Értelmező szótár kezdő tévévásárlóknak

2011.07.07. 20:00

Régen elég volt a márkanevet és a képméretet nézni, manapság azonban már egy kisebb elektronikai tanfolyam szükséges ahhoz, hogy kiválasszuk azt a tévékészüléket, amivel évekig elégedettek leszünk, ám beszerzése nem sodorja pénzügyi válságba az egész családot. Mi az az Edge LED? Fontos a válaszidő és a kontrasztarány? Szükség van-e száz, kétszáz, hatszáz hertzre? Mit jelent az a 24p Real Cinema? A fele csak marketing - mi megmondjuk, melyik fele.

Egy átlagos lapos képernyős tévéből annak sem egyszerű kiválasztani a megfelelőt, aki ért hozzá, akinek viszont egyáltalán nincsenek ismeretei, az könnyen bedőlhet a gyártók által kitalált hangzatos funkcióknak, a paraméterek között pedig gyakran olvashatók gigászi értékek, amelyeknek általában egyáltalán nem relevánsak. Segítünk eligazodni napjaink televíziói között.

Mi az a plazma, mi az az LCD?
Kétféle lapos képernyős tévé létezik: plazma és LCD, ezek működési elvükben térnek el egymástól. Az előbbiben miniatűr, nemesgázokkal töltött kamrák találhatók - üveglapok közé zárva -, amelyek elektromos impulzus hatására bocsátanak ki magukból fényt, mialatt plazmaállapotúvá válnak. Az LCD-k esetében valamilyen fényforrás - a régebbi vagy olcsóbb modellek esetében fénycső, az újabbaknál ledek - fényét vezetik át színszűrőkön folyadékkristályok segítségével.

Kinek melyiket érdemes választania? A világos lakásba egyértelműen az LCD való, a plazmatévék előlapja ugyanis mindig fényes üvegből készül, ez pedig nagy fényben erőteljesen tükröződik, ráadásul alapbeállítások mellett a kép sem annyira fényes, kevésbé jól látható. Ugyanakkor a plazmatévén - mivel nincs háttérvilágítás -, a sötét jelenetek szebbek, és nagy méretben olcsóbb modellek kaphatók belőle mint a modern LCD-kből (150 ezerért már ötvencolost is hazavihet, míg egy 46 colos LCD-tévé is legalább 180 ezer forintba kerül), ha valaki olcsón akar minőségi házimozis rendszert magának, és hajlandó mindig elsötétíteni a szobát, ez a típus számára a jó megoldás.

LCD-ből már gyakorlatilag csak full HD (1980 x 1080 pixel) felbontású modelleket lehet kapni, plazmatévékből azonban még kapható 1024 x 768 pixeles felbontású is. Ma már egyre több tévécsatorna sugároz full HD felbontásban (is), így ha van rá módunk, full HD modellt válasszunk, de a nagymama valószínűleg a kisebb, 1366 x 768 pixeles felbontású HD Ready modell esetén sem fog reklamálni. 37 colosnál nagyobb tévé vásárlása esetén érdemes házhoz szállítást kérni, hacsak nincs a családban egy furgon, a lapostévéket ugyanis állítva szabad csak szállítani, nehogy megsérüljenek.

32 col, 42 col - mekkora tévét vegyek?
Plazmatévéből 42 colosnál (106 cm) kisebbet nem gyártanak, LCD-tévéből viszont akár monitor méretű (19 colos, 48 cm-es) is kapható, a legtipikusabban azonban a 32 colos (81 cm) méretben veszik. Ez utóbbi méret a régi, katódsugárcsöves típusok esetén nagynak számított, a szélesvásznú kivitelű lapostévénél viszont már nem az. A nagy képernyő nem csupán a házimozizók számára fontos - idősebb, kevésbé jól látó embereknek is érdemes minden egyéb extrával szemben előnyben részesíteni a képméretet: egy negyvencolos tévén biztosan jobban el tudják majd olvasni az esti híradó képaláírásait.

Mindenki akkora tévét tud venni, amekkora elfér a nappalijában, de az optimális képméretet ki is lehet számolni annak függvényében, milyen messziről nézzük majd a képernyőt: 32 col másfél-két méteres távolságig ideális, 42 colos tévét két-három méterig kényelmes nézni, ha viszont négy méterre ülnénk a készüléktől, legalább 47 colos televíziót érdemes választani. Az LG piackutatásai szerint a vásárlók jelentős része utólag megbánja, hogy nem egy-két kategóriával nagyobb tévét választott, mivel mostanra egy eggyel nagyobb készülék legfeljebb tíz-húszezer forinttal kerül többe.

