Jól sikerülnek a továbblépő techguruk második dobásai

2011.07.25. 9:36
Ha a személyi számítógép, és ezen belül az Apple nem bizonyul óriási üzletnek, talán sosem készül el a Toy Story vagy a WALL-E. Tudták, hogy a Paypal alapítója bármikor ki tud lőni egy műholdat az űrbe? Összegyűjtöttük a technológiai guruk milliódolláros megvalósított álmait.

Nem szeretnek a babérjaikon ülni a technológiai cégek alapítói, vezetői. Az ötletükből dollármilliomossá lett technológusok második-harmadik cége többnyire meseszerű, távoli célok megvalósítását tűzi maga elé. A kereskedelmi űrcégek közül több is webboltokból, e-biznisz cégekből és villogó bannerekből összegyűlt dollárokból működik. Gondolták volna, hogy a rendíthetetlen Steve Jobsnak rajzfilmcége, Bill Gatesnek többmilliárdnyi fotót - köztük a híres Einstein-portrét - birtokló képügynöksége van?

A számítógép és Buzz Lightyear atyja

Steve Jobsot többnyire az Apple alapító-vezérigazgatójaként szokták ismerni, pedig egy olyan cég is fűződik a nevéhez, amivel még talán az i-kütyüknél is gyakrabban találkozunk. A nyolcvanas évek közepére dollármilliomossá váló Jobs 1985-ben távozott az Apple-től a cég belső hatalmi harcai miatt. Pénzét részben a NeXT nevű számítógépes cégbe fektette, amelyet később az Apple vásárolt fel, másrészt pedig George Lucas egyik filmtrükköket gyártó cégét, a Graphics Groupot vásárolta meg.

A Pixar hamar bebizonyította, hogy nem csak hardvert tud gyártani 

Az ötmillió dolláros bevásárlás után további ötmilliót fektetett a cégbe, majd talált neki egy jól csengő új nevet is: Pixar. A vállalat ekkor még nem készített mesefilmeket, ehelyett grafikára kihegyezett számítógépeket gyártott állami és szórakoztatóipari felhasználásra, és egyáltalán nem volt nyereséges. 1995-ig kellett várni, hogy a hardver erejét bemutató számos rövidfilm után mozifilmmel is megpróbálkozzon Jobs cége, ez lett a Toy Story. Az azóta is meséket gyártó Pixart 2006-ban vásárolta fel régi partnere, a Disney, amelynek Jobs az üzlet nyomán az egyik legnagyobb részvényesévé vált.

Reaktorok és moszkitók

Miután lemondott a Microsoft operatív vezetéséről, Bill Gates ügyesen vetkőzte le a technológiai világ ősgonoszának jelmezét. Pénzének tekintélyes részét jótékony célra ajánlotta fel, a feleségével közösen alapított Bill & Melinda Gates Foundation egészségügyi kutatásokat, fejlesztési és oktatási programokat finanszíroz világszerte. Gates nem csak a pénzét ajánlotta fel a jó ügy érdekében, előadásokat is tart mindenfelé. Gateshez fűződik a TED (Technology Entertainment and Design) konferenciák történetének legpunkabb gesztusa is: a maláriáról szóló előadása közben egy kis üvegnyi moszkitót engedett el a teremben, hogy a hallgatóság biztosan megértse, miről van szó.

Moszkitót vitt ajándékba a TED résztvevőinek Gates

A jótékony vállalások mellett Gatesnek vannak profitot termelő cégei is. Még 1989-ben alapította meg a Corbis kép- és mozgóképügynökséget, amely több nagy gyűjteményt felvásárolva mára a legnagyobbak közé tartozik. Gyűjteményében megtalálható az Andy Warhol Alapítvány anyaga, az Ermitázsban található műkincsek reprodukciói, a francia Sygma és a német Zefa ügynökség képei. A fotós cég mellett Gates rendelkezik atomerőmű-tervezéssel foglalkozó vállalattal, valamint egy rejtélyes bgC3 nevű agytröszttel is.

A milliomosok az űrbe mennének

A technológiai cégek élén meggazdagodott embereket érdekli az űrkutatás, ezt biztosan kijelenthetjük. Jeff Bezos, az Amazon alapító-vezérigazgatója 2003-ban alapította meg Blue Origin nevű cégét, amelynek célja egy függőlegesen fel- és leszálló, űrturisták szállítására alkalmas jármű megépítése. A cég egyelőre az első tesztjármű legyártásáig és megreptetéséig jutott el. A Goddard nevű űreszköz 2006-ban végrehajtott 25 másodperces repülését teljes sikernek értékelte Bezos, az azóta végrehajtott további két tesztről azonban nincsenek hírek.

