Nincsen laptop vér nélkül

2012.04.26. 23:31

Háborúk dúlnak, pusztul a környezet, és modern kori rabszolgák dolgoznak azokban az országokban, ahol az okostelefonok, számítógépek születnek. Ez az ára annak, hogy nem megfizethetetlenek és széles körben el tudtak terjedni. A fejlett országok kezdik komolyabban venni a problémát, de a világcégek árnyékos oldalát eltakarja Kína.

Az Apple és számtalan elektronikai cég eszközeit összeszerelő tajvani Foxconn gyár épületei köré hálót feszítettek, hogy a végletekig kizsigerelt munkások ne haljanak meg, ha kiugranak az ablakon. Kínai ritkaföldfémbányák melletti falvakat telepítettek el, mert az ott élőknek hullani kezdett a haja, és kipotyogott a foga. Kávéból és sportcipőből már egyszerűen lehet olyat vásárolni, amelynek gyártója igazolja, hogy tisztességesen bánik a munkásaival, és nem szennyezi a környezetet. Bár a felhasználók többségét egyáltalán nem érdekli, hogyan készült a frissen megvásárolt csodakütyü, az biztos, hogy egyik cég megítélésének sem tenne jót, ha kiderülne, hogy üzemeikben gyerekek, vagy rabszolgasorban tengődő munkások forrasztják helyükre a megfelelő alkatrészeket a gyártósorok mellett gubbasztva. Emellett az sem festene túl jól, ha kiderülne, hogy a termékeik előállításához szükséges alapanyagok bányászása mennyire ártalmas a környezetre.

Kávéból van Fair Trade

Pillanatnyilag nincs olyan védjegy, amely igazolni tudná, hogy egy elektronikai eszköz gyártását végző munkásokat semmilyen módon nem használtak ki. Bár létezik egy Fair Labor Association (FLA) nevű amerikai szervezet, amely átfogó vizsgálatok sikeres végrehajtása esetén képes igazolni, hogy egy vállalat tisztességesen bánik-e alkalmazottaival, de ennek a szervezetnek főként élelmiszer-ipari és ruházati cégek a tagjai. Ez egyrészt az elektronikai eszközökben használt ritkaföldfémmezők földrajzi elhelyezkedése miatt van így (ezek jelentős része Kínában van), másrészt a kávé- vagy mézfeldolgozás sokkal közelebb áll a termelőkhöz, akik számára a tisztességes előállításra vonatkozó vállalások betartása nem jelent akkora pluszköltséget, mint amekkorát az elektronikai eszközök gyártóinak.

Forrás: AFP

Nem tudni pontosan, hogy mi folyik Kínában

Pálfi Györgyi, a Védegylet nevű civil szervezet szakértője az [origo]-nak azt mondta, hogy a Fair Trade (FT), vagyis méltányos kereskedést (ebbe az előállítás is beletartozik) igazoló címke elektronikai eszközökre való kiterjesztésének az a legfőbb gátja, hogy a számítógépek, táblagépek, mobiltelefonok zömét Kínában gyártják, az ázsiai ország pedig nem nyújt betekintést a helyi üzemek működésébe a külföldiek számára. "Az Európai Unió túl nagy függésben van Kínával ahhoz, hogy az onnan érkező termékekre bojkottot hirdessen, vagy más lépésekkel nyomást gyakoroljon az ázsiai országra" - mondta Pálfi. "Az uniós irányelvekkel ellentétes a diszkrimináció és annak pozitív formája is, így még ha lenne is olyan kütyü, amely FT védjeggyel van ellátva, akkor sem részesíthetné azt előnyben az EU az esetlegesen rabszolgamunkával összerakott kínai gyártmányokkal szemben" - mondta az [origo]-nak Pálfi.

