Többet látna egy mobillal a Mars-járó

2012.08.16. 8:55

Elbújhat az iPhone kamerája mellett a Curiosity Mars-járóra szerelt pöttöm, két megapixeles fényképezőgép. Az eszköz mégis jobban teljesít majd, mint egy valóban csúcstechnológiát képviselő, nagy fájlokat készítő modern kamera tenné. 

A két megapixel már majdnem semmi: egy mai okostelefonban már szégyen az ilyen felbontású kamera, sőt a még kapható butatelefonok többségében is fejlettebb fényképezőgép található. A NASA és vele a Föld bolygó büszkesége, a Mars felszínére a múlt hét elején leszállt Curiosity Mars-járóra azonban még csupán két megapixeles felbontású kamerák kerültek.

Forrás: NASA
Az első nagy felbontású színes panoráma a Curiositytől (nagyobban itt tekintheti meg)

Az okok prózaiak: bár csak 2012-ben jutott el odáig a Mars-járó, hogy valóban megkezdje a küldetését, az eszköz tervezése már nyolc éve elindult. A digitális fotográfia viszont az után kezdett ugrásszerű fejlődésbe, hogy a Curiosity tervei elkészültek. Nagyobb felbontású, új generációs szenzorok már léteztek a kétezres évek közepén is. A 2004-ben, tehát a rover fejlesztésének kezdetekor kiadott Canon Powershot G6-ban már 7,1 megapixeles szenzor volt, a kor megfizethető turistakamerái pedig három megapixel körüli képeket készítettek.

Adott pillanatban jó ötletnek tűnt

A kameráról Mark Ravine, a Curiosity fő kameráit szállító Malin Space Science Systems projektmenedzsere nyilatkozott a digitális fotózással foglalkozó DPreview fotós szakportálnak. Ravine szerint 2004-ben nem számított rossz ajánlatnak egy olyan két megapixeles kamera, amely nyolc gigabájtnyi tárhellyel rendelkezett. Míg a képek raktározására ekkora flashmemória elégnek bizonyult, nyolc gigabájttal ma is bátran el lehet indulni egy kéthetes családi nyaralásra, a két megapixeles felbontás mai szemmel kevésnek tűnik: ilyen felbontást már mobiltelefonból is csak az olcsóbbak használnak.

Forrás: Malin Space Science Systems
Masszív szerkezet a Curiosity főkamerája

Ravine is elismerte, hogy a nyolc megapixeles kamerával rendelkező iPhone mellett rosszul festhetnek a Curiosity fő kamerájának adatai. Az általunk nemrég kipróbált, negyven megapixeles szenzorral felszerelt Nokia 808 Pureview mellett pedig egyenesen nevetséges a kis felbontású szenzor.

Napi 32 megabájtot sugároz a Földre

A Mars-járó kamerájának azonban meg kellett felelnie egy olyan kritériumnak is, ami a Földön sosem merül fel. Míg nyaralás közben egyszerűen rá lehet kötni a kamerát a számítógépre, hogy az ember lemásolja róla a darabjával 2-3 megabájtot foglaló tíz megapixeles képeket, a Mars felszínén erre nincs lehetőség. A Curiosity a bolygó felett elhaladó keringőegységeknek sugározza fel rádión a fotókat, azok pedig továbbítják az adatokat a Földre. A Mars-járóról naponként közel 32 megabájtnyi adatot lehet a bolygónk felé továbbítani, ezért olyan szenzort és olyan képtömörítést választottak tervezéskor, amellyel kellően sok információt lehet belezsúfolni ebbe a csekély adatmennyiségbe. A kamera ráadásul nem is emésztheti fel a teljes napi kvótát, több műszerrel, szenzorral kell osztoznia a 32 megabájton.

Forrás: NASA
Kevés nagy felbontású kép fér be a napi 32 megabájtos korlátba

A Malin Space Science Systems négy kamerát készített a Mars-járóra, és mindegyik ugyanazt a szenzort használja, hogy a teszteléshez szükséges időt csökkentsék. A négy kamera felhasználási területei azonban eltérnek: az árbocra szerelt két fényképezőgép esetében nem követelmény a nagy sebesség, az ereszkedést rögzítő MARDI kamerának viszont olyan fotókat kellett mentenie, amelyből összeáll a Curiosity Marsra érkezését bemutató film. Végül pedig a Marlin szállította a MAHLI nevű kamerát is, amely a felszínről és a marsi kőzetekről fog makrofelvételeket készíteni.

Még 3D-s képet is tud csinálni

A Malin az optikák megválasztásával oldotta meg a feladatot. Az árbockamerán egy 100 milliméteres gyújtótávolságú teleobjektív, a másikon egy 35 milliméteres nagylátószögű objektív található. A robotkar végére szerelt MAHLI kamera motoros fókuszállítással és LED-es fényforrással rendelkezik a közeli képek készítéséhez. A LED-ek egy része ultraibolya fényű, így a MAHLI kamera fluoreszkáló ásványokat is tud fotózni. Ez a kamera képes 3D-s fotók készítésére is, két képet készít a kőzetekről úgy, hogy a két fotó között elmozgatja a robotkart.

Forrás: Malin Space Science Systems
Az ereszkedőkamerának csak rövid ideig kellett működnie

A Curiosity viszonylag kis felbontású (1600 x 1200 pixeles) fotóiból ráadásul hatalmas méretű panorámafelvételeket (az első panoráma teljes méretben a NASA-nál tekinthető meg) lehet összerakni. A Mars felszínén nincsenek nagy mozgások, így a kamerának sosem kell gyorsan elhaladó tárgyakat fényképeznie. Utólag pedig mindegy, hogy a zoomolható, több képernyős képek hány fotóból álltak össze. A lényeg, hogy a Marsról ésszerű idő alatt eljussanak a Földre a képek, ebben pedig segít a retró hangulatú két megapixeles felbontás. Bizonyíték erre az, hogy az első nagy felbontású marsi panorámát már ki is adta a NASA.