Mi az az Edge LED, mitől jobb az Edge LED Plus?
A LED-tévék (helyesen ledes háttérvilágítású LCD-tévék) többségében a képernyő szélén helyezkednek el a háttérvilágítást nyújtó diódák - ott, ahol a korábbi modellek fénycsöveket tartalmaztak -, ezért hívják őket Edge LED-nek. Míg az alapkivitelben a háttérvilágítás folyamatosan aktív - és így a sötét jeleneteknél is átderenghet némi fény a zárt állapotban lévő folyadékkristályokon, szürkévé téve így a fekete színeket -, a Plus változatban az egyes ledek fényerősségét a készülék elektronikája tudja szabályozni, így ezek nem zavarják feleslegesen a sötét jeleneteket.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Blu-ray-film LCD-tévén

A szélekre helyezett ledek azonban csupán tizenkét-tizenhat szegmensre bontják a képernyőt, amelyen képesek a háttérfény külön-külön szabályozására, vagy akár teljes elsötétítésére. Ezen a módon tehát nem lehet kis részletekben szabályozni a világítást. Erre csak azok a modellek alkalmasak, amelyeken hátsó, ezernél is több diódát tartalmazó LED-mátrixszal szerelnek fel. Ezek azonban egyelőre az átlagemberek számára nem elérhető, félmilliós csúcsmodellekben kapnak csak helyet.

Kontrasztarány, válaszidő, betekintési szög
Szinte mindegyik árlistán és katalógusban szerepelnek a fenti értékek a tévék paraméterei között. Az általunk megkérdezett szakértők szerint ezek az értékek ma már olyan jók, hogy teljesen mindegy, hány milliós a kontrasztarányuk, kettő vagy három milliszekundum a válaszidejük, már a legolcsóbb modellek is bőven teljesítik az elvárásokat, szabad szemmel különbséget sem fogunk látni közöttük. Az árlistákat böngészve azért találtunk még nyolc- milliszekundumos frissítést kínáló tévéket - ezek mostanra már elavultnak számítanak, de a tévézés élménye így sem sérül, legfeljebb játék közben lesz érzékelhető némi késés. A látószög is hasonló paraméter: valószínűleg nem sok tulajdonos fog amiatt problémázni, hogy csak 170 fokos szögből láthat rá a képernyőre, nem pedig 178 fokból, mivel senki sem oldalról vagy felülről, hegyesszögben nézi kedvenc filmjét.

Kell-e a száz, kétszáz, hatszáz hertz?
Minél drágább egy tévé, általában annál magasabb képfrissítési ráta található a paraméterei mellett. LCD esetén száz és kétszáz hertz, a plazmatévéknél hatszáz hertz a tipikus manapság. Ez a képfrissítés nem azonos a régi katódsugárcsöves monitoroknál ismert rátával, amelyek hatvan hertzes frissítés mellett még vibráltak: a lapostévék ezt már nem teszik, az extra gyors frissítés köztes képkockák kalkulációját jelenti, ami megakadályozza a kép elmosódását.

A plazmatévék képernyőjének reakcióideje eleve nagyon gyors, ott kevésbé számít a sok száz hertzes ráta, ami a képrészletek esetleges utánhúzását akadályozza meg. Ezzel szemben az LCD-nél ez a funkció gyors mozgások elmosódásmentes visszaadása miatt fontos lehet. A korai LCD-knél a százhertzes funkció - ami két képkocka közé több átmeneti képet számolt ki és szúrt be - szokatlan, amatőrvideós hatást kölcsönzött a mozifilmeknek, amelyeket másodpercenként 24 képkocka sebességgel vesznek fel, míg az újabb házi videokamerák ennek többszörösét rögzítik. Mivel ezt a tévék vásárlói közül sokan kifogásolták, az újabb modelleken általában adagolni lehet az algoritmus erősségét: sportközvetítésnél valószínűleg a maximális érték lesz jó, a filmeknél viszont elegendő lesz a minimális effektus az eredeti hangulat megőrzése miatt. Fontos tudni, hogy videojátékok használatakor nem lehet használni a sok száz hertzes funkciót, mert az az utólagos képmanipulálás miatt késleltetést okoz még a legdrágább modelleken is.

