Évezredekig őrzi az adatokat a jövő DVD-je

Üveglapkába égetné az értékes adatokat a Hitachi. A cég által kidolgozott adattárolónak nem ártanak a savak, jól bírja a hőt, és még a sugárzást is elvisel. Csak arra kell vigyázni, össze ne törjék.

Nem lehetnek igazán nyugodt éjszakái azoknak a felhasználóknak, akik teljes biztonságban akarják tudni az adataikat. A merevlemezek időnként elromlanak, a DVD-kkel és a CD-kkel a kor végez, a felhő-tárhelyek pedig még túl újak ahhoz, hogy megbízhatóságukat pontosan megbecsüljük. Míg a tehetősebb nagyapák által készített üveglapokra, kisfilmekre készített fényképekből a mai napig lehet nagyításokat készíteni, a tíz-tizenöt évvel korábbi digitális gépekkel készített képek ma már ósdinak tűnnek. Ha egyáltalán sikerül megnyitni valamivel, illetve ha túlélték az számítógépről számítógépre költöztetést.

Forrás: AFP/Yoshikazu Tsuno
Negyven megabájtot tárol egy apró üveglapka

A Hitachi által a hét elején bemutatott kvarckristály alapú adattároló megoldást jelenthet a digitális adatok problémájára. A vékony, a mikroszkópos vizsgálatokban használt tárgylapokra emlékeztető kristályszeletekbe képes bináris adatokat kódolni. Az adattárolásra használt kvarcüveg négyzetek oldala két centiméter hosszú, a lapka vastagsága pedig csupán két milliméter.

Túléli a cunamit és a tüzet is

Az új adattároló köröket ver az eddigi megoldásokra tartósságban: a roncsoló hatású vegyi anyagok egy részének ellenáll, nem károsítja a rádió sugárzás vagy a mágneses tér. Az üveg rendkívül hőálló is, két órát is kibír ezer fokos hőnek kitéve anélkül, hogy az adat károsodna. Az egyetlen komoly veszély, ami a kemény üveglapkákra les, hogy valaki összetöri azokat. Ha azonban az üveglap sértetlen marad, akkor évezredek múltán is ki lehet belőle olvasni az adatokat.

Forrás: AFP/Yoshikazu Tsuno
Évszázadokig is tárolhatja az adatokat az üveglapka

A Hitachi kutatói által kitalált kódolási forma elég egyszerű ahhoz, hogy akár az utókor is meg tudja fejteni. Lézerrel pöttyöket égetnek az üvegbe, egyszerű bináris kódot használva. Az adatok kiolvasásához nem szükséges a cég speciális berendezése, akár mikroszkóppal is ki lehet nyerni az üveglemez tartalmát. Igaz, úgy lassú egyesével azonosítani a biteket.

Először a levéltárak költözhetnek üvegre

A kristályszeletek adatsűrűsége még hagy maga után kívánnivalót. Egy négyzethüvelyknyi területre egyelőre negyven megabájt adatot lehet bezsúfolni a Hitachi kísérleti eljárásával. Körülbelül ilyen adatsűrűséget kínál a CD is. A jelenlegi eljárással négy rétegben lehet írni a kvarcüveg lapkába, ám a tudósok szerint nem okozhat problémát a rétegek és ezáltal a tárolható adatmennyiség növelése.

Az üveglapkás adattároló egyetlen komoly hátránya, hogy nem lehet úgy újraírni az adatokat rajta, mint egy hagyományos merevlemeznél. A kristályba égetett pontok változatlanok maradnak, akár csak a CD-re írt adat. A Hitachi szerint a jövő adattárolója elsősorban állami iratok tárolására, múzeumok anyagainak archiválására és egyházi dokumentumok elmentésére lesz alkalmas.