Múzeumi tárgy lett a bunkofon és a butamobil

2012.08.24. 8:02

Beépített naptár, szerkeszthető csengőhang, cserélhető operátorlogó, színes kijelző, bélyegnyi képet készítő kamera - az okostelefonok megjelenése előtt vágyott funkciók voltak a telefonokban. Egy most megnyílt mobilkiállítás ebbe a korszakba repíti vissza a látogatókat.

Az első kocsijára, számítógépére és mobiltelefonjára mindenki emlékszik - hangzott el az Öntödei Múzeumban megtekinthető Mobilmementók kiállítás megnyitóján. A tárlat a telefonok elmúlt húsz évének történetét mutatja be csupa olyan mobillal, amelyet az ember használhatott, vágyhatott rá, csodálhatta messziről a boltok kirakatában.

Forrás: Nokia
Régen jellegzetes arculattal rendelkeztek a mobilgyártók

A tárlat az igazán ősi készülékekkel kezdődik: féltéglánál is nagyobb és nehezebb mobilok, táskatelefonok. Azt a kort idézik, amikor a telefonok még csak nevükben voltak mobilok, hordozásukhoz jól jött az autó, amelybe beépítették őket. Számos, ma alapvetőnek gondolt funkcióra nem is voltak képesek. A Nokia rinGo nevű ősmobiljában még címjegyzék sem volt, a felhasználó csak azokat a számokat hívhatta fel vele, amelyek megvoltak a telefonnoteszában, vagy amelyeket fejből tudott. A modern vállalkozók azonban boldogan használták a mobiltalanok által bunkofonnak csúfolt készülékeket.

 


Egyedi készülékek és húsz év történelme várja látogatókat

 

Képes Gábor muzeológus szerint a bunkofonkorszaknak valamikor a feltöltőkártyás telefonok megjelenése után lett vége. Az egykor irigyelt maroktelefonok azonban jóval tovább működőképesek maradtak. Már színes kijelzős, rejtett antennás, játékokat is futtató készülékeket használt mindenki, mire 2003-ban kikapcsolták a GSM-hálózat elődjeként szolgáló analóg Westel 0660-as hálózatot.

Tíz év alatt kopott el a bunkofon szó

A feltöltőkártyával megvásárolható készülékek között hemzsegnek az ismerősök. Minden kínzást túlélő Nokia 2110-ese vagy 5110-ese valószínűleg mindenkinek volt. A használtmobilboltokat mai napig uraló Nokia 6310i-re tömegek vágytak, még ma is tízezer forint feletti áron lehet csak beszerezni. A külön csatlakoztatható fényképezőgéppel felszerelt Ericssonok korában még nem is lehetett sejteni, hogy alig tíz évvel később háttérbe szorítja a mobiltelefon az olcsó digitális kamerákat.

Forrás: Nokia
A mai napig tartja az árát a 6310-es Nokia

A tárlatot összerakó három magángyűjtő elmondta, hogy a régi és ritka telefonok megszerzése nem feltétlenül emészt fel vagyonokat. És bár a legdrágább beszerzésük áráról még így sem szívesen vallottak, azt elmesélték, hogy a magyar Nokia gyárból az elsők közt kikerülő nemzetiszín festésű készüléket egy hajléktalantól vásárolta meg mostani tulajdonosa a bolhapiacon. Fejlesztői prototípusokat, Magyarországon nem is forgalmazott darabokat pedig az aukciós oldalaktól lehet beszerezni.

Az Öntödei Múzeumban megtekinthető mobiltárlat igazi nosztalgiautazás: egyedi arculattal rendelkező gyártók, pixeles menük, operátorlogók és egyedi csengőhangok világába visz vissza. Olyan készülékeket helyez szembe napjaink egymásra gyanúsan hasonlító érintőképernyős készülékeivel, amelyek esetenként hivalkodók, színesek és érdekesek.

A múzeum csütörtöktől szombatig délelőtt tíz órától délután két óráig tart nyitva, a belépőjegy 26 évnél fiatalabbak számára 300 forint, az idősebbeknek 600 forint. A kiállítás anyagát összeállító magángyűjtőkkel szombaton lehet találkozni a helyszínen.