Két év múlva érkeznek a kalózgyilkos online tékák

Megágyazni készül az Európai Unió a Netflixnek a Hulunak és az összes többi online film-, és zeneipari szolgáltatócégnek azzal, hogy egységes szerzői jogi feltételek bevezetését tűzte ki tagállamainak.

A Netflix, a Hulu és más, kedvező árakkal és óriási katalógusokkal dolgozó internetes film-, és zeneáruházak hazai elérhetőségét segítené elő az Európai Bizottság. A szervezet azt javasolja, hogy az egész unión belül egységes szabályok szerint valósuljon meg a szerzői jogok közös kezelése, amely megnyitná a kaput a világszinten piacvezető, legális internetes tartalomszolgáltatók előtt.

Európától távol maradnak a legjobb szolgáltatók

Míg az Egyesült Államokban a Netflix nevű online tékában már több filmet adnak el, mint hagyományos DVD-t, Magyarországról és általában Kelet-Európából a piacvezető internetes tartalomszolgáltatások nem érhetők el, leszámítva a nemrég itthon is elindult iTunes zeneboltot és néhány társát. A Spotify nevű fizetős internetes rádió és más hasonló szolgáltatások európai bevezetését jelentősen nehezíti, hogy az országokban teljesen egyedi szerzői jogi szabályok engedélyezési feltételek vannak hatályban, így a szájtok működtetőinek gyakorlatilag az összes országban külön le kell szervezniük filmjeik, zenéik, e-könyveik vagy akár digitális magazinjaik licencelését.

Ez fogadja a magyar felhasználót a Hulu nevű amerikai videós oldalon

Le kell egyszerűsíteni a jogi procedúrát

Ezt a folyamatot egyszerűsítené jelentősen az európai szintű közös szerzői jogkezelés, amelynek kidolgozását céluk tűzte ki a szerdán bejelentett uniós irányelv, amely egységes irányítással és egységes szabályozással könnyítené meg a szellemi termékek online ertékesítését. Ez azért kulcsfontosságú, mert míg az Egyesült Államokban a legális szolgáltatások működtetői már hatalmas forgalmat bonyolítanak, Európában még főleg az illegális szolgáltatások, fájlmegosztó oldalak számítanak a felhasználók elsőszámú forrásaként.

Az EU nem hozna létre erre egy új, nagy szervezetet, hanem négy-öt jogkezelői csoportot versenyeztetne - mondta az [origo]-nak Tóth Péter Benjamin, az Artisjus szerzőijog-védő szervezet kommunikációs vezetője. Tóth szerint a mostani kaotikus helyzet mindenképpen egyszerűbb lesz, mert ha életbe lép az irányelv, csak négy-öt szereplővel kell majd tárgyalnia a globális, vagy teljes kontinenseket lefedő online zenei szolgáltatások üzemeltetőinek.

Régiós csomópontokkal tárgyalhatnak majd a globális szolgáltatók

Tóth elmagyarázta, hogy önállóan egy európai ország jogkezelő szervezete (mint például itthon az Artisjus) nem tudna megállni páneurópai jogkezelőként, ezért csomópontok kezdenek már most formálódni. "Spanyol - francia - olasz, angol - német - skandináv és más csomópontokat kialakító összefogások alakulnak. Azért van szükség ilyen nagyszabású partnerségekre, mert egy összeurópai jogkezelőnek többmillió zenemű adatait tudnia kell majd kezelni, amire infrastrukturális okokból egyik sem lenne képes önállóan."

A világ legjobb online tékáját, a Netflixet sem lehet itthonról használni

"Az biztos, hogy a magyar zeneművek nem maradnak ki egy az irányelv után bevezetésre kerülő nemzetközi zenetárból, ugyanis az irányelv kötelezővé teszi majd a nagy csomópontoknak, hogy állapodjanak meg a térségben lévő kis országok jogkezelőivel is. Ezt követően pedig be kell emelniük a régiós jogkezelő csomópontoknak a kis országok zenéit is licencelhető zenei kínálatukba. Így a magyar zenék a francia, angol, amerikai zenékkel azonos feltételekkel vehetnek majd részt az európai jogosításban." Tóth Péter Benjamin elmondta, hogy az Artisjus egyeztetett már nagy csomópontokkal, de a többi térségbeli kisebb országgal is, például egy esetleges saját közös csomópont létrehozásáról, de konkrét megállapodásra még nem került sor.

Két év múlva jöhet a csoda

Tóth szerint az irányelvben foglaltak életbe lépéséhez még legalább két évnek el kell telnie: egy év, mire az EU elfogadhatja, és egy év, mire a tagállamok is átültetik saját jogrendjükbe. A szakember szerint bár szigorú szabályokat ír elő az irányelv, nem tartanak attól, hogy olyan közfelháborodás követné, mint a nemrég leszavazott ACTA-egyezményt.