Akik kulcs helyett sörösdobozzal nyitják a zárakat

2011.09.17. 21:13

Lehet-e bankkártyával ajtót nyitni, ahogy az amerikai filmekben láttuk? Mennyit ér egy ötszáz forintos lakat? A Hacktivity hackerkonferencián is előadó, a betörők helyett a rendőröket segítő hobbista zárnyitókkal beszélgettünk. Leglátványosabb trükkjeiket videón mutatják be.

Az olcsó lakatnak bármelyik erősebb fémlap a kulcsa lehet, a biciklizárakon és poggyászokon használt számkombinációs lakatot pedig már egy sörösdobozból kivágott fémdarabbal is ki lehet nyitni. A profi zárszakértőt még a bilincs sem állítja meg, egy hajcsattal vagy drótdarabbal három másodperc alatt ki tudja magát szabadítani. A becsapódott ajtót pedig valóban ki lehet nyitni bankkártyával, de egy üdítősüvegből kivágott műanyagdarab még jobb eszköz hozzá.

Magyarországon is vannak úgynevezett zárnyitók, akik saját blogjukon osztják meg újabb győzelmeiket, a beszerzett vagy otthon a műhelyben elkészített eszközök fotóit, de már a rendőrségnek is tartottak bemutatót. Két zárnyitóval, Zánthó Csabával és Subecz Ákossal beszélgettünk, miközben megmutatták, hogy az olcsó lakatok kinyitását két perc alatt meg lehet tanulni.

 


Nézze meg videón, hogyan dolgoznak a magyar zárnyitók!

A rövid kotorászás után elbukó zárakat figyelve könnyű azt érezni, hogy a zárak finomnyitása valami titkos, elvont dolog. Az érzés azonban csal, ha magyarul nincs is szakirodalma a zárnyitásnak, az interneten teljesen legálisan lehet vásárolni a témával foglalkozó szakkönyveket. Ezek egyikét például a kiberbűnügyekről gyakran nyilatkozó Matt Blaze, a Pennsylvaniai Egyetem egyik informatikaprofesszora írta, ami jól jelzi, hogy a téma nemcsak a potenciális betörők számára érdekes, hanem a biztonsági eszközök fejlesztését is elősegítheti.

Nem adnak ötletet a betörőknek

Hiába tűnik veszélyesnek a zárak finomnyitásával foglalkozó amatőrök ténykedése, nem ők adnak ötletet a betörőknek - hangsúlyozták az [origo]-nak a magyar zárnyitók. Szerintük a magyar betörések többségét ugyanis egyszerű pajszerrel követik el, ha pedig nem az ajtót feszítik fel, akkor a zárat fúrják meg, tehát nem aprólékos módszerekkel, hanem inkább erővel dolgoznak az elkövetők. A bűnözőknek ugyanis olyan módszerekre van szükségük, amelyek gyorsan működnek, az pedig nem érdekli őket, hogy működésüknek marad-e nyoma az ajtón.

Olcsók, de sokszor tiltottak a szerszámok

A zárnyitók az erőszakos módszerek helyett a zárban található csapok egyesével tartó lenyomásával, megrezgetésével, megpiszkálásával nyitják ki a betéteket. A művelethez rendkívül finom érzékek kellenek: az egyszerűbb zárakban is legalább öt csap van, amelyeket egyesével, záranként eltérő sorrendben kell leültetni. A zárak ugyan nem csak attól biztonságosak, hogy minél több csapot zsúfolt beléjük a gyártó, ám azt könnyű elképzelni, hogy egy tízcsapos biztonsági zár minden védelmét mennyire nehéz kiiktatni. A zárnyitás az olcsóbb technikai sportok közé tartozik, Subecz Ákos szerint húszezer forintból már olyan készletet lehet összeszedni, amivel akár egy évig is boldogan nyitogathat zárakat. Újabb, különleges eszközök csak a speciális zárakhoz kellenek. Az eszközöket ráadásul házilag is le lehet gyártani. Bimetál fűrészlap, rugóacél, az ablaktörlőlapát merevítőszála vagy vékony acélpánt kell csak hozzá, köszörű és határtalan türelem.

Forrás: [origo]
Ilyen szerszámokat használnak a zárnyitók

Aki gyári készlettel akar nekivágni a nyitogatásnak, annak uniós országból érdemes szerszámokat rendelnie. Az EU-n kívülről - például az Egyesült Államokból vagy Kínából - való rendeléssel  nem érdemes próbálkozni, a magyar szabályozás szigorúsága miatt elvben akár börtönbüntetésre is ítélhetik, aki zárnyitó eszközöket hoz be az országba. Ha a készlet megvan, már csak arra kell ügyelnie a hobbilakatosnak, hogy soha ne vigye magával nyilvános helyre, mert a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgáló eszközök Magyarországon a közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősülnek, ezért aki ilyesmit birtokol, pénzbüntetéssel sújtható. Igaz, a blogoló zárnyitók egyike főállásban is ajtók kinyitásával foglalkozik, ezért tudja magával hordozni a felszerelést.

