A kormányok csak a más országok Blackberry-forradalmárait szeretik

2011.08.19. 12:32

Semmit sem tudnak kezdeni a diktatúrák a Facebookon és Twitteren szerveződő fiatalokkal  - ez derült ki az arab tavasz eseményeiből. A nyugati sajtó a demokrácia eszközeként ünnepelte az internetet, ami lehetővé tette a lázadóknak és tüntetőknek, hogy találkozókat beszéljenek meg, és hírt adjanak arról, ami az országban történik. Megváltozott azonban ez a hozzáállás, amikor kiderült, a londoni zavargások szervezői is a Facebookot és BlackBerry-ket használtak.

Az egyiptomi forradalomnak nem csak azok voltak a hősei, akik nem hagyták el a Tahrír teret. Az April 6 Youth ifjúsági aktivisták is megérdemlik a titulust, akik a Facebookon vagy a Twitteren szervezték a tüntetéseket. Líbia esetében sem csak a harcosok és az innen-onnan összeszedett fegyvereket újraélesztő mérnökök érdemelnek említést, hanem a Libyana mobilhálózatának üzemeltetői is, akik életben tudták tartani a mobilkommunikációt akkor is, amikor a konkurensek hálózatát leállította a kormány.

Táskában kapnák az internetet a lázadók

Májusban már arról pletykáltak a New York Times forrásai, hogy az Obama-adminisztráció egyszerűen elrejthető, "Internet egy táskában" jellegű eszközök és más, lázadók által használható kommunikációs megoldások fejlesztésébe fog. A külügyminisztérium ki is írt egy kétmillió dolláros pályázatot egy olyan eszközre, amit egyszerűen át lehet csempészni a határon, ami bekapcsolva nagy területet lefedő wifihálózatot hoz létre, és csatlakozik az internethez. Az összeg zsebpénz ahhoz a körülbelül ötvenmillió dollárhoz képest, amit a Pentagon és a külügyminisztérium a talibán ellenőrzésétől teljesen független mobilhálózat felállítására költött Afganisztánban. Az információs technológiákban a forradalmak eszközét látta Amerika. "Történelmi lehetőség mutatkozik arra, hogy pozitív változás történjen, olyan változás, amelyet Amerika támogat" - írta Hillary Clinton a forradalmárok által használt IKT eszközökről.

Nem csodaszer az internet

Az arab tavasz során kialakított narratívával csupán egy gond van, hogy nem teljesen igaz. A nagy-britanniai zavargások rámutattak arra, hogy a kormányok csak akkor szeretik az internetet, ha valahol kellemesen messze segíti a rezsim megdöntésén ügyködő fiatalokat. A világháló és a rá épülő kommunikációs megoldások csak globálisak tudnak lenni. Nincs lehetőség egy olyan internet kiépítésére, amely a zsarnokok ellen használható, de a zavargások résztvevőit, akiknek a lázadókéhoz hasonlók a kommunikációs igényeik, már nem szolgálja ki.

Fotó: Szlankó Bálint [orgio]
A szabadság eszköze volt a mobilhálózat Bengáziban

A tételt már az egyetemi tandíjemelés ellen tiltakozó diákok is bizonyították. A tüntetőket megállító, és előrenyomulásukat sorfallal megállító rendőri erők követésére saját Google Maps alapú térképet raktak össze. Az oldalból létezett direkt mobil kijelzőre optimalizált verzió, amelyen nem csak a térkép volt elérhető, hanem jelenteni is lehetett a gyanús mozgásokat. A 2010 decemberi tüntetések alatt azonban nem merült fel az ötlet, hogy az interneten szerveződő fiatalok kezéből ki kellene venni az eszközöket. A Metropolitan Police beérte a tüntetések feloszlatásának hagyományos eszközeivel.

A BlackBerry az új ellenség

A 2011-es londoni zavargások során azonban már központi szerephez jutott a lehallgathatatlannak vélt, ingyenes tömeges üzenetküldésre használható Blackberry Messenger (BBM) szolgáltatás. A BBM-et az okostelefont fejlesztő kanadai Research In Motion üzemelteti, alapvetően Kanadában. A brit Metropolitan Police szerint a boltokat fosztogatók a nyilvános internet felé láthatatlan mobilos üzeneteket használták a tömeg összecsődítésére. Mindezt pedig azért tehették, mert az OFCOM, a brit NMHH, szerint a brit fiatalok 37 százaléka azokat a BlackBerry okosmobilokat részesíti előnyben, amelyek ingyenes mobilnetes csetszolgáltatást is kínálnak.

