy garanciajegy birtokában. A Nokia esetében csak a vétel országában érvényes a garancia a cég korlátozott jótállási feltételei szerint, viszont ez nem egy, hanem két évig érvényes a készülékekre.

Forrás: AFP

Az Acer cég tabletjeihez és laptopjaihoz utazógaranciát kínál, ami azt jelenti, hogy ha olyan országba utazunk, ahol a cég jelen van, akkor számla és garanciajegy birtokában elvégzik a javítást. Ugyanakkor ez csak akkor lehetséges, ha a PC tulajdonosa nem lakik az adott országban, csak ideiglenesen tartózkodik ott, tehát például az Egyesült Államokban vásárolt készüléket nem fogják itthon díjmentesen szervizelni.  A Dell cég számítógépeihez mindig a vásárlás országára érvényes garancia jár, bizonyos készülékek esetén azonban ez opcionálisan kiterjeszthető.

A Fujitsu laptopjait korlátozott világgaranciával árusítja, ami azt jelenti, hogy minden európai országban elvégzik a javítást - kitöltött garanciajegy esetén -, a kontinensen kívül azonban csak azokban az országokban, ahol a gyártónak képviselete van.  A Toshiba noteszgépeit online rendszerbe lehet beregisztrálni a vásárlás után, ezért számla vagy garanciajegy sem szükséges a garanciális ügyintézéshez, az viszont csak Európa és a Közel-Kelet országaiban és Afrikában érhető el.

Noha a fenti felsorolás nem teljes, jól látszik, hogy a legnagyobb gyártók gyakorlata is jelentősen eltér a garancia terén, ezért ha valaki külföldről való behozatalon töri a fejét, érdemes előzetesen megérdeklődnie a lehetőségeket a hazai képviseleteknél.