Válságkarácsony: egyre jobb tévék kaphatók egyre olcsóbban

2011.11.12. 12:02

Minden hónapban egy számjegyű százalékkal csökken a tévék ára, a régi képcsöves készüléket jutányos áron lehet lapos képernyős típusra cserélni. A legjobb vételnek számító, százötvenezer forintnál nem drágább modelleket gyűjtöttük össze a karácsonyi szezonra: ebbe az összegbe akár egy 3D-képes okostelevízió is belefér, márpedig az őszi eladási adatok alapján a magyar vásárlók legtöbbje ilyen tévére vágyik.

A rendkívül kedvezőtlen gazdasági helyzet és az internet térhódítása ellenére is a magyarok kedvenc eszköze maradt a televízió: a Media Markt és a Saturn áruházakat működtető cégnél kérdésünkre elmondták, hogy az idén ősszel jelentős mértékben megugrott az internetes szolgáltatások elérésére képes, tavasz óta kapható okostelevíziók iránti kereslet. Szeptemberben már az eladott készülékek húsz százaléka volt smart funkciós, azóta az arány tovább emelkedett. Kisebb mértékben fogynak, de egyre népszerűbbek a 3D-s szemüveggel térhatású kép megjelenítésére alkalmas modellek is, ezek aránya két hónappal ezelőtt is tizenöt százalékos volt az összeladásban, azóta pedig tovább emelkedett, de ennek mértékéről még nem álltak rendelkezésre pontos adatok.

Ennek a két készüléktípusnak a jelentős előretörését tapasztalják a hazai piacvezető Samsungnál is: a társaság magyar képviseletének tanulmányai szerint már nemcsak a legfrissebb újdonságokra fogékony vásárlók, hanem szélesebb körben is nagy számban vásárolják. Bár ebben valószínűleg az is közrejátszik, hogy a középkategóriás modellek között már nem is nagyon találni olyan tévéket, amelyek ne lennének felszerelve a két új funkció valamelyikével.

Tévés monitorja már ötvenezerért lehet

Olcsóságuknak köszönhetően rendkívül népszerűek itthon a tévétuneres monitorok, amelyek a belépő szintet jelentik a lapos képernyők világába. Ezek a típusok szinte minden olyan csatlakozóval rendelkeznek, amivel egy rendes televízió, a számítógép mellett akár kábeltévés set-top boxot, akár a földi sugárzású digitális adások vételét biztosító antennát is rájuk lehet kötni.

A legkisebb tévés monitorok 19 colos (48 centiméteres), szélesvásznú, a legtöbb esetben LED-es háttérvilágítású képernyővel rendelkeznek, de néhány ezer forinttal többért már nagyobb, 22-23 colos (56-58 centiméteres) típusokat is haza lehet vinni, így az előbbieket csak akkor érdemes megvenni, ha az asztalon vagy polcon nincs nagyobb képernyőnek hely.

Forrás: LG
Ötvenezerért hazavihető az LG 22 colos monitor-tévéje

Ötvenezer forintért az LG-től már olyan 22 colos monitor-tévét lehet megvenni, amely full-HD (1920x1080 pixeles) felbontást kínál, és a monitorcsatlakozókon (DVI, VGA) kívül két HDMI- és Scart-illesztő is van rajta, így bármilyen set-top boxot is csatlakoztatni lehet hozzá. A monitor digitális tunerrel is rendelkezik, így a MinDig TV-n sugárzott ingyenes csatornákat is lehet vele fogni, ha antennát kapcsolnak rá, egy megfelelő kártyamodul megvásárlásával pedig a fizetős műsorokat is képes fogni. A tévés monitorok hátránya, hogy látószögük gyengébb a televíziókénál, így ha elhelyezkedésüknél magasabbról, alacsonyabbról nézik őket, valamelyest eltorzulhatnak a színeik.

Hetvenezer forintért már lehet lapostévéje

Harminckét colos, vagyis nyolcvankét centiméteres átlóval rendelkeznek a belépőkategóriás tévék, ezek ára az idén karácsonyra már bőven százezer forint alá esett. Ennyiért olyan LCD-tévét lehet vásárolni, amely még fénycsöves (ezt sokszor a hidegkatód-sugárcső angol neve után CCFL elnevezéssel illetik), nem pedig LED-es háttérvilágítással rendelkezik. Ezeknek a típusoknak a kivitele még nem ultravékony, a tévék háza és a képernyő kávájának mérete is jóval vastagabb, mint a reklámokban előszeretettel szerepeltetett félmilliós csúcsmodelleké, de ennek túl sok gyakorlati jelentősége igazából nincs is.

