Levágott kézzel nem működik a vénaszenzor

2012.05.21. 15:35

Ötmillió ponton azonosítja be a személyt az érfala mintázatáról, pótolhatja a tajkártyát, és készpénz nélküli fizetést is lehetővé tesz a magyar fejlesztésű rendszer, amelyet kormányhivatal bérel a következő három évre. A fejlesztést hamarosan hazai iskolákban is bevezethetik.

 

 

 

Levágott kézzel nem működik, viszont a mostoha körülmények mellett (akár a zuhany alatt állva) is képes az egy másodpercen belüli beazonosításra a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) által frissen bérelt beléptetőszenzor, ami ötmillió ponton érzékeli az azonosítandó személyt. A Fujitsu PalmSecure nevű, szinte dobókocka méretű eszközre alapozott magyar fejlesztésről a NIH-ban beszélgettünk Mészáros Györggyel, a NIH vezetőjével és Györgydeák Péterrel, Kovács Péterrel, az alkalmazást készítő cég ügyvezetőivel.

Az érfalak mintázatát rajzolja ki a hemoglobin

A Houdini Engeneering Group (HEG) fejlesztése az érfal mintázatát olvassa le, miután infravörös fénnyel rávilágít a tenyérre, amelyben a fénytől sötétre színeződő hemoglobin-áradat kirajzolja az azonosítás alapjául szolgáló mintát. Ez a fajta azonosító módszer feltörhetetlen, lemásolhatatlan és ellophatatlan, ráadásul abból a szempontból is előnyös, hogy nem lehet elhagyni a belépésre jogosító igazolványt, azaz a tenyeret - mondta Mészáros az [origo]-nak. Ezt a megoldást átfogóan biometrikus személyazonosító rendszereknek nevezik (erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat), aminek a lényege, hogy az azonosítás az illető valamilyen adott és megváltoztathatatlan fizikai tulajdonáságát veszi alapul.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A magyar fejlesztés alapjául szolgáló japán szenzor

Hol alkalmazható és miket váltana fel a biometrikus rendszer?

Ilyen rendszert gyakorlatilag bárhova és bármibe lehet integrálni, így alkalmazható tankolásnál, pénzügyi transzfereknél, vagy akár az összes személyi okmányunkat is pótolhatja. "Könnyen elképzelhető, hogy pár év múlva tenyérérzékeléssel fogjuk beindítani az autónkat. Igaz, kölcsönadni nem lesz könnyű" - mondta Mészáros. Biometrikus azonosítási és biztonsági rendszerek bevezetését a londoni olimpián is tervezik, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan kiket és hogyan vonnának be a rendszerbe.

A fejlesztés a japán Fujitsu apró szenzorára épül, amelyet öt éve harmincezer brazíliai bankautomatánál használnak már. A Brazíliában alkalmazott megoldás egy személyt rendel egy bankkártyához, így azt a tulajdonoson kívül más nem használhatja. A HEG fejlesztése ezen túlmenve akár többmilliós nagyságrendű mintából is kiválasztja azt a személyt, akihez a szenzor fölé helyezett kéz tartozik.

2006 óta nem sikerült feltörni

A Fujitsu szenzora hardveres és szoftveres szinten is megfelel a Common Criteria nevű rendszerbiztonsági feltételeknek, amelyek az adatkinyerést és az élőszövet felismerésének bizonyos szempontjait veszik figyelembe - mondta Györgydeák, aki szerint fejlesztési célból ezt a rendszert 2006 óta próbálják feltörni a cambridge-i és más neves egyetemek kutatói, de még nem sikerült.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Működés közben a vénaalapú beléptetőrendszer

A beléptetőrendszerből kinyerhetők adatok, csak nem harmadik fél számára, hanem az épületek vezetőinek, akik így a kártyás rendszerekhez hasonlóan monitorozhatják, hogy ki, mikor jött be és távozott. Györgydeák szerint az adatok mindig egy helyi szerveren vannak azokhoz más nem tud hozzáférni, akkor sem, ha elviszi a szenzort vagy a szervert. "Mi a zárszerkezetből a zárat tároljuk, a kulcs pedig az embereknél van" - mondta Györgydeák. Ettől függetlenül a Houdini mérnökei osztják azt a véleményt, hogy mindent fel lehet törni, csak idő kérdése. "Nem hiszem, hogy 2080-ban is ez a rendszer lesz, viszont jelenleg ez a legbiztonságosabb" - mondta Mészáros.

Fejlesztőközpontot hozhatna Magyarországra a Fujitsu

A Houdini 2011 őszén lépett hivatalosan a nemzetközi piacra, azt megelőzően pár éves kutató-fejlesztő munkát végeztek. Györgydeák szerint csak magántőke van benne, nem használtak állami, uniós vagy kockzati befektetéseket. Rendszerük ötlete akkor született, amikor egy megbízás keretében a leghatékonyabb biometrikus mérőberendezést kellett felkutatniuk, megtervezniük.

