Kesztyűs kézzel bánna a kormány a magyar torrentezőkkel

2012.06.06. 15:55

Az új büntető törvénykönyv tervezete szerint nem büntethető az, aki nem üzletszerűen használja a fájlmegosztó szolgáltatásokat. A filmeket, zenéket és szoftvereket nagy tételben megosztókat ugyanakkor továbbra is börtön fenyegetné. A határ félmilliós kárnál van meghúzva.

A Parlament honlapján is publikált T/6958. számú törvényjavaslat (megnyitás PDF-ben) a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását célozza, és elfogadása esetén megváltoztatja az internetes fájlmegosztó szolgáltatások, így többek közt a Bittorrent-alapú letöltőoldalak használóinak jogi megítélését. A módosítás nem legalizálná, hanem dekriminalizálná a zenék, filmek és szoftverek nem kereskedelmi célú internetes megosztását. Ez azt jelenti, hogy a fájlmegosztó szolgáltatások nem üzletszerű használata a jövőben nem minősülne bűncselekménynek. Bár a nagyüzemben, vagy haszonszerzés céljából jogsértő tartalmakat terjesztőket a jövőben is komolyan büntetnék itthon, jogvédők szerint a módosításnak csupán a szándéka jó, a megvalósítása egyáltalán nem tökéletes.

Nem legalizálják a torrentezést

A törvényjavaslat indoklásában olvasható megfogalmazás szerint a peer-to-peer technológiát használó megoldások - amilyen például a Bittorrent - használata során a fájlok letöltésével egyidejűleg szükségszerűen a tartalmak másoknak való hozzáférhetővé tétele is bekövetkezik. Bár ez a törvényjavaslat értelmében a filmek, zenék vagy szoftverek internetes megosztása továbbra is jogsértő tevékenység maradna, ilyen tevékenységért senkit sem lehetne büntetőjogilag felelősségre vonni, azaz például börtönbüntetésre ítélni.

Mindez azonban egyáltalán nem jelentené a torrentezés legalizálását, csupán dekriminalizálja azt - magyarázta az [origo]-nak dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus szerzői jogvédő szervezet kommunikációs vezetője. Tóth elmondta, hogy egy film vagy zeneszám saját célra való letöltése jelenleg sem jogsértő - és a jövőben sem lesz az -, viszont a tartalmak mások számára interneten való hozzáférhetővé tétele - tehát terjesztése - jelenleg is törvénybe ütköző tevékenység. Szoftverek esetén a letöltés és a terjesztés egyaránt illegális.

A Btk. módosítása után a tartalmak megosztása - ami például a Bittorrent használata során automatikusan megvalósul - továbbra is jogsértő marad, de büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni az ezt elkövetőket. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a jogtulajdonosok ne indítsanak ellenük polgárjogi pert, amelynek keretében a kiesett bevételek megfizetésére kötelezhetik őket.

Félmillió forint értékű warezért már lesújtanának

A javaslatban leírtak alapján a kizárólag személyes célokat szolgáló szerzőijog-sértések esetében indokolatlan lenne a felhasználók tömeges büntetőjogi felelősségre vonása. Ugyanakkor ha valaki azért oszt meg médiafájlokat vagy szoftvereket a világhálón, hogy ezzel közvetlen vagy közvetett módon pénzt keressen, a tervezett Btk.-módosítás után is szabadságvesztést kockáztat majd. A büntethetőséget azonban csak akkor lehetne elkerülni az új szabályok értelmében, ha az internetes javak megosztásával a felhasználó nem okoz félmillió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt a szerzői jogtulajdonosoknak.

A törvényjavaslat szövegezéséből azonban nem derül ki részletesen, hogy mi minősül vagyoni hátránynak - tehát egy film letöltése vagy csak megosztása mikor számít annak. Az előbbi esetben ugyanis akár egy kevéssé aktív torrentező is könnyen elérheti a félmilliós értékhatárt, hiszen egy-egy zenei album értéke négy-ötezer forint, egy nagyfelbontású filmé nyolc-tízezer forint, de egyszerűbb szoftvereké is lehet százezer forintos tétel.

Csak egy gesztusértékű lépés

Bodó Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hazai internetes letöltéseket is vizsgáló médiakutatója szerint a Btk. módosítása gesztusértékű lépésnek tekinthető, mert a magánfelhasználók eddig sem voltak sem a jogvédő szervezetek, sem pedig a hatóságok célkeresztjében: a nyomozóhatóságoknak célszerűbb a nagy halnak számító terjesztőket célba venniük.

Forrás: AFP
Képünk illusztráció

Bodó ugyan pozitívumnak tartja, hogy a tervezett Btk.-ban külön kimondják, hogy a torrentezés alapvetően nem bűncselekmény, azt azonban furcsállja, hogy például az egyre inkább zsákutcának tekintett másolásvédelmi megoldások kijátszását továbbra sem engednék semmilyen formában.

A szándék jó, a megvalósítás nem

Az Artisjus alapvetően egyetért a Btk. módosításának szándékával, mivel a jogvédő szervezet szerint sem szabad büntetőjogi harcot folytatni kultúrafogyasztók ellen - mondta az [origo]-nak Tóth Péter Benjamin. A jogvédő szervezet szerint azonban a törvényjavaslatban komoly hibák is vannak, ami Tóth szerint annak eredménye, hogy megalkotói egyáltalán nem konzultáltak annak megalkotásakor a hazai szakmai szervezetekkel. Az Artisjus szerint a javaslatban foglaltak a fájlcserélő hálózatoknál jóval szélesebb körre terjednek ki, ami megnehezíti majd például a hamis szoftverek terjesztőinek, de akár az illegális kábeltévék működtetőinek felelősségre vonását is. Az Artisjus kommunikációs vezetője szerint a tervezetben homályos fogalmakat használnak, ami a jövőben ez alapján eljáró bíróságok számára bizonytalan helyzetet eredményezhet.