Forrás: MTI/EPA/Kerim Okten
A közösségi média és a BlackBerry telefonok segíthették a fosztogatókat

A BlackBerry Messengerrel nem csupán a brit hatóságoknak gyűlt meg a baja. 2010-ben az indiai kormány, valamint több arab állam vezetése is aggasztónak tartotta az ellenőrzésük nélkül működő, rendszerellenes üzenetek továbbítására is alkalmas csatornát. A gyártót azzal  fenyegették, hogy kitiltják a piacaikról készülékeit, ha nem enged betekintést az adott országból érkező forgalomba. Az ügyek azzal értek véget, hogy a BlackBerry meghátrált, és betekintést engedett a felhasználók kommunikációjába: helyi szervereket telepített, s ezek ellenőrzését tette lehetővé a hatóságoknak. Semmi okunk nincs azt feltételezni, hogy az MI5 brit nemzetbiztonsági szolgálat vagy akár a brit rendőrség nem rendelkezik ugyanilyen betekintési lehetőséggel. A cég már a zavargások másnapján bejelentette, hogy hajlandóak együttműködni a hatóságokkal.

Cameron a közösségi oldalak ellen indul

Forrás: AFP/Carl CourtBár a technológia felelőssége már az első napokban beszédtémává vált, a BBC augusztus 8-i, Iain Mackenzie által írt cikke óvatosságra intette az olvasókat, nem fogadva el tényként a képviselők és a rendőri vezetők nyilatkozatait a közösségi oldalak és a BBM felelősségéről. Mackenzie szerint az internetes közbeszédet, amelyik sokat foglalkozott a zavargásokkal, le kell választani a valóban fosztogatókról. A bűncselekményekről twitterezők például jellemzően nem vettek részt az eseményekben, hiába alakult ki az a kép, hogy Twitteren szervezték a tömeget - írja a cikk.

A bizonytalanságok nem akadályozták meg David Cameron brit miniszterelnököt, hogy augusztus 11-i beszédében  a közösségi médiát okolja a zavargások létrejöttéért. "És amikor az emberek erőszakos tettekre használják a közösségi médiát, meg kell állítanunk őket. A rendőrséggel, a hírszerző szervekkel és az ipari szereplőkkel azon gondolkodunk, hogy helyes-e megakadályozni az emberek kommunikációját ezeken a weboldalakon és szolgáltatásokon, ha tudjuk, hogy erőszakos tetteket, zavargást és bűntetteket terveznek" - mondta Cameron az alsóházban tartott beszédében.

Az internet cenzúrázásának szikráját tartalmazó gondolatra vegyes visszajelzések érkeztek. Az Open Rights Group (ORG) brit jogvédő szervezet aláírásgyűjtésbe kezdett a miniszterelnök tervei ellen. A csoport szerint már az is túlzás, hogy az emberek BlackBerry Messenger üzeneteit csupán bürokratikus formaságok védik, a rendőrség abba olvas bele, amibe szeretne. AZ ORG sem a közösségi oldalak elérhetetlenné tételét, sem a bűntettekre buzdító felhasználók kitiltását nem fogadja el megoldásként. A kínai Global Times pártlap azonban gratulált a brit vezető szavaihoz.

Vigyázó szemeiteket Amerikára vessétek

A San Francisco-i öböl tömegközlekedési cége, a BART kicsiben pont ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint David Cameron. A cég vonalain az aktivisták egy július 3-i halálos incidensről akartak megemlékezni, melynek során egy fegyvertelen utast lelőtt a BART rendőrsége. A megemlékezést mobiltelefonokon koordinálták volna a szervezők, ám a közlekedési cég lekapcsoltatta a mobilhálózatot tápláló bázisállomásokat és a wifi hozzáférési pontokat.  A polgári engedetlenséggel járó megemlékezést ugyan sikerült megakadályozni, de a BART azóta is a támadások középpontjában áll.

Az eset nem példa nélkül való Amerikában, az OB Rags blog egyik bejegyzése hosszan sorolja a korábbi szólásszabadságot korlátozó lépéseket. A clevelandi tanács határozata szerint tilos a Facebookon törvénysértő csoportokat szervezni, a Verizon Wireless mobilszolgáltató pedig egy abortuszpárti csoportot gondolt nemkívánatosnak hálózatán.

A szép jövő: hackerháború lesz minden konfliktusból

A közösségi oldalak és üzenőszolgáltatások körüli, épp csak elkezdődő harc végkimenetele egyáltalán nem biztos. Az egyes kommunikációs csatornákat ugyan meg tudják figyelni a hatóságok, de nincs a kezükben eszköz az újabb, biztonságosabb, erősebb titkosítással operáló csatornák megjelenésének megakadályozására. Nincs szükség arra, hogy a fiatalok 37 százaléka ugyanattól a gyártótól vegyen mobiltelefont, mint ahogy ez Nagy-Britanniában adódott. Akár egy jól felépített, mobilról is elérhető weboldal is elég lehet ahhoz, hogy a tömeg azon keresztül beszélje meg, hol vannak a rendőrök és melyek a biztonságos útvonalak.

A beszélgetésben résztvevők  azonosítását megnehezítő, közlendőjüket leplező kriptográfiára a kilencvenes évek óta nincs monopóliuma az államnak. A mobilos és webes fejlesztésekre pedig sosem volt. A nyár során az internet összes nagyobb célpontjával megpróbálkozó Lulzsec hackercsoport, a kibertámadásokkal tiltakozó Anonymous bebizonyította, hogy a zúgolódóknak is vannak technológusaik. Elkerülhetetlen, hogy a jövő konfliktusai átterjedjenek a kibertérbe.