Az első repülésén túl van már Jeff Bezos űrjárműve

Nagyobb lendülettel próbálja megoldani az űr elérésének problémáját Elon Musk, a világszerte használt Paypal fizetési szolgáltató alapítója. Musk ugyan nem jutott be a milliárdosok klubjába, sőt, válását követően még a készpénzből is kifutott. A Paypal atyja azonban két jövedelmezőnek ígérkező vállalkozással is rendelkezik. Vezérigazgatója és főtechnológusa a SpaceX-nek, a kereskedelmi űrkutatás egyik zászlóshajójának. A cég több sikeres rakétaindításon van túl, az űrsiklók korszakának végével pedig várhatóan komoly szerephez jut a Nemzetközi Űrállomás ellátásában.

Forrás: AFP
Elektromos sportautóban és űrrakétában utazik a Paypal alapítója

Musk másik cége szerényebb célokat tűzött ki maga elé: zéró károsanyag-kibocsátású, tisztán elektromos meghajtású autókat gyárt. Fő termékük a kollégáink által is tesztelt Tesla Roadster, ami egy töltéssel 394 kilométert tud megtenni, és 3,9 másodperc alatt gyorsul álló helyzetből százra. Akinek ez nem elég gyors, az megrendelheti a kocsi sportverzióját, amely valamivel fürgébb, és csak 112 ezer euróba kerül. A cégben befektetőként jelen van a Google két alapítója, valamint számos csúcstechnológiai cég is.

Kéne még egy közösségi oldal

A Facebook társalapítói nem próbálkoztak meg más területeken elhelyezkedni, Dustin Moskovitz és Chris Hughes is a közösségi hálózatok világában próbál meg valami újat alkotni. Moskovitz az Asana.com igazgatójaként azt próbálja bebizonyítani, hogy a közösségi web és a munka nem feltétlenül ellenfelei egymásnak. Az Asana a munkaszervezést, együttműködést és a tudás megosztását próbálja meg átvinni egy Facebook-szerű felületre. A szolgáltatás nem akarja szórakoztatóbbá tenni a munkát, azt ígéri, hogy hatékonyabb és elviselhetőbb lesz a napi nyolc óra.

Hughes kevésbé szakadt el a Facebooktól, az általa alapított Jumo be is csatornázza a saját üzeneteit a közösségi oldalra. A szolgáltatás célja, hogy a felhasználók gyorsabban találják meg azokat a közhasznú szervezeteket, jótékonysági csoportokat, amelyek számot tarthatnak az érdeklődésükre. A Jumo a haiti földrengés után indult el azzal a céllal, hogy a jótékonysági szervezetek és a támogatók valóban napi kapcsolatban legyenek.

Andy Rubin, akit mindig felvásárolnak

Az Apple-nél még csak a számítógépgyártásért felelős mérnök volt Andy Rubin, ám a cégtől való kilépés után jó érzékkel a hordozható berendezések felé fordult a figyelme. Először a Magic Cap nevű PDA-ra szánt operációs rendszer fejlesztésébe szállt be, majd dolgozott néhány évet egy, a Microsoft által felvásárolt webtévés szolgáltatáson. 1999-ben alapította meg Danger nevű cégét, amely szerethető, egyszerűen használható okostelefonjairól lett ismert.

A cégből, amit 2008-ban a Microsoft vásárolt fel 500 millió dollárért, még korábban kiszállt, hogy egy újabb okostelefonos rendszert alkosson meg. Az egyszavas cégneveket kedvelő Rubin Androidnak nevezte el szoftverét. A céget két év fejlődés után felvásárolta a Google, jelenleg Rubin a keresőcég mobilos fejlesztésekkel foglalkozó alelnöke.

Világjobbító szándékban sincs hiány

Más utat választott Jimmy Wales, aki közepesen sikeres dotkom cégének bevételeiből indította el a Nupediát, a Wikipédia elődjét. Hasonló utat járt be Ethan Zuckerman, a Global Voices nemzetközi híroldal alapítója is, aki a Tripod nevű korai webtárhelycégének eladása után döntött úgy, hogy a világ minden sarkából származó, a helyiek szerint érdekes hírek közzétételével lehet jobb hellyé változtatni az internetet.

Természetesen minden nagyot álmodni merő, az űr felé törő, a világ megváltásán fáradozó mogulra jut egy-egy kevéssé lelkes. Van, aki úgy gondolja, hogy elég, ha a pénze dolgozik helyette, és csupán a jótékonykodásra fordít figyelmet. A jövő valószínűleg nem rájuk fog emlékezni, hanem a rakétákat fellövő vagy moszkitókat szabadon engedő csodabogarakra.