Mi az a 24p Real Cinema/True Cinema? Szükségem van-e rá?
A mozifilmeket mostanáig másodpercenként 24 képkockás sebességgel rögzítették, ennél nagyobb, azaz folyamatosabb mozgást mutató rátával még Hollywood is csak kísérletezik. Az Európában használatos PAL videorendszert támogató régebbi LCD és plazmakészülékek kizárólag másodpercenként 25 képkockás rátával dolgoznak, az egy képkockás eltéréssel történő lejátszás azonban az eredeti képsorokban néhány százalékos gyorsulást eredményez, ami miatt a szinkron is elcsúszhat valamelyest. Ezeket a problémákat zárja ki a 24p támogatása, ami főként Blu-ray-lejátszóknál fontos, azok ugyanis szintén támogatják a technológiát. Manapság gyakorlatilag a legolcsóbb tévék is támogatják ezt a lejátszási módot.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Ilyen egy passzív 3D-s tévé képe szemüveg nélkül

Mire jó a 3D digitális zajszűrés?
A rendkívül hangzatos 3D digitális zajszűrés vagy hasonló elnevezésű funkció számos készülék adatlapján olvasható. A funkció elvileg lehetővé teszi, hogy a rossz minőségű (kockásodó) tévéadást feljavítsa a készülék elektronikája. Ettől azonban nem érdemes csodát várni, mivel ha pocsék, grízes analóg tévéjelet továbbítunk a készüléknek, azt egy szuperszámítógép sem fogja tökéletessé tenni.

Kell-e Expert Mode a tévébe?
Az Expert Mode vagy hasonló elnevezés általában azt jelenti, hogy aprólékos beállításokat lehet végezni a televízión. Bár valószínű, hogy az átlagnéző színhőmérséklet konfigurálásával tölti majd estéit, egy átlagos néző számára is jól jöhet, ha külön preferenciákat állíthat be mondjuk a tévéműsorokhoz és a filmekhez. Az ilyen tévéken általában a színeket is aprólékosabban lehet kalibrálni, így a kedvenc filmet a moziban megismert látvány mellett lehet élvezni otthon is, nem lesz például zöldes vagy vöröses árnyalatú a szereplők bőre.

DLNA-kompatibilis a készülék. Miért jó ez?
Az elnevezés a Digital Living Network Alliance rövidítése, ez a technológia lehetővé teszi azt, hogy a hálózatra csatlakoztatható tévé kommunikáljon az otthoni PC-vel vagy hálózati médialejátszó eszközzel, merevlemezzel, és lejátssza az azon lévő zene- és videofájlokat. Sajnos a DLNA-t elég komplikált használni, sok korlátozása van, például különálló felirat- vagy hangfájlokat sem tud kezelni. Részletesen korábbi cikkünkben olvashat róla.

"A készülék alkalmas a magyar földi sugárzású digitális tévéadás (MinDig TV) vételére." Ez mit jelent?
A legtöbb itthon kapható tévét olyan (MPEG-4-es) tunerrel szerelik fel, ami alkalmas a DVB-T szabványú, Magyarországon sugárzott, tető-, vagy szobaantennával fogható digitális tévéadás vételére. Néhány éven belül a hagyományos analóg tévé helyett már csak ezt lehet majd fogni antennával, minősége jelentősen felülmúlja a hagyományos tévézését, mivel HD-felbontású műsorok közvetítését is lehetővé teszi. A MinDig TV vételi lehetősége mostanra már elég jó, hét csatornát ingyenesen (hármat HD-felbontásban), további tizenegyet pedig alacsony havidíj ellenében lehet nézni rajta, információk a szolgáltatás honlapján.

Azt írják, beépített Dolby-dekóder, optikai kimenet és SPDIF van a tévében. Szükségem van rájuk?
Míg a hatalmas képcsöves tévékben volt hely jókora hangszóróknak, a legtöbb lapostévé beépített minihangszórói nem szólnak túl jól, csak néhány csúcsmodellt szerelnek fel átlag feletti hangzással. Ezt a szintet egy húszezer forintos aktív hangfallal is el lehet érni, a legjobb minőséget azonban egy hifi erősítő nyújtja. Sok készülék kínálja az automata hangerő nevű funkciót, ez elvileg lehetővé tenné, hogy a tévé lehalkítsa magát a reklámok alatt. Ehhez arra volna szükség, hogy a hazai kábelszolgáltatók rendszerein a csatornák továbbítsák azokat az impulzusokat, amelyek a reklámblokkok elejét jelzik, ám itthon ezt nem nyújtja senki. Ez egyébként azt is segítené, hogy az időzített felvételekből ki lehessen hagyni a reklámokat.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A passzív 3D-szemüvegek sokkal olcsóbbak és könnyebbek aktív társaiknál

