A jövőt szimulálná Európa szuperszámítógépe

2011.12.05. 12:23

Több százmilliárd forintnak megfelelő befektetéssel építhetik ki az Európai Unió saját szuperszámítógépét, amely óriási számítási kapacitásának köszönhetően egyaránt alkalmas lesz gazdasági krízisek, valamint társadalmi és környezeti változások, betegségek terjedésének szimulációjára is - számolt be a Daily Mail brit napilap.

Az Élő Föld Szimulátor (Living Earth Simulator, LES) névre keresztelt projekt keretében az Európai Bizottság egy olyan óriási teljesítményű szuperszámítógép kiépítését tervezi, amely alkalmas komplex szimulációk lefuttatására. A mintegy 317 milliárd forintnak megfelelő összeget kóstáló szupergép széles körű felhasználásra lesz alkalmas, legyen szó akár betegségek terjedésének vizsgálatáról, akár gazdasági válságok előrejelzéséről, vagy akár a klímaváltozással kapcsolatos elemzések elvégzéséről.

A szuperszámítógép egyelőre csak a tervezőasztalon létezik, de már több rangos európai intézmény bejelentette, hogy támogatja annak létrehozását, az Európai Bizottság pedig prioritással kezeli a létrehozásához szükséges pénzösszeget finanszírozási keretében. Dirk Helbing professzor, a svájci Szövetségi Technológiai Intézetből (ETH) úgy nyilatkozott a Sunday Times brit lapna hogy az internetről begyűjtött adatok elemzésével a szuperszámítógép gyakorlatilag bármilyen témával kapcsolatos trendeket el tud majd készíteni. Az európai szuperszámítógép számítási teljesítménye alapján világviszonylatban is az élmezőnybe tartozik mjd, Helbing szerint gyakorlatilag "a bolygó idegrendszereként" funkcionálhat.

A professzor szerint a professzionális szimulációra alkalmas szuperszámítógép kiválthatja a gazdasági helyzetek hatásainak vizsgálatához használt, mára azonban meglehetősen elavult - a jelenlegi válság előrejelzésére is alkalmatlan - modelleket. Egy szuperszámítógép a jelenleginél  jóval nagyobb számú forrásból származó, és gyakorlatilag valós időben érkező adatokat képes lenne feldolgozni. A gazdasági folyamatok mellett az óriási számítási kapacitású rendszerrel a jelenleginél jobban meg lehet majd érteni  a társadalom működését is.

Ugyanakkor a tervnek kritikusai is vannak, a London School of Economics professzora, Iain Begg például úgy nyilatkozott a Sunday Timesnak, hogy egy teljes világot lefedő szimuláció elkészítése túlságosan komplex feladat, ezért a  projekt céljai a valóságtól elrugaszkodottak. Begg úgy véli "még az időjárást is csupán néhány napra előre tudjuk megmondani", ezért szkeptikus a projekt megvalósíthatósága tekintetében.