Egy farmon készült a Google böngészője - interjú a Chrome atyjával

Napra pontosan három évvel ezelőtt jelent meg a Google Chrome böngésző első verziója, amely villámgyorsan Magyarország második legnépszerűbb browserévé vált. A szoftver atyja egy dán programozó, Lars Bak, aki az isten háta mögötti farmján kezdte el kódolni a programot, és mivel a vidéki életet preferálja, a Google-nál lévő kollégáival és főnökeivel is csak videochaten keresztül kommunikál. A különc programozót a Chrome múltjáról és jövőjéről faggattuk.

2008 szeptemberének elején még nem is teljesen kész, béta verzióban debütált a Google böngészője, amely akkor csak Windows alatt volt elérhető, később viszont Linux és Mac alá is megjelent. A Chrome első verziója még meglehetősen buta volt, például bővítményeket sem lehetett telepíteni rá, viszont gyors működése és helytakarékos felülete már akkor felkeltette a netezők figyelmét.

Az évek alatt a böngésző sokat fejlődött, például nem csupán támogatja a bővítmények használatát, hanem képes szinkronizálni őket, valamint a jelszavakat, könyvjelzőket a számítógépek között, így új PC vásárlásakor minden korábbi beállítás gombnyomásra elérhető. A böngésző alapját az oldalakon futó kódok gyors feldolgozását végző, a nagyteljesítményű autómotor után V8-ra keresztelt szoftveres technológia képezi. Ennek alapjait Lars Bak, egy dán programozó készítette el, aki 2004-ben csatlakozott a Google-hoz, korábban pedig a Java programnyelvet is kifejlesztő Sun cégnél is dolgozott Kaliforniában. A keresőcég egyik kulcsfontosságú termékének fejlesztését jelenleg is ő vezényli, munkájáról és a Chrome jövőjéről feltett kérdéseinkre e-mailben válaszolt az [origo]-nak.

2004-ben csatlakozott a Google-hoz, hogy a cég saját böngészőjén dolgozzon. Miért kellett a keresőcégnek saját szoftverrel előrukkolnia?
- Nagyon egyszerű, az internetes szolgáltatások sokkal gyorsabban fejlődtek, mint azok a szoftverek, amelyekkel ezeket használhattuk. A weboldalak egyre gazdagabb és interaktívabb tartalmakat jelenítettek meg: videókat, képgalériákat, élő kommentárokat. Ugyanakkor a böngészőprogramok nem tudtak lépést tartani a fejlődéssel. A Google azért adta ki a Chrome-ot 2008-ban, hogy orvosolja ezt a problémát, és fokozza a böngészők közötti versenyt, amivel persze a felhasználók is jól jártak.

Lars Bak, a Chrome böngésző atyja

Egy korábbi interjúban elárulta, hogy a farmján kezdte el fejleszteni a Chrome-ot, de azóta már egy közeli irodába költözött a dániai fejlesztő kollégáival. Miért kellett váltani? Hogyan lehet a Google egyik kulcsfontosságú szoftverének fejlesztését irányítani kilencezer kilométerre a cég központjától?
- A Google előtt sok évet húztam le a Szilícium-völgyben, és a keresőcéghez való csatlakozáskor döntöttem úgy, hogy hazaköltözöm Dániába a családommal. A Google-nak sok műholdas videokonferenciával szerelt fejlesztőközpontja van világszerte, így az, hogy egy távoli helyszínen kezdtünk dolgozni, nem okozott gondot. Később a helyi fejlesztői csapat létszáma gyarapodott, ezért úgy határoztunk, hogy beköltözünk az aarhusi egyetemre: a tágasabb helyen kényelmesebben tudunk dolgozni. Az egyetemmel egyébként nagyon jó a viszonyunk, mivel remek informatikai kart működtet.

Hányan dolgoznak most a Chrome-on? Hogyan kommunikálnak?
- Nem árulhatom el a fejlesztők pontos számát, de dolgoznak a Chrome-ban a Google müncheni, Mountain View-i központjában is a mi aarhusi fejlesztőrészlegünkön kívül. Telefonon, e-mailben és videokonferencián keresztül kommunikálunk egymással, így mindig is úgy éreztük, hogy egy nagy csapat részeként dolgozunk együtt, egy közös célért.

Mi élvezi most a legnagyobb prioritást a Chrome fejlesztésében? Minek a megvalósítása volt a legnehezebb feladat?
- A Chrome megalkotásakor a gyors működésre, az egyszerű használatra és a biztonságra koncentráltunk. Szerintünk ez az a három dolog, ami a felhasználók számára a legfontosabb. A böngésző alapját képező V8 nevű JavaScript-motornak köszönhetően a szoftver hihetetlenül gyors, ráadásul minden új verziója fürgébb az elődjénél.

