Go és madzsong: kipróbáltuk a játékok matuzsálemeit

2011.12.21. 12:23

Több ezer éves múltra tekintenek vissza Kína társasjátékai, mégsem váltak unalmassá. A gotáblán a fehér és a fekete bábuk vívják örök harcukat, a leginkább a bridzshez hasonlító madzsongban pedig a játékostársak pontjainak elnyerése a cél. Kipróbáltuk a játékok matuzsálemeit.

Nehéz olyan játékokat felsorolni, amelyekkel már időszámításunk előtt is játszottak, és a mai napig népszerűek. Az ókori görögök nem fociztak, bár a rögbihez hasonló sportjuk volt, és nem ismerték még a sakkot sem. A játékok két korelnökét, az ostáblát és a dámajátékot azonban már az ókorban is kedvelték.

A nehezebb, egész életen át tanulható játékok terén viszont a kínaiak vezetnek. Az elsőre rémesen egyszerűnek tűnő go játék tábláján több mint kétezer éve zajlik a fekete és fehér kavicsok küzdelme. A madzsong pedig még akkor is remek játék, ha a legegyszerűbben beszerezhető műanyag "kövek" széle valóban annyira sorjás, ahogy azt a kínai eszközöktől várja a vásárló.

Egy élet is kevés jól megtanulni a gót

Igazi rekordere a táblás játékoknak a go, több mint kétezer éve játsszák a stratégiai játékok szerelmesei, és még nem untak rá. Az első pillantásra egyszerűnek tűnő, kevés és könnyen megtanulható szabályon alapuló játék rendkívüli mélységeket rejt. A küzdelem a tizenkilencszer tizenkilenc vonalból álló tábla rácspontjain játszódik, az első követ a fekete játékos teszi le, a cél pedig, hogy a játékos minél több területet foglaljon el.

Forrás: [origo]
Nem kötik meg a szabályok a játékos kezét

Az egyszer letett kövekkel már nem lehet lépni, arra viszont van lehetőség, hogy az ellenfél levegye őket a tábláról. Minden kő négy élettel, az őt körülvevő négy szabad rácsponttal rendelkezik, azonban ha körberakják, akkor elfogy az élete, az egység pedig halott. A terület elfoglalása mellett így az is cél, hogy a játékos olyan alakzatokat hozzon létre, amelyeket nem lehet bekeríteni, amelyek az alakzatot élettel ellátó szemekkel rendelkeznek. Itt azonban lassan vége az elméletnek: a játékosnak kell eldöntenie, hogy meddig hagyja építkezni az ellenfelét, kitalálnia, hogy mely alakzatokat próbálja meg bekeríteni, és hogy inkább támad-e, vagy épít, míg meg nem zavarják. A gót már egészen kis korban el lehet kezdeni, viszont a mesterré váláshoz hosszú évek és gyakorlás szükségesek.

A játéknak előnyére és hátrányára is szolgál, hogy a góhoz nem készültek még olyan okos számítógépes algoritmusok, mint a sakkhoz. Míg egy Kaszparov szintű nagymester tudásával rendelkező szoftvert bármelyik otthoni PC-re fel lehet telepíteni, gót játszó programokból csak csekélyebb intelligenciájút lehet találni. A játék eddig sikeresen ellenállt a számítástechnikusoknak: egy emberi nagymester még bármikor rendre tudja utasítani a gépet. Szerencsére az országban számos goklub működik, ahol tovább gyakorolhatnak azok a játékosok, akiket a buta gép már nem ver meg.

Madzsong: keleti szél falat bont

A Windows és a különböző Linuxok beépített időrabló játékaként ismeri a többség a madzsongot, pedig valójában a bridzshez hasonló pörgős, négy embert igénylő táblás játék. Az irodákban játszott különböző alakú piramisok lebontásáról szóló számítógépes játék még csak oktatópályának sem alkalmas az igazi madzsonghoz.

Forrás: [origo]
Sorok, azonos kövek és egy pár kell a győzelemhez

A kínai írásjegyekkel díszített kövekkel, bonyolult szabályok szerint játszott madzsonghoz négy ember szükséges, akiket a különböző égtájak felől fújó szelekről neveznek el. A játszmát mindig a keleti szél kezdi, ő bontja meg a meccs elején felépített tizenhétszer tizenhét kőből épített négyszöget, majd mindenki felhúz egy tucatnyi követ maga elé. A bontás után elkezdődhet a kövek cseréje, letevése, felvétele, míg csak valamelyik játékos ki nem rakja maga előtt a játék nevét is adó madzsongállást. Ehhez hármas vagy négyes sorozattal (például a négyes, ötös és hatos számú bambusszal), egyforma kövekből álló csoportokkal és párokkal kell rendelkeznie.

A győzelmet nem könnyíti meg, hogy a többi játékos is hasonló alakzatok megszerzésével van elfoglalva, és esetenként ugyanazzal az eldobott kővel akarja megnyerni a játszmát. Szerencsére a madzsong ijesztően részletes szabályai az ilyen esetekről is rendelkeznek. Ezeket a szabályokat nem csak az internetről vagy a játékhoz adott füzetből lehet megtanulni, a góhoz hasonlóan a madzsongnak is van hazai szövetsége, amely játékalkalmakat és tanítást is szervez.

Kínai sakkot a piacon játszanak

A kínai társasjátékokkal való ismerkedésnek épp csak a kezdete egy gotábla és egy madzsongkészlet beszerzése. A józsefvárosi kínai piac nyugalmas napjain lehet látni, ahogy az árusok az európai sakkra alig hasonlító kínai sakkal ütik el az időt. Míg ez a verzió megmarad az elvont stratégia szintjén, a játéknak létezik egy gyakorlatiasabb, vasútvonalakat, főhadiszállásokat és állomáshelyeket is tartalmazó katonai változata is. Ebben a hadisakkban a két játékos 25-25 eltérő értékű bábuval próbálja meg elfoglalni az ellenfél országát.

Arra még nem volt példa, hogy rövid játékidejű, a Catan telepeseire vagy az Agricolára emlékeztető modern kínai társasjáték hódítsa meg a világot. A több mint kétezer éves gót viszont közel három magyarországnyian játsszák, kínai sakkozóból és madzsongozóból pedig valószínűleg még többet találnánk világszerte. Ideje csatlakozni hozzájuk, a fekete kő kezd!

(x) A gotáblákat, fekete és fehér köveket, kőtartó edényeket, valamint a bambuszból készült madzsongkészleteket az [origo] játékboltban is meg lehet vásárolni.