Rászállhat az állam az internetre

2012.10.25. 13:30

A Büntető törvénykönyv módosítástervezete alapján a kormány akár a Google-lal is leállhat majd arról tárgyalni, hogy egyes oldalakat tegyen elérhetetlenné a cég. A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet szerint ez már-már állami cenzúrát jelentene, amelyet azonban külföldi példák alapján könnyen kijátszhatnak a szándékosan jogsértő emberek.

A kormány oldalára egy hete felkerült törvénytervezet bizonyos honlapok blokkolására kötelezné a hazai internetszolgáltatókat. A törvénytervezet módosítaná a Büntető törvénykönyv (Btk.) és más, az internethez kapcsolódó törvények vonatkozó passzusait. Szakértői kommentárok szerint ez akár újságcikkek és blogposztok önkényes eltávolíttatását is magával hozhatja. A törvénytervezetet társadalmi vitára bocsátotta a kormány.

Nem csak a diktatúrákban szűrik

A törvényjavaslat lehetővé tenné például a Kuruc.info nevű szélsőséges honlap tartalmainak blokkolását. A Kuruc.info oldalain közzétett cikkek a magyar jogszabályok szerint törvénybe ütközőek, de az Egyesült Államokban, ahol az oldalt kiszolgáló szerverek is működnek, a szabad véleménynyilvánítás hatálya alá esnek, ezért a magyar hatóságok évek óta képtelenek fellépni üzemeltetőivel szemben. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, a Kuruc.info címe egy feketelistára kerülhet, azok közé, amelyeket alapesetben magyarországi számítógépről nem lehet megnyitni.

Hasonló feketelistákat nem csak Kubában, Iránban vagy az ugyancsak hírhedt internetszűrőként ismert Kínában alkalmaznak. Számos fejlett és demokratikus országban is működik hasonló rendszer: a brit, a holland, a finn felhasználók elől például rejtve van a Pirate Bay nevű ismert torrentszájt, az olaszoknál ezenkívül a külföldi (helyi engedéllyel nem rendelkező) szerencsejátékos oldalakhoz való hozzáférést is akadályozzák. Ausztráliában is működik internetes feketelista, amellyel eredetileg az erőszakos pornót és a pedofil tartalmakat akarták távol tartani a felhasználóktól. Az ausztrál médiahatóságok által összeállított tiltott oldalak listája nem nyilvános, és amikor kiszivárgott, óriási botrány kerekedett abból, hogy a túlbuzgó felhasználók panaszai miatt például teljesen legitim szexuális felvilágosító oldalak, sőt egy fogorvos honlapja is a tiltólistára került. Németországban is tervezték egy pedofil oldalakat tartalmazó tiltólista elindítását, de ezt heves tiltakozás övezte, ráadásul kiderült, hogy a helyi szolgáltatók eleve olyan együttműködők, hogy nincs szükség ennek bevezetésére, mivel a jogsértő tartalmakat a tárhelyszolgáltatók a hatósági megkeresésre eleve eltávolítják.

A szélsőségesektől nem védene

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet viszont attól tart, hogy a Büntető törvénykönyv módosítása nyomán a hatóságok jogerős végzés nélkül is eltávolíttathatnának adatokat az internetről. Simon Éva, a szervezet ügyvivője szerint a törvénytervezetben használt "elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele" kifejezés nem elég konkrét, és az újságcikktől a blogbejegyzésig bármire kiterjedhet. "Az, hogy a tervezet megfogalmazói nem határozták meg pontosan, az eltávolítási kötelezettség milyen esetekben, milyen szintig és milyen adatokra vonatkozhat, sérti a jogalkotásban ismert normavilágosság elvét" - magyarázta az [origo]-nak az ügyvivő.

Simon szerint az is probléma, hogy a tervezet nemcsak a Btk. arra vonatkozó passzusait, hanem az elektronikus hírközlési törvény rendelkezéseit is módosítaná. A törvény hatályba lépése után a magyar állam kötelezhetné a keresőcégeket, hogy blokkoljanak bizonyos tartalmakat. "Elképzelhető, hogy a kormány leállna tárgyalni a Google-lal, hogy egyes oldalakat tegyen elérhetetlenné, ez pedig már-már állami cenzúra" - mondja Simon.

A TASZ szerint a kezdeményezés túllő a célon: a pedofil tartalmakat a szolgáltatók eddig is eltávolították saját tárhelyeikről, külön bírósági végzés nélkül. Simon szerint a javaslat nagy hibája, hogy szabályaiból nem derül ki, hogy egy letiltott oldal üzemeltetője hogyan kérhet helyreigazítást vagy kártérítést, ha a bíróság végül úgy dönt, jogtalanul blokkolták a tartalmait.

A pedofilok megtalálják a kiskaput

Simon szerint a törvénytervezet éppen a szándékosan jogsértő személyek és szervezetek ellen nem kínál fellépési lehetőséget a hatóságok számára. Az ügyvivő szerint a törvénytervezetben nem határozták meg elég pontosan, hogy a szolgáltatóknak domainneveket, IP-címeket vagy egy konkrét cikk linkjét kellene-e szűrniük, amikor a hatóságok majd az adatok eltávolítására utasítják őket. Ebben az esetben az állam végeláthatatlan macska-egér játékra kötelezné a szolgáltatókat, akiknek újabb és újabb címeken kellene letiltaniuk a szerverekről szerverekre vándorló tartalmakat, mindig egy lépéssel azok működtetői után kullogva - véli a TASZ ügyvivője. Tavaly például csak több hónapos huzavona után sikerült bezáratnia az Internet Hotline nevű - azóta a hírközlési hatóság üzemeltetésébe került - szervezetnek azt a magyar nyelvű oldalt, amelyen az olvasók volt barátnőinek zömével meztelen vagy félmeztelen fotóit közölték személyes adataikkal együtt.

A honlapok feketelistái - de még a kínai internet cenzúrája is - kijátszhatóak például virtuális magánhálózati (VPN) szolgáltatások használatával. Ezek beüzemelésekor a felhasználó tulajdonképpen egy külföldi számítógéppel teremt titkosított, kívülről nem vizsgálható kapcsolatot, azon keresztül pedig úgy internetezhet, mintha maga is egy külföldi ország felhasználója lenne.

Ez esetben mi értelme van a szűrésnek? A nagy tömegek számára lehet így elérhetetlenné tenni akár egy-egy linket, akár teljes oldalakat, hiszen a felhasználók többsége egy ingyenes filmeket kínáló kalózszájt kedvéért sem kezd szoftverekkel trükközni a kiszűrt tartalmak eléréséért, egyszerűen beletörődik a helyzetbe. Nem így a pedofilok, terroristák vagy szélsőséges nézeteket vallók, akik havi egy-két ezer forint ellenében megszabadulhatnak a cenzúra béklyóitól. Így ha le is tiltanák például a Kuruc.info elérését Magyarországról, az oldal olvasótáborának kemény magja valószínűleg hamar megtalálná az alternatívát a honlap eléréséhez. A feketelistával csak azt lehetne megakadályozni, hogy nagyobb tömegek is megismerjék annak tartalmát.