Sokan olvasnák, de alig árulnak magyar e-könyveket

2011.10.05. 19:27

Hiába vesznek megfizethető ára miatt egyre többen e-könyvolvasót, a magyar könyvesboltok digitális kínálata még mindig eltörpül egy vidéki iskola könyvtára mellett is. A virtuális polcokról hiányoznak a slágerkönyvek, a papíron több tízezer példányban eladott bestsellerek, és a külföldi regények is, ráadásul a legtöbb e-kötetet nem is olyan formátumban lehet megvenni, hogy azt a legnépszerűbb eszközön, a Kindle-ön is olvasni lehessen, miközben a torrentoldalakról egyre több irodalmi alkotást lehet letölteni. Az  [origo] kiadókat és terjesztőket faggatott az elektronikus könyvek piacán tapasztalt káoszról.

A metrón, villamoson és kávézókban egyre gyakrabban felbukkanó e-könyvolvasó eszközöket leszámítva szinte egyáltalán nem érzékelhető Magyarországon az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában dúló digitális könyves forradalom. A  magyar e-könyvesboltok kínálata alig bővül,  a szeptemberi iskolakezdéskor pedig ismét füzetekkel és tolltartókkal voltak tele az óriásplakátok, nem pedig az iskolatáskát könnyebbé tevő, intelligens kütyükkel. A változás mégis a levegőben van: az Amazon legutóbbi, új Kindle-olvasókról és egy olcsó táblagépről szóló bejelentését olyan várakozás előzte meg az interneten, mint amelyet egy Apple sajtóesemény előtt lehet tapasztalni.

Az Amazon egyelőre csak idegennyelvű, főleg angol tartalmakkal foglalkozik, magyar nyelvű könyvekkel  nem, pedig a legtöbb hazai e-könyvolvasót vásárló felhasználó pont ennek a cégnek valamelyik modelljét választja. A cég ráadásul csak saját maga képes ellátni másolásvédelemmel a rendszerébe felkerülő köteteket, a magyar kiadók így kizárólag másolásvédelem nélküli e-könyveket tudnak publikálni a Kindle-olvasókkal kompatibilis formátumban. Az Amazon jelenlegi értékesítési feltételei alapján egyelőre nem is lenne kifizetődő a magyar kiadóknak csatlakozni a cég könyváruházához: míg az USA területén, Angliában és néhány kiemelt európai országban 70 százakos jutalékot is fizet a cég az eladott kötetek után, a világ nagyobbik részén, így Magyarországon is mindössze 35 százalékot adna át a kiadóknak.

Fotó Csanádi Márton
Egy budapesti e-könyvbemutatón

Kelendőbb a másolásvédelem nélküli e-könyv

A Kossuth Kiadó által működtetett Multimédiapláza.com webboltban a fentiek ellenére az Amazon Kindle-ön is megnyitható könyvek árusításába kezdett. A másolásvédelem felesleges költséget, rossz felhasználói élményt kínál, és mostanra elég rossz a hírneve, ezért döntött a kiadó a mellőzése mellett - indokolta Földes László, a Kossuth informatikai szerkesztőségének vezetője a társaság döntését. Az üzletben eleinte másolásvédett e-könyveket árusítottak, csak később döntött úgy a cég vezetése, hogy a másolásvédelem mellőzésével megcélozzák a hazai Kindle-tulajdonosokat. A döntés szerintük jónak bizonyult, a forgalom növekedésével járt a liberális formátum megjelenése. Földes szerint azonban nem a másolásvédelem vagy az e-könyv a magyar kiadók legnagyobb problémája: kis lélekszámú nyelven, stagnáló vásárlóerejű piacon, romló üzleti környezetben dolgoznak.

Az e-könyves részleggel idén kibővített Polc.hu vezetése más stratégiát követ: ennél a cégnél nem gondolkodnak abban, hogy a Kindle-lel rendelkező olvasókat kiszolgálják, ez a társaság egy olyan másolásvédett formátumot használ, amelyet az Amazon olvasója nem támogat, csak drágább, egyéb modellekkel kompatibilis. A társaság célja, hogy a jelenleg négyszáz kötetre rúgó kínálatát az év végére ezer kötetre növelje, bár az újabb könyvek nem érkeznek megfelelő mennyiségben és iramban - tudtuk meg Dr. Szemere Gabriellától, a Polc.hu vezető szerkesztőjétől. A kiadók többsége egyelőre kivárásra játszik Szemere szerint, bár azt a könyves cégek sem tudják, mire várnak pontosan. A tétlenségből még az sem zökkentette ki a kiadók többségét, amikor a Polc.hu vagy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete megmutatta, hány bestseller terjed illegális csatornákon keresztül az interneten - fogalmazott a vezető szerkesztő.