Mindent megteszünk annak érdekében is, hogy a program biztonságos legyen. Ennek eléréséhez sandboxing technológiát alkalmazunk, vagyis mindegyik megnyitott oldal egy-egy zárt virtuális térben fut - ez segít megakadályozni, hogy a webről érkező vírusok és kártevők kárt tehessenek a rendszer egyéb részeiben. A 2007 óta minden évben megrendezett Pwn2Own hackerversenyen a Chrome az utolsó olyan böngésző, amelyet nem sikerült feltörnie senkinek.

Így nézett ki a Chrome első verziója

Emellett például fontos volt az is, hogy olyan sok hasznos helyet biztosítson a megnyitott oldalak számára, amennyi technikailag megoldható: ezért egyesítettük benne a keresőboxot a címsorral. A Chrome-ban létrehozott fejlesztések mindegyike nyílt forráskódú, így bárki megnézheti, mi az, amin dolgozunk, és be is építheti a technológiát a saját termékébe. Ezen a módon el tudunk terjeszteni új szabványokat a weben, melyeknek köszönhetően a fejlesztők a modern böngészők képességeit kihasználó szolgáltatásokat készíthetnek ahelyett, hogy mindig azzal foglalkoznának, hogy az oldalukat valamelyik őskövület browserre optimalizálják.

Végtelen feladatnak tűnik egy olyan, folyamatosan frissülő böngésző fejlesztése, mint a Chrome. Hogyan állapítják meg a rövid távú célokat? Mi a következő elérendő fontos mérföldkő?
- Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a böngészőnk gyakran frissül: minden hatodik hétben új verzió jelenik meg a Chrome-ból. Ennek köszönhetően a felhasználók mindig a leggyorsabb, legbiztonságosabb és legokosabb verziót használják a Chrome-ból. Sokszor ugyan az egyes verziók között csak kisebb újítások jelennek meg, például olyan belső optimalizációkat takarnak, amelyek a végfelhasználók számára nem azonnal érzékelhetőek. De mindig pontosan tudjuk, hogy mit akarunk elérni, és melyek azok a funkciók, amelyeket tovább kell fejleszteni.

Mit gondol, milyen eszközön fogja az átlagember böngészni az internetet a jövőben? Okostelevízión, táblaszámítógépen vagy folyamatosan netre kapcsolódó minilaptopon? Ön min szokott netezni?
- Azt hiszem, egyre több eszköz lesz képes az internetre csatlakozni, de az okostelefonok, tabletek és hagyományos számítógépeken még sokáig népszerűek maradnak. Ahogy a legtöbb ember, én is több eszközt használok az internetezésre: otthon és a munkahelyen a laptopomat, útközben pedig az androidos okostelefonomat.

És így néz ki a legújabb, 13-as kiadás

A Google szerint a legfrissebb Chrome tizenháromszor gyorsabb az első verziónál. Meddig lehetséges gyorsítani egy böngészőt? Mi lesz a szűk keresztmetszet? Elképzelhető, hogy hamarosan minden videojátékot a böngészőben fogunk megnyitni?
- Az biztos, hogy nagyon nehéz lesz fenntartani a jelenlegi sebességnövekedést a későbbiekben, de úgy vélem, hogy ebben a szegmensben még sok potenciál van, mindig tudunk találni olyan módszereket, amelyek gyorsabbá teszik a Chrome soron következő verzióját. A WebGL-nek és más grafikus technológiáknak köszönhetően már most is játszhatunk igényes kivitelű játékokat a böngészőben - például ott az Angry Birds, ami fantasztikusan néz ki, és teljesen simán fut Chrome-ban is.

Hisz abban, hogy hamarosan kihalnak a víruskereső szoftverek, mert a Chrome OS-hez hasonló böngészőalapú, automatikusan frissülő operációs rendszereken már nem lesz szükség rájuk?
- Ez valószínűleg így lesz. A már kapható Chromebook szoftverei a Chrome böngésző legkiemelkedőbb biztonsági funkcióit tartalmazzák. A felhasználónak már nem kell a frissítéssel vesződnie, mert az automatikusan megtörténik, egyetlen patchet sem kell manuálisan telepíteni. Ezekbe a gépekbe speciális önellenőrző rendszert is beépítettek, amely minden egyes bekapcsoláskor ellenőrzi, hogy az alaprendszert nem módosították-e. Ha bármilyen nem kívánatos eltérést talál, automatikusan törli, és telepít helyette egy friss, biztonságos verziót.

A Chrome-nak globális szinten két nagy riválisa van: a Firefox és az Internet Explorer. Mit gondol, mikor tudják lekörözni őket?
- Részünkről ez nem népszerűségi verseny. A Google-nek az a célja, hogy megpróbáljon modern technológiákat elterjeszteni az egész iparágban, ezért is nyílt forráskódú a böngésző. A ma elérhető böngészők olyan funkciókkal bírnak, amelyek vonzóak lehetnek a felhasználók egy-egy csoportja számára. Mi hiszünk abban, hogy a Chrome esetében a gyorsaság, az egyszerűség és a biztonság elég vonzó lesz - 160 millió ember számára már most is az.