Világszerte PC-k tízmillióin használják az egyik legkényelmesebben használható médialejátszó programot, a VLC-t, melynek készítői teljesen ingyen, csupán lelkesedésből dolgoznak, munkájukat csupán néhány szimpatizáns támogatja hardverekkel és némi pénzmaggal. A magyarok körében is rendkívül népszerű lejátszó fejlesztőit faggattuk az multimédia jelenéről és jövőjéről, bár utóbbiról fogalmuk sincs, mert ütemterv nélkül kódolják az útjelző bóját formázó ikonjáról jól ismert programot.

A VLC az egyik legnépszerűbb videolejátszó az otthoni PC-ken, amit annak köszönhet, hogy beépített video-, és hangdekódereket tartalmaz, ezért telepítését követően azonnal le tudja játszani a digitális formátumú filmek, zenék szinte mindegyikét anélkül, hogy ehhez mindenféle kodekcsomagokat kellene telepíteni a számítógépre.
 
Bár világszerte a kétezres évek első felében vált ismertté és népszerűvé az akkor még VideoLAN Client néven ismert program, annak fejlesztése még 1996-ban kezdődött meg a francia École Centrale Paris egyetemen, ahol a helyi kampuszon való műsorszórást végezték a szoftverrel, így szerver-, és kliensoldali változata is létezett. 1998-ban az alapoktól újraírták a lejátszót, amelyet nyílt forráskódú változatban 2001-ben kezdtek el terjeszteni. Bár már évek óta sokan használták, a program 1.0-s kiadásának megjelenésére egészen 2009-ig kellett várni.
 
Miért egy közúti bója az ikonja a legnépszerűbb lejátszónak? A DVD-k védelmét feltörő, DVD Jon néven is ismert hacker, Jon Lech Johansen blogján lévő információk szerint azért, mert a francia oktatási intézmény hallgatói részegen előszeretettel gyűjtötték ezeket.  A diákok szoftvere jelentősen kinőtte magát, jelenleg egy non-profit vállalkozás, a párizsi székhelyű, a fejlesztőit húsz különböző országból toborzó VideoLAN Organization végzi a lejátszó, és a kapcsolódó termékek, például internetes adástovábbításhoz, videókódoláshoz használatos segédprogramokat, illetve egy VLMa nevű műsorrögzítő alkalmazást. A VLC készítőihez intézett kérdéseinket a mérnökként ugyancsak az École Centrale Parisban végzett Jean-Baptiste Kempf, a lejátszó fejlesztését irányító szervezet elnöke válaszolta meg.
 
- A VLC fejlesztését egyetemisták kezdték meg még a kilencvenes években. Hogyan alakult nemzetközi szervezetté a program mögött álló csapat? Miből tudja finanszírozni működését, van egy titkos milliárdos támogatójuk?
Akkor alakultunk át non-profit szervezetté, amikor a VLC-n dolgozó egyetemistáknak már nem maradt elég szabadideje a projektre. Nincs szponzorunk, bár támogatást bárki küldhet nekünk a honlapunkon keresztül: egyszer valaki például ötszáz eurót (vagyis mintegy 140 ezer forintot - a szerk.) adományozott a szervezetnek, mások pedig hardverekkel segítették a munkánkat. És persze az összes fejlesztő önkéntes alapon dolgozik a lejátszón.

Forrás: [origo]

- Hányan dolgoznak a VLC-n?
Attól függ, hogy kit számítunk fejlesztőnek: öt-tíz fő, akik a világ különböző részein élnek: IRC-n és levelezőlistákon keresztül tartjuk egymással a kapcsolatot.

- Dolgozik még valaki a programon az eredeti fejlesztők közül? Tudhatunk valamit róluk, hogy azóta mivel foglalkoznak?
Nem,  erre sajnos nem válaszolhatok.

- Van magyar fejlesztője a VLC-nek?
Nem tudok állandó fejlesztőről, ám a fordítást készítők között van magyar közreműködő.

Forrás: [origo]

- A VLC  az első ismert lejátszó, amely beépített kodekeket tartalmaz, semmit sem kell külön feltelepíteni hozzá. Hogyan esett a választásuk erre a megoldásra?
Mindenki számára egyszerűbb volt beépített kodekekkel dolgozni - nekünk, a fejlesztőknek, és a felhasználóknak is, és a terméktámogatást is leegyszerűsítette. Nincs értelme külső kodekekkel dolgozni, ha egy több platformos szoftvert fejleszt valaki.

- Van kedvenc multimédiás technológiájuk, formátumuk? Mi a legnagyobb baj a mai digitális kép-, és hangtovábbító megoldásokkal?
Szinte mindegyik fájlformátumnak van valamilyen gyengéje, így nekünk sincs kedvencünk. A legnagyobb probléma manapság az, hogy a felhasználók számos különböző formátumot használnak a digitális videoanyagok előállításához. Nagyon komplikált szerintünk a mozgóképes tartalmak internetes megosztása is.

- A VLC-ben egy sor külső fejlesztésű kodek és más modul megtalálható. Sok jogi problémát okoz ez?
Bár világszerte számos licencelési problémával gyűlik meg a baja a fejlesztőknek, mi európai fejlesztőkként szerencsések vagyunk, mert az amerikai társainkkal ellentétben nem vonatkoznak ránk szoftveres szabadalmak a helyi jogszabályok értelmében. Mi magunk sem korlátozzuk a VLC Player használatát semmilyen módon a felhasználóknak.

- A VLC elérhető Windowsra, Mac OS X-re és Linuxra is. Melyik platformra a legjobb fejleszteni?
Linuxra a legjobb fejleszteni, ez messzemenőleg a legjobb operációs rendszer a fejlesztés szempontjából a riválisok közül.

- Androidra is megjelenik majd a VLC?
Az androidos verzió alfa tesztváltozatban már elérhető, és folyamatosan fejlesztik.

Forrás: [origo]

- Létezett egy iOS-es változat a VLC-ből, amely rövid időn belül eltűnt az App Store-ból. Mi volt ennek az oka? Elérhető lesz újból?
Nem tudjuk. Talán igen, talán nem.

- Milyen új funkciók megjelenése várható a lejátszóban? A VLC 1.0 éveken át készült, milyen lesz a 2.0? Mikor jelenik meg?
Nincs semmilyen ütemtervünk, amelyet követni kellene, így mi sem tudjuk még, mit tudnak majd az új verziók.

- De azt elárulja, min dolgoznak éppen most?
Jelenleg a videokimenetek és a filterek fejlesztésén, illetve a Blu-ray filmek lejátszásának és a hangminőség javításán, illetve a VLC mobil változatain.

- Nem készül egy asztali médialejátszókban, tévékben, set top boxokban használható verzió a VLC-ből? Hisznek a smart tévékben, elég kiforrottak ezek önök szerint?
A smart tévék jövőre már elég kiforrottak lesznek. Azt még nem tudjuk, lesz-e rájuk VLC.

- Nagyjából hány felhasználója lehet a VLC-nek világszerte?
Becsléseink szerint ötven-százmillióan használhatják a programunkat, amely leginkább az európai és amerikai felhasználók körében népszerű.