A Houdini ma már a Fujitsu globális partnere és hivatalos fejlesztője. A két cég együttműködése hatással lehet a magyar gazdaságra is: Mészáros szerint elképzelhető, hogy gyárakat és fejlesztőközpontokat hoznak Magyarországra. A Fujitsu ezzel uniós termékek előállítására is fókuszálna.

Rolls-Royce-t Opel Astra-áron

A szenzor Japánból érkezik, viszont minden más hardveres és szoftveres megoldást Magyarországon állítanak elő. Hazai esztergályosok gyártották a leolvasó külső részén található aluminiumkeretet és minden mást is - mondta Györgydeák, aki szerint ha százezerszer ennyit fognak gyártani a jövőben, akkor is itt maradnak, és a haza munkaerőt fogják használni.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Balról: Györgydeák Péter, Mészáros György

Pontos összeget nem szerettek volna mondani, de annyit lehet tudni, hogy pár milliós nagyságrendű összegért vásárolta a NIH a tizenhét szenzort és azok informatikai hátterét. Mészáros szerint amikor az épületbiztonságot tervezték, többféle megoldásra is kértek árajánlatot, és anyagiakban és minőségben is a Houdini rendszere bizonyult a legjobbnak. "Rolls-Royce-t vettünk Opel Astra-áron" - értékelte Mészáros az üzletet.

Aggódó szülők százait kellett meggyőzni

Bár még csak egy rendszert telepítettek, a Houdini több más projektet is futtat. "Nyáron jelentünk be a hazai pénzügyi szektor több tagjával egy olyan megállapodást, amely jelentősen érinteni fogja Magyarországot" - mondta Györgydeák, aki szerint több iskolával is tárgyalnak a biztonsági rendszer telepítéséről. "Kezdetben több száz aggódó szülő állt velem szemben, de idővel megértették, hogy ez a rendszer jobb, mint az ujjlenyomatos vagy bármi más" - mondta Györgydeák.

Mészáros szerint nagyban is lehet gondolkodni. A vezető szerint ha itt beválik - és a NIH mint kiemelt biztonságigényű objektum jó referencia lehet -, külföldi, nagyobb létesítmények előtt is. "A NIH ahhoz akar hozzájárulni, hogyha nem is olyan sebesen, mint a Facebook, de - mondjuk - úgy növekedjen a cég, mint a Google" - összegzett Mészáros.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Ötmillió ponton ismeri fel az ember tenyerét

Válasz a migráció és az illegális bevándorlás kérdésére

"2001. szeptember 11-e óta a világ - részben generálva, részben ténylegesen - biztonsági lázban ég, mi pedig ki tudjuk szolgálni ezt az igényt" - mondta Mészáros. A vezetők szerint az ilyen kicselezhetetlen rendszerekre egyre nagyobb igény lesz, ahogy mélyülnek a globális problémák: fokozódnak a társadalmi feszültségek, már ma is sok gondot okoz a migráció és az illegális bevándorlás, a jövőben ez csak még nagyobb mértékű lesz.

A biometrikus mintavétel ellenzői általában azzal érvelnek, hogy az emberek fizikai tulajdonságainak adatszintű feldolgozása emberi jogokat sért, és túl sok információt szolgáltat ki a személyekről. Györgydeák szerint az ő rendszerüktől nincs ok tartani, mert náluk az adat a legmagasabb szinten van védve, és nincs átjárás az azonosítási rendszerek között. Például egy iskolai mintát nem lehet felhasználni más rendszerekben, se hatóság, se más harmadik személy nem tud mit kezdeni vele.

Szabadság vagy biztonság?

Györgydeák szerint nincs tökéletes megoldás abban a tekintetben, hogy biztonság és szabadság is legyen, de szerinte az ő rendszerük még a legkisebb rossz. "A kamerák mindenhol ott vannak, teljes mintát vesznek, visszanézve megállapítható az illető külseje, és következtetéseket lehet levonni a viselkedésével kapcsolatban is. A mi rendszerünkkel ez nem tud megtörténni" - mondta Houdini vezetője, aki szerint itt mindössze arról van szó, hogy a leolvasás után jön egy jel: bemehet-e az illető az épületbe, vagy sem.

"Térfigyelő kamerák mindenhol vannak, ezek létét mindenki elfogadja, vagy legalábbis hallgatólagosan eltűri. A vénaszenzoron alapuló biometrikus mintavételezés ennél sokkal diszkrétebb, csak még szkeptikusak az emberek, de remélhetőleg idővel ez változik, és meg fogják érteni, hogy mi szolgálja az ő érdeküket" - mondta Györgydeák.