Ezeket a legjobb minőségben optikai vagy digitális kimeneten (SPDIF) lehet továbbítani: az előbbi megoldás egy üvegszálas kábelt jelent, az utóbbi egy hagyományos RCA-csatlakozó, amin digitális információk áramlanak. Nem minden esetben szerelik fel mindkét típussal a tévéket vagy az erősítőket, házimozi-rendszereket sem, ezért vásárlás előtt érdemes leellenőrizni, hogy kompatibilis illesztők vannak-e a vásárolni kívánt tévén és a hangeszközön. Érdemes arra is figyelni, van-e a tévén fülhallgató-kimenet - ezt a filléres apróságot az olcsóbb modellek esetében hajlamosak lespórolni a gyártók, ám így például egy vezeték nélküli fülest nem használhatunk a néma éjszakai tévézéshez. A tévébe integrált Dolby-dekóder akkor jöhet jól, ha olyan többcsatornás (például 5.1-es) hangrendszert csatlakoztatnánk a készülékhez, ami csak erősítőt tartalmaz. Ilyenkor a dekóder kvázi megmondja az eszköznek, hogy melyik hangrészletet melyik hangfal felé továbbítsa.

Minek kell USB-port a tévére? Mi az a wifi-előkészítés?
Ma már a friss modelleken mindig van USB-bemenet, ezen keresztül pendrive-ra, külső winchesterre másolt fotókat és filmeket lehet megnézni. Egyes olcsóbb tévék csak a legalapvetőbb fájlformátumokkal boldogulnak, például nem játszanak le nagyfelbontású, .mkv formátumú filmeket, de a mai trend alapján egyre több olcsó modellbe is teljes értékű lejátszóprogram kerül. A pár tízezres külső lejátszók tudását azonban nem érik el a televíziók, s várhatóan nem is fogják (a gyártóknak ez nem érdekük), a családi fotóalbum nézegetésére ugyanakkor tökéletes az alapmegoldás is.

A wifi-előkészítés pedig azt jelenti, hogy az adott készülékhez - jellemzően 10-15 ezer forintért - külön csatlakoztatható wifi-modult árusít a gyártó, amellyel vezeték nélkül is az otthoni hálózatra, azon keresztül akár az internetre lehet kapcsolni a tévét. Léteznek olyan - jellemzően drágább - tévék, amelyek alapból támogatják a wifit, és nem kell külső modult sem venni hozzájuk. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a tévén lehet internetezni, ehhez jellemzően továbbra is egy számítógép közbeiktatására lesz szükség, de az otthoni hálózaton elérhető fotókat, kisebb felbontású filmeket ezzel úgy is elérhetjük a tévéről, hogy nem kell átkábelezni a lakást.

Mi az a smart tv?
Az "okostévék" olyan készülékek, amelyeket nem csak USB-csatlakozóval látnak el, hanem az otthoni hálózatra is képesek csatlakozni a routeren keresztül. A smart tévéken például YouTube vagy más videomegosztók, közösségi oldalak tartalmait is lehet böngészni, az LG és a Samsung új tévéihez például az [origo] híreinek elérését biztosító ingyenes applikáció is elérhető, az idei modellek többségén pedig teljes értékű böngésző is megtalálható. Nemrég készült tesztünkből azonban az is kiderül, hogy a mai smart tévék még nem túl kiforrottak, egyelőre kényelmesebb okostelefonon, tableten böngészni, a hírek, Facebook-bejegyzések átfutására alkalmasak a tévék - vásárlás előtt érdemes kipróbálni online képességeiket, nehogy utólag érje csalódás a vásárlót.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az [origo] és más applikációk egy smart tévén

Mi az a 3D tévé? Mi a passzív 3D?
A 3D-képes tévéken térhatásban láthatjuk a filmeket, de ehhez speciális szemüveget kell viselni. Plazma- és LCD-tévéből egyaránt létezik 3D-s modell, már nem is elérhetetlen áron, akár 160-180 ezer forintért is. A legtöbb készülékhez úgynevezett aktív szemüveg tartozik, ez akkumulátorról működik, és a képernyővel szinkronban nagy sebességgel vibrál, így, a másodperc törtrészéig hol az egyik, hol a másik szemnek közvetíti a képet, ezzel előállítva a 3D illúzióját. Létezik már passzív szemüveges megoldás is - az LG egyes új LCD-ihez -, ezek lencséit eltérő polaritású lencsével szerelik fel. Ennek köszönhetően a szemüvegek olcsók, könnyűek és sosem kell tölteni őket, ellentétben aktív társaikkal, amelyek 10-15 ezer forintba is kerülhetnek, és gyártófüggő típusokban kaphatók.