Forrás: Sony
A Sony olcsó, fénycsöves LCD-tévéje

A fénycsöves háttérvilágítás hátránya, hogy a folyadékkristályos képernyőn nem lehet teljesen egyenletesen eloszlatni a fényt, így a kép egyes részei világosabbak lesznek, és a fényforrások e típusa többet is fogyaszt a modern LED-es változatoknál, amelyekre - helytelenül - sokszor LED-tévé néven is szoktak hivatkozni. A legolcsóbb tévék, mint például a Sony 32BX320-asa, még nem full-HD-sek, csupán HD-Ready (1366x768 pixeles) felbontásúak, de ha valaki nem számítógépet csatlakoztat hozzájuk, csak a tévéműsort akarja nézni rajtuk, az ilyen kis képernyőméretnél nem fog érzékelni semmilyen különbséget.

Plazmát vegyen vagy LCD-t? Mi az a LED-tévé? Mekkora tévé lenne ideális nappalijába? Fontos-e a kontrasztarány, a válaszidő vagy a betekintési szög?  Tévévásárlási értelmező szótárunkból ezekre a kérdésekre is választ kaphat.


LED-es tévé százezer forintnál olcsóbban

A régebbi technológiát használó, fénycsöves háttérfényű LCD-k a legalsó szegmensben csak minimális árelőnnyel rendelkeznek, full-HD-s változataikat nyolcvanezer forint körüli összegért lehet hazavinni, kilencvenezer forintért azonban már extravékony LED-es típust is lehet vásárolni 32 colos méretben.

A világító diódákkal működő LCD-televíziók esetében a háttérvilágítást hatékonyabban lehet elosztani a képernyő mögött, ennek köszönhetően a korábban említett fénypászmák nem, vagy sokkal gyengébben tapasztalhatók. A jelenleg kapható legtöbb tévé esetében a folyadékkristályokat átvilágító LED-eket a képernyő oldalára szerelik fel, a drágább, kétszázezer forint körüli modelleken a tévé elektronikája ezeket intelligensen vezérelni is tudja, a sötét jeleneteknél egy részüket ki tudja kapcsolni.

Forrás: Samsung
A Samsung egyik legolcsóbb LED-es LCD-tévéje

Ezek közül a tévék közül a legolcsóbb is nagyon jól fest a nappaliban, mivel a képernyő vastagsága csupán néhány centiméter. Százharminc és száznegyvenezer forint közötti összegért már akár negyvenkét colos, vagyis 107 centiméteres LED-es tévét is meg lehet venni, ez több méteres távolságból is jól látható méretű képet biztosít, ami szemüvegesek vagy kevésbé jól látó idősebb emberek számára kulcsfontosságú.

Megjelent a 3D az olcsóbb tévékben is

Azonos képméret mellett akár ötven és százezer forintos árkülönbséget is lehet tapasztalni két LCD-tévé között. Ennek az az oka, hogy a drágább típusokat fejlettebb, nagyobb teljesítményű képfeldolgozó elektronikával szerelik fel. Ez teszi lehetővé többek közt a száz vagy kétszáz hertzes képfrissítést, amely valójában nem a képernyő felvillanásának sebességét jelenti, hanem azt, hogy a tévé a filmek, tévéműsorok képkockái közé köztes képkockákat kalkulál, hogy eliminálja a gyors mozgások elmosódását, ami például a sportközvetítések nézésekor jön jól. Száz hertzes funkcióval felszerelt LCD-tévéket nagyjából 110 ezer forintos ártól már meg lehet vásárolni 32 colos méretben.

Míg egy évvel ezelőtt a 3D-funkció még a csúcsmodellek kiváltsága volt, mostanra már akár 140 ezer forintért lehet venni térhatású megjelenítésre alkalmas készüléket, a Samsung 32D6000-es számú, nyolcvankét centiméteres LED-es okostévéje ennyibe kerül, bár ehhez a tökéletes térhatás eléréséhez elég közel kell ülni. A 3D-s látványhoz a tévétulajdonosoknak speciális szemüveget kell viselniük: a legtöbb esetben akkumulátorról működő, a szemüveg lencséit felváltva kitakaró megoldást alkalmaznak a gyártók, de az LG már passzív szemüveges modellel is előrukkolt. A térhatású képet egyes konzolos és PC-s videojátékok is támogatják (nem mind), filmeket pedig 3D-képes Blu-ray lejátszókhoz lehet vásárolni. A kínálat még nem túl bőséges, ezért a Samsung például egy, a YouTube-hoz hasonló, rövid térhatású filmek letöltését biztosító szolgáltatást épített a tévéibe. Az sem ritka, hogy 3D-s filmeket, extra szemüvegeket adnak ajándékba az új készülékhez, de olyan is előfordul, hogy az olcsó térhatású készülékhez külön kell több tízezer forintért megvenni azokat.