Puha másolásvédelem lehet a megoldás

Weiler Péter, a Txtr nevű, kizárólag e-könyveket árusító kiadó vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a piacot jelen pillanatban nyitottabbnak tartja a változásokra, mint egy-másfél évvel korábban. Az már látszik, hogy a az Apple és az Amazon lehet a hazai piac két nagy játékosa, a cég digitális kötetei hamarosan meg is jelennek az Apple által üzemeltetett iBooks nevű  online boltban, így a hazai iPad és iPhone-tulajdonosok közvetlenül az eszközről megvásárolhatják majd ezeket néhány kattintással.

Forrás: Apple
Angol nyelvű könyvek az Apple iBooks könyvesboltjában

Weiler szerint valószínűtlen, hogy a másolásvédelmi eljárások (angolul digital rights management, DRM) teljesen eltűnnének a piacról. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy a vásárlók igényei és a kiadók védelem iránti vágya középen találkozik, azaz "puha" DRM-megoldások terjednek el. Ezek lényege, hogy nem korlátozzák másolásukat, ellenben a vásárló azonosítóját vagy nevét mélyen kódolják a fájlban, így ha a fájlt mondjuk elérhetővé teszik torrentoldalakon, hamar le lehet nyomozni, honnan származik a kötet. 

Nem is tudnak a kalózokról a kiadók

A legtöbb kiadó nem gondolkodik azon, hogy puha vagy kemény másolásvédelem legyen a könyveken, mert nem is ismerik ilyen mélységben a technológiát - választolta kérdésünkre Walitschek Csilla, a Libri ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a kiadóknak az a fontos, hogy legyen egy olyan szolgáltató, amely megoldja a terjesztéssel kapcsolatos problémákat. Probléma az is, hogy a cégek tartanak attól, hogy a digitális tartalom kannibalizálja a papírkönyvek eladását. Walitschek szerint a kiadók nem tudnak eleget a kalózokról és a kalózkodásról, így nem tudják felmérni, hogy a könyveik akkor is megjelennek e-könyv formátumban a feketepiacon, ha nem ők adják ki.

A Libri szerint a hazai e-könyvpiac fellendüléséhez arra van szükség, hogy valamelyik nagy piaci szereplő komolyan belefogjon az e-könyvek értékesítésbe. Ha a lejárt jogvédelmű klasszikusok mellett a piacra kerülnek azok a friss bestsellerek, amelyeket az emberek papírkötetben is megvásárolnak, akkor indulhat el Magyarországon az e-könyvek forradalma.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Az Amazon legújabb olcsó Kindle-olvasója

A Kossuth Kiadó informatikai szerkesztőségét vezető Földes László szerint a jelenlegi kiadói és terjesztési gyakorlat mellett tíz évbe is beletelhet, hogy kialakuljon egy rendes magyar e-könyvpiac. Pedig egy ilyen kis országot technikailag egy szolgáltató is ki tudna szolgálni gazdaságosan. A kiadóknak és az olvasóknak is az lenne a legolcsóbb megoldás, ha egy-két nagy, globálisan gondolkodó szolgáltató árulná a teljes magyar e-könyves kínálatot - magyarázta Földes. Ha mégsem egy multi befektetésétől várjuk a sikert, akkor a könyvkiadó és terjesztő cégek közötti e-könyves megállapodásokra és közös fellépésre lenne szükség, de az is sokat segíthetne a piac fejlődésének, ha a digitális kötetekre nem róna az állam a papírkötetekénél magasabb, 25 százalékos áfát, a kormány pedig stratégiát dolgozna ki az e-tankönyvek bevezetéséről - véli a szerkesztőségvezető.

Valakinek mozdulnia kellene

Az egymásra vagy egy nagy, jól működő külső szolgáltatásra váró kiadók, úgy tűnik, a kísérletezéstől is félnek. Nyugaton arról folyik a vita, hogy mi a megfelelő ára egy e-könyvnek, hogy valóban indokolatlan-e az igény, hogy a papírnál olcsóbban kapják meg a vásárlók a digitális verziót, itthon a kiadók megfelelő készülékekre, a készülékgyártók pedig a kiadott e-könyvek számának gyarapodására várnak, így gyakorlatilag patthelyzet alakult ki.

KAPCSOLÓDÓ CIKK