Mit lehet nézni 3D-ben? Blu-ray-lemezen már itthon is elérhetők 3D-s kiadású filmek (ezeket az árlistákon BD3D rövidítés jelzi) 7-12 ezer forintért, választékuk azonban még nem túl nagy, egy-két tucat filmet takar. Egyes tévéket felszerelnek a 2D-s műsorokat 3D-sre konvertáló technológiával, de ez messze nem nyújt tökéletes élményt.

Hogyan tud takarékoskodni az energiával egy tévé?
Egyre több tévén tüntetik fel az eco kifejezést, azaz a takarékos üzemmódra való utalást. A legkevesebbet a ledes háttérvilágítást használó, kis méretű LCD-tévék fogyasztják, a legtöbbet az óriásképernyős plazmák. Ugyanakkor a TÜV Rheinland ipari minősítő intézet mérései szerint az átlagos méretű képernyővel szerelt modellek fogyasztása között nincs nagyságrendi különbség, ahogy az korábbi cikkünkben részletesen olvasható. 

A legtöbb új tévében az öko mód azt jelenti, hogy az LCD-tévé visszaveszi a szükségtelenül erős háttérvilágítást, a plazmánál pedig a fényerőt, világosságot csökkenti, hogy a működés kevesebb energiát igényeljen. Bár a maximális energiatakarékosság már a minőség rovására megy, az automata vagy közepes mód teljesen vállalható kompromisszum, legfeljebb kora reggeli tévézéskor kell kikapcsolni, amikor betűz a nap a lakásba. A gyártók honlapjain általában feltüntetik a tévékészülékek csúcsfogyasztásának értékét, illetve azt is, hogy távirányítóval kikapcsolva, készenléti módban mennyit fogyasztanak. Ha az utóbbi érték a kategóriához képest túl magas, kapcsolós hosszabbítóval érdemes áramtalanítani a készüléket éjszakára. Azt azonban jó tudni, hogy az így megspórolható árammenyiségek egy család rezsijében elhanyagolható különbséget jelentenek, a takarékoskodás inkább globális méretekben lehetne jelentős - ha mindenki bekapcsolná ezt az üzemmódot, annak volna érzékelhető hatása.

Ezekre figyeljen vásárláskor
Tévés szótárunk hosszúságából is jól látszik, hogy nem könnyű feladat kiválasztani az ideális tévét, hiszen az optimális készülék megszerzése nem feltétlenül pénzkérdés. Az egyik legfontosabb tényező a képméret: három-négy méter távolságból a standardnek számító 32 colos tévét fárasztó lesz nézni. LCD-ből mostanra már ledes háttérvilágítással szereltet érdemes választani, mert minimális a felára, a kiválasztáskor csak arra kell figyelni, hogy a képernyő fényes vagy matt felületű-e, fényes szobákba az utóbbi az ideális. A plazmatévét a sok sportközvetítést nézőknek vagy az otthoni mozizáshoz a szobát elsötétíteni hajlandóknak érdemes választaniuk: ők a kicsit magasabb áramfogyasztásért cserébe olcsón jó képminőséghez jutnak.

A több száz hertzes képfrissítés leginkább csak az LCD-tévéknél nyújt képminőségbeli javulást, de a vásárlás előtt érdemes megnézni a boltban, hogy a funkció egyáltalán elnyeri-e tetszésünket, mert ha mindig ki lesz kapcsolva, akkor egy olcsóbb vagy nagyobb méretű, de nem több száz hertzes készülékre is futhatja a büdzséből. Jó hír, hogy a kontrasztarány, a látószög és a reakcióidő már mindegyik idei tévén megfelelő értékű, ezekre a paraméterekre nem kell figyelni a választáskor.

A földi sugárzású digitális csatornákat már gyakorlatilag az összes itthoni boltokba kerülő készülék támogatja. Mivel a lefedettség elég jó, jó eséllyel egy - DVB-T-adások vételére szánt - szobaantennával is be lehet fogni lehet a hét ingyenes csatorna műsorát.

KAPCSOLÓDÓ CIKK