Forrás: Samsung
A Samsung LED-es LCD-tévéje oldalról

A tévégyártók másik kedvenc kifejezése az idén az okostelevízió: ez internetes funkciók elérését teszi lehetővé a routeren keresztül világhálóra csatlakozó tévéről. A kapcsolat létrejöhet UTP-kábelen keresztül, más típusokhoz wifiadóvevőt lehet venni, de van beépített wifivel rendelkező tévé is. A smart funkció többek közt a YouTube, a Facebook, valamint hazai webes portálok, így például az [origo] elérését teszi lehetővé számítógép használata nélkül. Bár a szolgáltatás ígéretes, tavaszi tesztjeink alapján első generációs készülékek még nem teljesen kiforrottak, sokszor nagyon lomhák, nehézkesen használhatóak, de a Samsung és a Sony egyes okostévéivel már skype-olni is lehet, bár ehhez a gyártó saját kamerájára van szükség. Ma már az alapfunkciós tévékből sem hiányzik a médiafájlok lejátszásának képessége, akár USB-s merevlemezről is lejátsszák a filmeket.

Plazmatévével olcsón lehet óriási házimozija

Aki hatalmas tévére vágyik, és nem akar nagy összeget rászánni, annak plazmatévét érdemes vásárolnia, ebből egy negyvenkét colos modellt, például a Panasonic P42S30-asát már százhúsz-százharmincezer forint körüli összegért meg lehet venni, de az LG kínálatában ötvencolos (127 centiméteres) plazma is elérhető százötvenezer forint körüli összegért.

A plazmatévék működése teljesen eltérő az LCD-ktől, ezeknél elég arra figyelni, hogy full-HD-felbontású legyen a készülék (ilyen nagy képméretnél már észrevehető a különbség a HD-readyhez képest), a képfrissítés frekvenciáját figyelmen kívül lehet hagyni, ezeknél nincs szükség több száz hertzes rátákra. A plazmatelevíziók ugyan jóval vastagabbak a LED-es LCD-knél, de már nem annyira behemót a méretük. Egyedül a mérlegen nyomnak sokkal többet, fogyasztásuk pedig átlagos használat mellett éves szinten néhány ezer forinttal több azokénál.

Forrás: Panasonic
A Panasonic egyik olcsó plazmatévéje

A plazmatévék esetében nincs szükség külön háttérvilágításra, mert a kamráiban lévő nemesgáz-keverék elektromos gerjesztés hatására fényt bocsát ki, vagyis önmagában világít. Ennek köszönhetően a plazmatévék színe természetesebb az LCD-knél, és a sötét jelenetek is szebben mutatnak ezeken a készülékeken. Ugyanakkor ezeket a tévéket csak elsötétített szobában lehet rendeltetésszerűen használni, mivel könnyen tükröződő fényes üveg borítja a felületüket.

Nem egyszerű javítani

Típustól függetlenül nagyon fontos, hogy az adott árért a lehető leghosszabb garanciát kapjuk a tévéhez, mivel a mai lapos készülékeket már nem lehet olyan egyszerűen javítani, mint régi képcsöves társaikat, amelyeket a Gelka munkatársa a lakásban megforrasztott. Ha a borsos árú képernyőpanel hibásodik meg, azt valószínűleg egyben kell cserélni, de hasonló igaz a tévék alaplapjára, bár azon legalább vannak kisebb, utólag is cserélhető modulok. Az egyéves alapgaranciával csak a legolcsóbb készülékeknél érdemes megelégedni, százezer forint felett már érdemes legalább hároméves jótállással kínált készüléket választani.

Akkor is jól jár, ha nem vesz tévét

Bár jövőre két százalékkal magasabb lesz az áfakulcs, és a forint árfolyama is kedvezőtlenül változhat, valószínűleg nem jár rosszul az sem, aki nem az idén vásárol új televíziót. Az árak további esését jósolják a gyártók: bár a hetvenezer forintos indulóár valószínűleg nem lesz alacsonyabb, az olcsóbb készülékek tudása folyamatosan bővülni fog. Jövőre vélhetően teljesen eltűnnek a gyártók kínálatából a nem LED-es világítást használó LCD-tévék, a smart funkciók és a 3D pedig jó eséllyel már a százezer forintos kategóriában is hozzáférhető lesz.

KAPCSOLÓDÓ CIKK