Drága játék a kémfüles a csalni akaró érettségizőknek

Magyarországon is sokan használhatják már, az Oktatási Hivatal viszont semmit sem tud róla. Legfeljebb motozással vagy mobildetektorral lehetne kiszűrni. A fülbe rejtett vezeték nélküli kém-headset bombabiztosnak tűnő, de nem kockázatmentes módszer azoknak, akiknek a tudása nem elég stabil a szóbeli érettségi vizsga előtt.

Bár a hazai közbeszédben még nem annyira elterjedt, a Google találati listája alapján itthon is sokan használhatnak parányi füleseket különböző vizsgaszituációkhoz. A "miniatűr headsetek vizsgázónak" keresőkifejezésre 5600 találatot kapunk, különböző méretekben, különböző márkáktól. A hirdetések alapján a készülékek ugyanúgy alkalmasak kémkedésre, mint az érettségin nem megengedett segítség igénybevételére.

Miniatűr headsetet tartják a tuti módszernek

"Az első készüléket saját használatra vettem három évvel ezelőtt. Akkor még ötvenezer forintba került egy miniatűr headset. Ezt követően nagy tételben kezdtem rendelni külföldről, így sokkal olcsóbb volt" - mesélte az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő huszonéves férfi, aki korábban maga is kereskedett a vizsgázást segítő kémeszközökkel. "Csak én ötven-hatvan darabot adtam el - és mivel mások is foglalkoznak ilyesmivel -, így bátran mondhatom, hogy az a miniheadsetekkel történő puskázás elég elterjedt Magyarországon, csak észrevétlensége miatt sem tudnak erről az emberek" - véli a kereskedő, aki maga egyetemista korában ismerkedett meg a lehetőséggel.

A névtelenséget kérő férfi szerint gimnáziumi második osztályosoktól egészen az államvizsgázó korosztályig népszerű eszköz a miniheadset. "Főleg írásbeli vizsgákon alkalmazzák, de szóbelin is kiválóan működik. "A vizsgázó az eszközhöz tartozó mikrofonba suttogva továbbítja a kérdéseket külső segítőjének, aki lassan visszamondja a fülére.


Korábban a miniheadset volt a sztár, de ez kicsit kilóg a fülből, csak hosszú haj rejtheti el

Tételsoroknál gyakran szokás, hogy a tételek még otthon, az írással megegyező tempóban felmondják egy mp3 hangfájlba, majd téthelyzetben az oda illő tételt meghallgatják a megfelelő tételt tartalmazó hangfájlra ugorva" - mondta a témában jártas férfi, aki szerint az övre csiptethető iPod Nano és hasonló méretű kis lejátszókészülékek rendkívül megkönnyíthetik a felkészülést a szóbeli vizsgán.

Harminc-hatvanezer forintért akár magyar internetes boltokból is lehet rendelni olyan miniatűr headseteket, amelyek többé-kevésbé rejtve viselhetők, apróhirdetési oldalakon ezek kölcsönzését is kínálják napi hat-nyolcezer forint ellenében. Az [origo]-nak a nevük elhallgatását kérő, biztonsági eszközöket árusító webshop működtetői elmondták, hogy ők nem tapasztalták, hogy az érettségi előtt megugrottak volna az eszköz eladásai, így a névtelenül nyilatkozó "botcsinálta" kereskedőtől eltérően nem tartják valószínűnek, hogy széles körben elterjedt lenne ez a módszer a középiskolások körében. Azt azonban már ez a társaság valószínűnek tartja, hogy a technikát egyetemisták használják tisztességtelen előnyök eléréséhez, de biztonsági őrök is szép számban vásárolnak maguknak ilyen felszerelést.

Fülbe rejtett mágnessel lehet trükközni

A leginkább hallókészülékre hasonló eszközökből több típus is létezik: az egyik népszerű típusnál egy apró, gombelemről működő, a hagyományos headseteknél kisebb hangszórót kell a fülbe tenni. Bár ez testszínű változatban is létezik, valamennyire kilátszik a fülből, legfeljebb hosszú hajat viselők tudják valamennyire elrejteni azt.


A bal oldali apró mágnest rejtik fülükbe a profi puskázók, de a módszer nem veszélytelen

Nem kockázatmentesen, de viselője fülében csaknem észrevétlenül használható viszont egy másfajta megoldás, amely esetében egy apró, néhány milliméteres, de nagyon erős mágnest kell feljuttatni a hallójáratba egészen a dobhártyáig, ami nem kellemes érzés. Ezt egy külső berendezés mágneses indukció segítségével rezgeti meg, amely a hangullámokat továbbadja a dobhártyának, így viselője hallani fogja a neki közvetített beszédet. A megoldás használata a hallójáratba való mély behatolás miatt kockázatos, mivel ennek során a  dobhártya is megsérülhet, ráadásul az idegen testet csak egy másik mágnes segítségével lehet eltávolítani a fülből, amelyet az alapcsomaghoz is mellékelnek, más típusokon egy rövid madzag teszi ezt lehetővé.