Súlyos gyűjtőszenvedéllyel párosul
    
A több tolltartót megtöltő nyitópiszkák viszont csak az eszköztár felét adják. A finomnyitás gyakorlásához zárak tucatjaira van szükség. Zánthó Csaba táskáját megemelni is alig bírtuk, pedig csak azokat a zárakat hozta magával, amelyeket a hackerkonferencián be akar mutatni - azt csak egy elejtett félmondatából tudjuk meg, hogy van otthon néhány széfje is. A bolti beszerzés mellett a zárnyitók a lakatos ismerősöktől szerezhetnek még eltört vagy félig megfúrt betéteket, autózárakért pedig a bontókba járnak.

A zárak megszállottja ráadásul nem csak egy példányt szerez be a zárakból: még az azonos szériába tartozó betétek különböző példányai is különböző nehézséget képviselnek, így a sorozat megismeréséhez nem elég egy zárbetét. A gyűjtemény előbb csak egy táskát tölt meg, de könnyen elboríthatja a lakást.

Élesben egyébként valószínűleg még akkor sem láthatunk finomnyitást, ha a kulcscsomónk elhagyása után hivatásos zárszerelőt hívunk lakásajtónkhoz. A bizonytalan, esetenként pár perc alatt működő, más záraknál akár hosszú órákat is igénybe vevő procedúra helyett az időre dolgozó mester inkább megfúrni vagy eltörni szokta a zárat. A módszer ugyan nem roncsolásmentes, az eltört betétet biztosan cserélni kell, ám előre lehet tudni, hogy körülbelül mennyi időt vesz igénybe.

Tudnak újat mutatni a rendőröknek is
   
Bár a hobbiként űzött zárnyitás a századelő krimijeinek úri betörőit, illetve a James Bond-filmek ajtónyitásait idézik, a csapatnak nincsenek rossz élményei a rendőrséggel, például a mohácsi rendőrkapitányságon már tartott bemutatót a páros. A kinyitott zárakkal és feltört ajtókkal gyakran szembesülő rendőrök arról hallhattak a zárnyitóktól, hogy a speciális eszközök nyomát egyszerű felismerni a betéten.

Forrás: Ecran Large/TFM

A zárnyitók remélik, hogy nem ez volt az utolsó előadásuk rendőrök előtt. Úgy érzik, tudnak olyat mondani a hatóságoknak, ami hatékonyabbá teszi a munkájukat. Közben pedig az el nem ismert, és joghézagok közepette létező hobbijuknak is szerezhetnek néhány támogatót.

Csak a szomszédénál kell jobb zárat venni

Elég egy-két zár finomnyitását megnézni ahhoz, hogy az embert félelem fogja el. Rögtön felvetődik a kérdés, hogy valóban olyasmi zárat vettem a bejárati ajtómba, mint ami itt tíz másodperc alatt adta meg magát? Zánthó Csaba szerint azonban elég, ha az embernek jobb - és bonyolultabbnak tűnő - zárja van az ajtón, mint a szomszédnak. A könnyebb ellenállást választó, minél gyorsabb sikerre vágyó betörők ellen ez is megteszi. A magyar lakásokat védő zárak átlagos minőségéről nincsenek jó véleménnyel a zárnyitók, egy jobban megválasztott négyezer forintos zárral már nem mi leszünk a legkönnyebb célpont.

Igazi nyugalmat viszont az hozhat, ha jó, befeszíthetetlen ajtó, fúrásvédett pajzs és mögötte egy jó zárbetét védi a lakást. Nincs értelme harminc-negyvenezer forintos csodazárat venni, ha a verandán már üveges ajtó van - mondta Subecz Ákos. Végül azt is meg kell gondolni - javasolják a zárnyitók -, hogy milyen értéket védünk milyen értékű biztonsági berendezésekkel. Néhány százezer forintnyi berendezés - tévé, dvd-lejátszó - megvédésére nem érdemes milliókat költeni.

A finomnyitás hobbijának elterjedése azzal is járhat, hogy többen szereznek tudomást az értékeiket védő zárak tökéletlenségéről. Olyan hibák ezek, amelyeket a lakatosok, a gyártók - és esetleg már a betörők is - ismernek, és amelyeket csak a zár cseréjével lehet kivédeni. A hibák be nem ismerésén és titkolózáson alapuló biztonsági modellel az informatikai biztonság már nagyrészt leszámolt, a finomnyitók elérhetik, hogy az értékeinket védő zárakban se vakon kelljen megbíznunk.