Elképzelt háború zajlik az interneten

Csütörtök reggel óta egy elképzelt nagyszabású, bankokat, távközlési cégeket és kormányzati intézményeket is érintő kibertámadás ellen való védekezési gyakorlat zajlik az Európai Unió tagországaiban.

Az egész napos kiberháborús gyakorlat több mint ezerkétszáz lehetséges internetes támadás kezelését gyakorolják az európai internetbiztonsági központok pénzintézetek, távközlési és internetszolgáltatók bevonásával. Legutóbb 2010-ben zajlott európai szintű kiberháborús gyakorlat, de abban még csak a helyi internetbiztonsági központok vettek részt, a magánszféra nem.

Bankok és netszolgáltatók is beszálltak a gyakorlatba

A csütörtökön egész nap zajló gyakorlatban kontinens mintegy négyszáz biztonsági szakértője vesz részt, ennek során többek közt honlapok és banki számítógéprendszerek túlterhelésére irányuló támadások elhárítását tesztelik. Pénzintézetek rendszerei elleni nagy kaliberú túlterheléses támadással akár az európai gazdaság működésében is zavart okozhatnának kiberterroristák, amely sok millió eurós károkat okozhat.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke szerint a csütörtöki az első olyan európai szintű gyakorlat, amelyben a kormányzati kiberbiztonsági központokon kívül internetszolgáltatók és bankok is részt vesznek. A gyakorlatba bevont szervezetek körének bővítésére az alelnök szerint az internetes támadások bonyolultabbá válása miatt van szükség, egy komoly kibertámadást ugyanis kizárólag kormányzati közreműködéssel lehetetlen lenne visszaszorítani.

Az európai uniós felmérések szerint a tavalyi év folyamán 36 százalékkal nőtt az internetes támadások száma, ráadásul 2007 és 2010 között ötről húsz százalékra emelkedett azoknak az eseteknek a száma, ahol ezek tényleges pénzügyi kárt okoztak valakinek.

Orbán a szabadságot és a privacy-t is védené

"A magyar barátokkal óvatosan kell bánni, mert ha az embernek van egy magyar barátja, akkor nincs szüksége ellenségre" - ezzel a kétértelmű mondással nyitotta meg Orbán Viktor a Budapesti Kibertér Konferencián, amelyre számos országból érkeztek politikusok, befektetők és szakértők A megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a magyar emberek fejében a szabadság és a privacy - azaz a magánszféra interneten való védelme - egyaránt fontos.

Orbán figyelmeztetett, hogy a kibertér veszélyes terület, szerinte naponta egymillió felhasználó adataival élnek vissza, ráadásul a kibertér falak nélküli világának szabályozása nehéz feladat. A miniszterelnök szerin mégis meg kell oldani, mert az magánemberek személyes adatvédelmén túl nemzetbiztonsági szintre kell emelni a virtuális világ kérdését, és a kiberterrorizmus elleni harcra is fel kell készülni. A miniszterelnök utalt rá, hogy a kibertér védelmét illetően egy nemzetközi szintű változás előtt áll a világ, az internet biztonságossá tétele pedig hazánk számára kiemelt fontosságú, mert az it-szektor jelenti a gazdaság egyik legjelentősebb bővülési lehetőségét.

Bagóért lehet kiberfegyvert venni

A kiberháború és a valós, fizikai háború között egy jelentős különbség van: az előbbinek a szabályait még nem fektették le. William Hague brit külügyminiszter a budapesti konferencián arról beszélt, hogy a genfi egyezményekhez hasonló szabályokra lenne szükség a kibertérben is. Ezek hiányában egyes országok védtelenné válhatnak, sőt arra is sor kerülhet, hogy a gyengébb országok infrastruktúráját erősebb támadók túszul ejtik. "Sosem volt egyszerűbb kiberbűnözővé válni, mint most" - mondta a brit külügyminiszter megnyitóbeszédében. Hague azzal indokolta állítását, hogy már százezer forintért is lehet olyan kiberfegyvert kapni, amely banki kódokat gyűjt a megfertőzött gépekről. A szoftverhez pedig - mondta Hague - még huszonnégy órás terméktámogatás is jár.