Így tapad vér az áramkörökhöz

Noha az utóbbi években egyre több figyelmet kapnak az elektronikai eszközök összeszerelését végző gyári munkások munkakörülményei, a termékek elkészítéséhez szükséges alapanyagok beszerzése ugyanúgy problémás, csak erről még nehezebben hozzáférhető az információ. Az elektronikai termékek iparához elengedhetetlen néhány, a ritkaföldfémek családjába tartozó különleges fémféle. A második világháború óta dúló legvéresebb fegyveres konfliktus a Kongói Demokratikus Köztársaságban tombol. Itt bányásszák a világ kobaltmennyiségének a felét (ez az anyag szinte minden akkumulátorban megtalálható), valamint az arany technológiai fontosságával egyenértékű koltán jelentős részét, amely telefonok áramköreiben és például számítógépekben lévő kondenzátorokban jut kulcsszerephez.

Forrás: AFP/Eric Feferberg
Eddig négymillió áldozata volt a kongói háborúnak

A New Scientist amerikai tudományos-ismeretterjesztő magazin cikke szerint a technológiai iparágak által finanszírozott nemesfémbányászat és a Kongóban tíz éve tartó és négymillió áldozatot követelő polgárháború között szoros összefüggés van, a központi kormányzattal és egymással is versengő hadurak a legtöbbször az értékes fémeket vagy drágaköveket rejtő bányák fölött próbálnak ellenőrzést szerezni. Mióta az Egyesült Államokban törvény írja elő - 2010-ben ratifikálták a határozatot -, hogy amerikai cég nem használhat fel olyan nemesfémet, amely háborús övezetből származik, a kongói koltánbányászat hetvenöt százalékkal esett vissza, a fém ára pedig kevesebb mint a felére csökkent. A visszaesések oka, hogy a legnagyobb felvásárló amerikai cégek máshonnan kényszerülnek beszerezni az elektronikai készülékeikhez szükséges alapelemeket.

A többszörösébe kerülne egy korrekt módon gyártott okostelefon

A dolgozókkal való tisztességes bánásmód mellett az is fontos, hogy egy számítógép, mobiltelefon vagy egyéb elektronikai berendezés előállításával mekkora környezetkárosítást okoz a termelő, környezetvédelmi szempontból nem mindegy, hogy egy cég hol gyártatja a termékét. Az Európai Unión és az Egyesült Államokon belül erre vonatkozólag már rendkívül pontos szabályozás van, a nagy márkák viszont előszeretettel gyártatják Ázsiában, főként Kínában a termékeiket - mondta az [origo]-nak Stoll Barbara, a Greenpeace környezetvédő szervezet magyarországi részlegének munkatársa. A zöld szervezet munkatársa úgy véli, nem lehet arra számítani, hogy Kína magától enyhítsen a helyi üzemek működésének környezetkárosító hatásain, erre legfeljebb a nyugati megrendelőik kényszeríthetik rá ázsiai beszállítóikat.

Forrás: AFP
Sokkal többe kerülne környezeti pusztítás nélkül bányászni

A technológiai cikkek gyártásánál nemcsak a nagyüzemek károsanyag-kibocsátása, a termelődő elektronikus hulladék rendkívül környezetkárosító hatása, hanem a kütyükbe kerülő alapanyagok kibányászásának körülményei is problémásak: a ritkaföldfémek bányászásának mérgező, rákkeltő, az élőhelyeket teljesen elpusztító következményei vannak. Például sok kínai bányászváros környékének élővilága teljesen kipusztult, az ott élő embereket pedig ki kellett telepíteni, mert ivóvizükbe beszivárgott a földből a bányászat melléktermékeként keletkező rendkívül mérgező szennyvíz. Szakértők szerint lehetne másképp bányászni a ritkaföldfémeket, azonban környezeti és humán szempontok figyelembe vételével termelni sokkal kevésbé lenne profitábilis, a termékek kétszer-háromszor kerülnének többe, mint most, ráadásul ez még csak nullszaldósra hozná ki az elektronikai cégek költségvetését.

Az elektronikai eszközök legfontosabb nyersanyagai a ritkaföldfémek, ezek kitermelt mennyiségének 97 százalékát éves szinten Kína adja. Ausztráliában, Kanadában, Dél-Amerikában, Brazíliában, Grönlandon, valamint az Egyesült Államokban is vannak ritkaföldfémkészletek, azonban a környezetvédelmi aggályok miatt máshol nem igazán foglalkoztak a kitermelésükkel, mert környezetbarát módom ez rendkívül költséges. Kína a kilencvenes évek elejétől vált a ritkaföldfém-kitermelés piacának meghatározó, majd domináns tagjává, miután hihetetlenül olcsón termelte és exportálta az értékes anyagokat. Az USA például 2002-ben leállította kaliforniai bányáját környezeti-gazdasági okokra hivatkozva.