Ruha alá vagy zsebbe rejtik a kiegészítőket

Önmagában egyik fülhallgató sem képes kommunikálni mobiltelefonnal, az abból kijövő hangok közvetítéséhez egy gyakorlatilag antennaként funkcionáló indukciós hurokra van szükség, általában ebbe, az ugyancsak akkumulátorról működő egységbe szokták beépíteni a visszirányú kommunikációt biztosító mikrofont is. Ez több féle kivitelben is létezik: elérhető nyakba akasztható vezeték formájában, tollba vagy szemüvegbe építve is.

A mobiltelefonhoz egy ilyen egység Bluetoothon vagy vezetéken keresztül is kapcsolódhat, profibb változataiba a hangzást javító minierősítőt is építenek, ez azonban növeli a zsebben vagy a ruházat alatt viselendő felszerelés méretét. Egy ilyen szett az [origo]-nak nyilatkozó forgalmazó tapasztalatai szerint két-három órás üzemidőt biztosít saját áramforrásairól, de persze ennek hosszát a kommunikációra használt mobiltelefon képességei is befolyásolják.


A baloldali indukciós hurkot kell elrejteni a ruha alatt, és csatlakoztatni a lejátszóhoz, mobiltelefonhoz

Egyszer próbálkoztak telekommunikációs eszközzel

"Egyetlen eset volt, amikor szóbeli érettségin valaki egy telekommunikációs eszközt próbált meg használni, de természetesen egyből lebukott" - tájékoztatta az [origo]-nak Cseh Boglárka, az Oktatási Hivatal kommunikációs osztályának vezetője, aki szerint Magyarországon nem jellemző a puskázás az érettségin. A szóvivő szerint írásbelin még inkább próbálkoznak, de szóbelin már szinte kizárt. "Az emelt szintű (és a hivatal által korábban szervezett középszintű) szóbeli vizsgákon az eddigi 15 vizsgaidőszakban csalásra utaló jelet nem tapasztaltunk. A középszintű szóbeli vizsgákat a középiskolák szervezik, az itteni eseményekről nincs hivatalos információnk. Mindenesetre a szóbeli vizsgákon a vizsgázók és a vizsgáztatók olyan fizikai közelségben vannak egymáshoz, hogy a csalási kísérlet rendkívül kockázatos" - írta Cseh Boglárka.

A kelet-európai országokban az iskolai csalás jelenléte 87,9 százalékos, míg a skandináv térségben ugyanez 5 százalék alatti - olvasható a Magyar Pszichológiai Szemlében publikált tanulmányban. Romániában a 2011-ben végzett középiskolások több mint fele bukott meg az érettségi vizsgán, miután a hatóságok bekamerázták a termeket és pontosan figyelemmel tudták kísérni, hogy ki, mivel trükközik a gimnáziumi évek végső megmérettetésén. A legfrissebb hírek szerint keleti szomszédaink összes osztálytermét bekamerázták a vizsgára, így várhatóan még többen fognak megbukni az idei román érettségin.

Akár minden vizsgáját megismételtethetik a lebukott nebulóval

Az érettségin való lebukás nem jár büntetőjogi felelősségrevonással, de még csak szabálysértésnek sem számít. Csalásra a vizsgaszabályzat vonatkozó passzusai alkalmazandók, melyek szerint, ha a tanár puskázáson kap valakit, akkor elveszi a dolgozatát, ráírja, hogy mit észlelt pontosan, majd azt visszaadja a tanulónak, aki folytathatja a munkát. A pedagógus ezután értesíti az igazgatót, aki a vizsga befejeztével kivizsgálja az ügyet. Fel kell venni a tanuló, a tanár és esetleges szemtanúk nyilatkozatát, melyek alapján a vizsgabizottság dönt majd arról, valóban történt-e szabálytalanság. A lebukott tanulót érintő következmények közül a legsúlyosabb, hogy minden tárgyból javítóvizsgára küldik (amennyiben fennáll a gyanú, hogy más tárgyakból is csalt). Enyhébb esetben, csak az adott tárgyból kell ismét levizsgáznia, számára legkedvezőbb esetben pedig csak pontlevonásban részesítik.