A Pirate Bayt létezése óta üldözik a hatóságok, nemrég pedig a Demonoid nevű torrentoldalt kapcsolta le az ukrán rendőrség. Az internetes kalózszakértő szerint a kormányok egyre inkább elszakadnak a tisztességes eljárást biztosító jogi eszközöktől a torrentoldalak elleni harcban. A filmek és zenék letöltését biztosító szájtok csak a jéghegy csúcsát képezik, az igazi tét a világháló feletti kontrollért zajlik.

A Pirate Bayt létezése óta üldözik a hatóságok, nemrég pedig a Demonoid nevű torrentoldalt kapcsolta le az ukrán rendőrség. Néhány hónappal ezelőtt kiszivárgott diplomáciai sürgönyök szerint a spanyol kormány is az Egyesült Államokkal való jó viszony érdekében akar hatékonyabban fellépni az internetes kalózokkal szemben. De vajon végleg szorul a hurok az illegális letöltőforrások nyakán?

Magyar torrentoldalt is megtámadtak

Az utóbbi két hétben az egyik legismertebb hazai torrentoldalt is túlterheléses támadásokkal tették elérhetetlenné. A Bithumen üzemeltetői a hosszú leállás nyomán felvetették, nehezebben támadható, biztonságosabb szervereket bérelnek, ennek költségei azonban már olyan magasak, hogy emiatt fizetőssé kellene tenni a szájtot. A magyar torrentszájt üzemeltetőitől is megkérdeztük, az oldalukat érintő támadás mögött kit gyanítanak, de cikkünk publikálásáig nem kaptunk választ a kérdésünkre.



A politika állhat a torrentoldalak elleni támadás mögött

"Von Clausewitz porosz hadtörténész híres mondása szerint a háború a politika folytatása más eszközökkel. Ami a Demonoid kapcsán jelenleg zajlik, az az internet ellenőrzésért folytatott totális háború modellezése egy meglehetősen apró csatatéren" - nyilatkozta az [origo]-nak Bodó Balázs médiakutató és szerzői jogi szakértő, aki a Bittorrenttel kapcsolatos kutatásokat is végzett.

A kibertérben bevethető fegyverek között ugyanúgy szerepel a jogilag megalapozott eljárás és a jogilag ingatag talajon álló rendőri fellépés, amelyet például Kim Dotcom, a Megaupload nevű fájlmegosztó szolgáltatás Új-Zélandon élő milliárdos tulajdonosával szemben vittek véghez az amerikai hatóságok. Ezeken túlmenően túlterheléses támadások és feltörések is bevethetők a kibertér feletti kontrollért zajló harcban. Ezeket a módszereket egyre látványosabban alkalmazza mind Oroszország, mind az Egyesült Államok, Izrael, vagy akár Kína is saját politikai céljainak elérése érdekében - véli Bodó.

Forrás: AFP

Nem az ukránok az elsők, akik az Egyesült Államokkal való jó viszony érdekében tettek saját határaikon belül lépéseket a kalózkodással kapcsolatban. Év elején például a spanyol parlament fogadott el egy olyan törvényt, amely szerint a szellemi tulajdonjogában megkárosított személy bejelentésére a hatóságoknak néhány napon belül kötelező leállítani az oldalt, ahonnan a jogsértés tárgya elérhető. A Read Write Web technológiai portál szerint a spanyol törvény koncepcióját vagy akár a teljes szövegezését amerikai kultúripari vállalatok adták.

A torrentszájtok a jéghegy csúcsát jelentik

A szakértő szerint a célok esetenként csak taktikaiak: a Demonoid ellen fellépő ukrán hatóságok az üggyel foglalkozó cikkek jelentős része alapján nem a torrentszájt végleges felszámolására törekszenek, csak megtámogatták akciójukkal az első miniszterelnök-helyettes amerikai tárgyalásait. Ezek során ugyanis az országnak bizonyítania kell, hogy a korábbinál komolyabban képes védeni a szellemi tulajdont.

"A stratégiai cél az, hogy ellenőrizhető legyen az internet, legyen szó politikailag érzékeny tartalmak blokkolásának lehetőségéről, vagy a gazdasági érdekek - például filmstúdiók és lemezkiadók érdekeinek - kiszolgálásáról. Bodó szerint a kormányok egyre kevésbé válogatnak az eszközökben, és egyre inkább elszakadnak a tisztességes eljárást biztosító jogi eszközöktől, sőt szerinte az igazi ketrecharc csak most kezdődik.

A kalózok is egyre ügyesebbek

Maróy Ákos internetszakértő, aktivista, a kalózpárt egyik alapítója szerint kizárólag informatikai eszközökkel nem lehet megállítani a másolt filmek, szoftverek vagy digitális könyvek weben keresztüli illegális terjesztését. A szakértő szerint a fájlcserélő rendszerek üzemeltetésekor ugyanis próbálják elkerülni, hogy könnyen támadható, a működéshez elengedhetetlen központi részei legyenek, amelynek kiesése estén az egész rendszer működése is megbénulna.

A Pirate Bayen nemrég bevezetett mágnesfájl rendszer például már megfelel ennek az elvárásnak, a teljes torrentszájt tartalma elfér egy pendrive-on, a felhasználókat összekötő szerver pedig nem szükséges a működtetéséhez. Ez úgy lehetséges, hogy a Pirate Bay keresőjében megtalálható több mint négymillió fájl csak külső forrásra mutató link, amelyeket már nem a Pirate Bay szerverei szolgálnak ki. A linkek tömörítve 90, kicsomagolva 164 megabájt méretűek. 

Bírósági határozatokkal számos brit és holland internetszolgáltatót is a Pirate Bay elérésének blokkolására köteleztek szerzőijog-védő szervezetek, de ezzel sem sikerült célt érniük. A tiltás életbe lépése óta az oldal elérését biztosító proxyszerverek listája forog közszájon, de havi néhány dollárba kerülő szolgáltatások is indultak, amelyeken keresztül a kalózszájt a tiltott területeken is újra elérhető.

Törvénytelen eljárás a Megaupload ellen

A Megaupload letöltőoldal szervereit és a tulajdonos Kim Dotcom számítógépeit januárban foglalták le az új-zélandi hatóságok, majd minden eszközt és adatot átadtak az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI). Az új-zélandi legfelsőbb bíróság döntése szerint azonban a helyi szervek eljárása szabálytalan volt, ugyanis sem lefoglalni, sem átadni nem lett volna szabad az eszközöket és adatokat a külföldi szerveknek.