Mitől zöld és mennyire egy számítógép?

Egyelőre csupán néhány lehetősége van annak a vásárlónak, aki valamilyen szinten is környezetbarát kütyüt szeretne vásárolni. A Greenpeace honlapján a gyártók tevékenységének környezetbarát jellegét értékelik, de például a Vodafone-csoport már az általa forgalmazott készülékek mellett annak környezetbarát előállítását szemléltető ökoindexet is feltüntet. Egyelőre még nem az összes készüléket értékelik, csak azokat, amelyek gyártója támogatja ezt: ötös pontszámot kapó telefonokat és tableteket lehet a leginkább környezetbarát módon előállítani. Miután az indexet csak nemrég vezették be, nincs tapasztalatuk arról, hogy a vásárlókat mennyire befolyásolják a döntésben a termék zöld jellegének jelzőszámai. Mindenesetre a társaság egyelőre nem tervezi azt, hogy a nem kellően kedvező mutatójú termékek árusítását felfüggessze - mondták a Vodafone sajtóosztályán.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A tudatos fogyasztó nem dobja el megunt telefonját

Összességében elmondhatjuk, hogy a fogyasztóknak jelenleg nincs lehetőségük olyan kütyüt vásárolni, amelynek teljes munkafolyamata - a nyersanyag bányászástól kezdve az összeszerelésig - ember- és környezetbarát lenne, mivel ilyen szinten lehetetlen visszakövetni a gyártás folyamatát. Legfeljebb arra lehet törekedni, hogy helyben vagy egy közeli országban összeszerelt készüléket válasszon a nyugodt lelkiismeretre törekvő vásárló.

Tévéből, okostelefonból vagy tabletből lehetőség szerint érdemes legalább középkategóriás, lassabban elavuló készüléket venni, hogy azt egy év után se legyen kínszenvedés használni, hanem legalább két-három évig szolgálhassa gazdáját. Számítógép esetén is hasonlókra érdemes figyelni, bár egy elavult konfiguráció extra memóriával, merevlemez SSD-meghajtóra cserélésével, laptop esetén új akkumulátor beiktatásával akár újjá is éleszthető. Ez utóbbiak ugyan jelentősebb anyagi ráfordítást igényelnek, de még mindig jóval olcsóbbak egy teljesen új számítógépnél.

Kína beint az amerikai hadiiparnak is

Nemcsak környezetvédelmi és munkajogi szempontból problémás, hogy ma szinte csak Kínában bányásznak ritkaföldfémet. Sokak szerint az ázsiai ország haditechnológiai előnyt kíván szerezni azzal, hogy egyre szigorúbban korlátozza a exportálható ritkaföldfém-mennyiséget, ez pedig nem kis fejfájást okoz például a csúcstechnológiai eszközöket használó amerikai hadiipar számára. A felhasználható mennyiségek csökkentése ugyanis új technológia fejlesztését, vagy a meglévőből gyártott termékek radikális drágítását eredményezni. A másik lehetőség, hogy a nem Ázsiában található készleteket el kell kezdeni drágán kitermelni, ami a kütyük árát is jelentősen megemelné.

A kínai kormány döntését nemcsak hatalmi erőfitogtatásnak tekintik, ugyanis szakértők szerint Pekingnek nyomós oka van visszafogni termelését: a végeláthatatlan bányászás következménye, hogy míg 2008-ban a világ ritkaföldfém-készletének negyvenhat százalékát birtokolták, addig 2011-re már csak a harminc százalék volt náluk. Bár jelenleg szinte mindent az ázsiai országban bányásznak, a készletek máshol is jelentősek. A Brit Földtani Intézet szerint Amerikában és Oroszországban együttesen van annyi ritkaföldfém, mint Kínában, csak el kell kezdeni kibányászni.