Nem is számít tényezőnek a mobiliparban, aki ellen nem indították perek tucatjait. A felhasznált technológiák, az alkatrészek árazása vagy akár az ikonok formája is lehet egy bitorlási per alapja. A bíróság döntésén pedig a piacok sorsa és az egymásnak fizetendő licencdíjak mértéke múlik.

A Samsung Galaxy Tab 10.1 a legutolsó termék, amely áldozatul esett az iparjogvédelmi pereknek. A koreai gyártó ellen az Apple indított pert egy német bíróságon, azzal vádolva meg riválisát, hogy a Galaxy Tab jogtalanul használja fel az Apple formatervét, illetve azzal jellegbitorlást valósít meg. A bíróság elfogadta az Apple érveit, és - a Samsung meghallgatása nélkül - olyan ideiglenes végzést adott ki, amely megtiltja a Galaxy Tab 10.1 forgalmazását szinte az egész EU területén, Hollandia kivételével.

A Samsung a mobiliparban megszokott fegyverrel vágott vissza, pereket indított az Apple ellen három bíróságon. Az iPad gyártójának Tokióban, Szöulban és a németországi Mannheimben kell megvédenie magát a vádakkal szemben.

Országokon átívelő eltiltás

Az eltiltó végzések kiadásában rendkívül gyorsak a német bíróságok - nyilatkozta az [origo]-nak dr. Halász Bálint, a Simándi Bird & Bird Ügyvédi Irodával együttműködő, szellemi tulajdonnal foglalkozó ügyvéd. A végzést akár egy délután alatt is meg lehet szerezni, ha a sértett meg tudja győzni a bírót a bitorlás valószínűségéről. A bíró általában a másik fél meghallgatása nélkül dönt, az iparjogvédelmi jogok bitorlásával vádolt fél csak ez után kérheti a végzés megváltoztatását.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Ez a korábbi modell (10.1v), amely még egyáltalán nem hasonlít az iPadre

Az iparjogvédelmi jogok főszabály szerint territoriális jellegűek, azaz egy adott ország területéhez kötöttek - mondta dr. Halász Bálint. Létezik ugyan ún. európai szabadalom, de ez nem egységes uniós szabadalom. Előbbi egy nemzetközi szerződésen alapuló, több országban történő oltalomszerzést megkönnyíteni hivatott rendszer, amely végeredményben nemzeti szabadalmakat hoz létre. Az egységes uniós szabadalom létrehozásáról a tárgyalások régóta folynak, azonban ilyen, az EU minden tagállamában hatályos és egységes oltalmi forma egyelőre nem létezik, sőt lehet, hogy ilyen formában belátható időn belül nem is fog megvalósulni. Ugyanakkor létezik egységes közösségi védjegy és formatervezési mintaoltalom, amelyek az Európai Unió összes országában érvényesek és végrehajthatóak. A védjegy a brand, az árujelző védelmére hivatott jogi eszköz, míg a formatervezési mintaoltalom egy termék külső formájának jogi oltalmának biztosítására szolgál.
Dr. Halász szerint a konkrét ügyben megjelent sajtóhírek ellentmondásosak abban a tekintetben, hogy a Galaxy Tab forgalmazását a német bíróság milyen jogalapon tiltotta meg. Mértékadó szakmai blogok szerint az Apple nem szabadalombitorlás miatt indított eljárást, hanem az iPad eszköz külső formájára vonatkozó közösségi formatervezési mintájának bitorlása miatt. Utóbbi esetben ugyanis valóban megteheti egy nemzeti bíróság azt, hogy akár az egész EU területére kiterjedő eltiltó végzést hozzon. Egy ilyen végzés pedig végső soron minden érintett tagállamban végrehajtható.

Forrás: [origo]
Vajon számottevő a hasonlóság? (Balra a Tab 10.1, jobbra az iPad 2)

A telekommunikációs piacon nem ritka, hogy a szereplők egymás folyamatos perbe vonásával igyekezzenek lassítani a konkurencia térnyerését. Az esetek többségében a felek előbb vagy utóbb megegyeznek, különösen akkor, ha az adott technológia vagy formaterv az újabb eszközök megjelenése miatt rövid időn belül elavulttá válik.

Min veszekednek a mobilgyártók?

Az Apple elsősorban az iPad és iPhone formatervének lekoppintása miatt indított pert, ám a Samsung által állítólag megsértett szabadalmak listájában vannak technológiai természetűek is. A cégnek például arra is magyarázatot kell szolgáltatnia, hogy az iPaden és a Galaxy Tabon használható gesztusparancsok miért annyira hasonlóak. Az Apple úgy véli, hogy a képernyőn látható információ kiválasztásának módját, a görgetést, zoomolást és forgatást egyaránt tőlük koppintotta az Android, ami a Galaxy Tabon is fut.

Forrás: [origo]
Úgy tűnik, így csak az Apple-nél szabad görgetni a képernyőt

A koreai cég által viszonzásként felsorolt, az Apple-nek tulajdonított tíz szabadalomsértés a drótnélküli kommunikációhoz és a mobilok és személyi számítógépek kábel nélküli összekötését szolgáló technológiához kapcsolódik. Az általános kulcsszavak mögött a Droidguy blog szerint a mobilnet megosztását lehetővé tevő funkció és az Apple eszközök közti adatszinkronizáció rejtőzik.

Pereskedett már a dizájn miatt az Apple

Az Apple történetében nem a mostani, Samsung Galaxy Tab elleni az első olyan per, amely a dizájn ellopásáról szól. A cég 1988 és 1994 között pereskedett a Microsofttal és a HP-vel, mert úgy vélték, hogy a gyerekcipőben járó Windows és a számítógépgyártó NewWawe nevű operációs rendszerének felülete túl sokat merített az Apple Lisán futó szoftver kinézetéből. A hat éven keresztül tartó perbe még a Xerox is beszállt, mint a grafikus felasználói felület kitalálója. Végül egyedül a HP-t marasztalták el a kuka és a mappa ikonok lemásolásáért.

Az újabb persorozat megindítását előrejelezte Steve Jobsnak az iPad 2 bejelentését követő mondata, amelyben 2011-et a másolatok évének nevezte. A vetélytársakon gúnyolódó dián nemcsak a Samsung neve tűnt fel, a HP, a tablettel kísérletező BlackBerry és a Motorola is Jobs célkeresztjébe került. A cégnek folynak továbbá a Nokia és a HTC ellen is perei. A Nokia részéről megindult a megfelelő viszontper, a HTC és a céget támogató Google azonban még nem viszonozta a "tüzet".

Népszokás a pereskedés

Nem csak a Samsung ügyvédei jutottak sok munkához a közelmúltban. A piac legnagyobb célpontjának az Android operációs rendszert fejlesztő Google számít, ellene is folynak perek szép számmal. A szilícium-völgyi pletykák szerint a Java platformot tulajdonló Sun Microsystemset már eleve úgy bocsátották áruba, hogy az új tulajdonos biztos kimenetelű szabadalmi pereket indíthat a Google ellen. Akár igaz volt a pletyka, akár nem, a Sunt felvásárló Oracle egyik első lépése volt a per megindítása.

Forrás: [origo]
Ki perel kicsodát? A grafikát 2010 őszén készítette George Kokkinids

Az okostelefonok világában nem túl jól teljesítő Nokia az alkatrészárak miatt szólította pástra beszállítóit. Az LCD kijelzők árainak rögzítése miatt a Hitachit, a Sharpot és az LG-t perelte be a finn cég.

A legáltalánosabb témájú szabadalmi perrel a Kodak büszkélkedhet. A Kodak jogászai szerint a Sony Ericsson jogosulatlanul használta fel a "digitális képeket készítő és tároló elektromos kamera" technológiáját. A viszontper is hasonló fajsúlyú ügyben zajlik, a digitális képek kezelését leíró szabadalom megsértéséről a Kodaknak kell számot adnia. A fotózással és képkészítéssel kapcsolatos technológiákkal foglalkozó cég célkeresztjébe nemcsak a Sony került be, a Research in Motion és az Apple ellen is van folyamatban levő pere a cégnek, a Samsung és az LG elleni ügyek pedig már lezárultak.

A mobilpiac uralása a cél

A Galaxy Tab 10.1 elleni eljárás vagy a telekommunikációs cégek közti szabadalmi perek nem azért indulnak, hogy azokat valamely fél megnyerje. Ezek a piac uralásának eszközei, arra szolgálnak, hogy a többi gyártó fejlesztéseit, termékeinek piacra kerülését hátráltatni lehessen. Az Apple által bizonyos országokban megszerzett multitouch szabadalmak arra szolgáltak, hogy az androidos gyártóknak erőforrásokat kelljen pazarolniuk a több érintési pontot nem kezelő Android tuningolására. A perek kivédésének, a cég számára kevéssé fájdalmas alku elérésének a módszere pedig az, ha viszontpereket indítanak. A végső felállás pedig a spagettiwestereneket idézi: mindenkire fegyver szegeződik, mindenki fegyvert szegez a másikra.

A pisztolyhősködés fő vesztese a fogyasztó, hiszen a kínálat bővülésének akadályozása a választási lehetőségeket veszi el előle, ám a gyártókról kialakult képnek sem tesz jót az efféle kisszerű gáncsoskodás. A mostani eset azonban, amikor is sikerült elérni egy termék kivezetését annak legnagyobb piacáról, még sötétebb jövőt fest: az Apple fegyvere visszafelé is elsülhet, és előállhat a filmes szituáció egyik ismert végkifejlete, amikor egyszerre sül el az összes fegyver, és nem marad élő cowboy a kocsma előtt.