A troll, az nem én vagyok

2012.11.22. 10:09

Az átlag magyar kommentelő fiatal férfi, megyeszékhelynél kisebb városban él, és egyáltalán nem gondolja magáról, hogy ő troll lenne. A hozzászólók 90 százaléka azt állítja magáról, hogy tárgyilagos, a témához kapcsolódó kommentet ír. A nők több hozzászólást olvasnak, viszont kevesebbet írnak, mint a férfiak. Az internetezők 4 százaléka "sunázik" rendszeresen.

Az eddigi legnagyobb, a hazai kommentelésről készült felmérés során több mint 1400 embert (18 éven felülieket) kérdezett meg az Origo Zrt. és a Magyar Telekom megbízásából az Ipsos. A rendszeresen internetezők 82 százaléka tudja, hogy mi az a komment, közülük szinte alig vannak, akik nem szoktak néha beleolvasni a  hozzászólásokba. A netezők negyede legalább heti egy kommentet ír, a megkérdezettek fele pedig hetente többször is olvas hozzászólás-folyamokat.

A kutatás apropóját az adta, hogy a Média- és Hírközlési Biztos 2011 közepén a Népszava főszerkesztőjéhez fordult azért, hogy távolítsanak el egy kommentet. A tanulmányt támogató Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) úgy véli, hogy bár egyre több internetes kommenteléssel kapcsolatos ügy jelenik meg a bíróságokon, az általános bírósági gyakorlat "nem egységes és nem következetes". Az MTE szerint a legelterjedtebb polgári ítélkezési megközelítés - mely szerint bármely szereplő felelősségre vonható, akinek a kommentfelülethez köze van - abba az irányba hat, hogy megszűnjenek a kommentelést lehetővé tevő szolgáltatások.

A kommentelők ötödének van diplomája

A felmérés eredményei szerint a magyar kommentelő inkább fiatal férfi, míg a hozzászólásokat olvasók között több a nő. Kommentírás és -olvasás kategóriájában mindkét nemben a 18-29 év közöttiek a legaktívabbak. Iskolai végzettség szerint az általános kommentkultúra fényében meglepő, hogy a gyakori kommentolvasók 32 százaléka diplomás, az írók között csak 22 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg az érettségivel rendelkezők alkotják minden tekintetben a legnépesebb csoportot.

A kommenteket nem olvasók közül a legtöbben a községekben, falvakban élők vannak, viszont a gyakori kommentelők között ugyanolyan arányban fordulnak elő falusiak, mint megyeszékhelyeken élők. Budapest "vízfeje" nem mutatkozik meg: arányaiban a legtöbb komment nem a fővárosból, nem megyeszékhelyekről, hanem egyéb városokból érkezik a hazai internetre.

A troll

"A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget (például internetes fórum, chat, blog, levelező lista), vagy személyes hitbeli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja, azzal a konkrét szándékkal, hogy más felhasználókból heves reakciókat provokáljon ki, vagy egyéb módon zavarja, lehetetlenítse el a témába vágó eszmecserét." Forrás: Wikipédia



Forrás: AFP/Photononstop
A troll kifejezés a skandináv mitológiából ered

A többség igyekszik tárgyilagos maradni

A többség szerint a kommentelést az általános véleménynyilvánítási kedv hajtja, mindössze az emberek 6 százaléka gondolja azt, hogy a kommentelés a cikk által gerjesztett indulatok levezetésére szolgál. Négy százalék szerint a kommenteket a korábbi kommentek generálják. A kommenteket gyakran írók közül gondolják azt a legtöbben, hogy a kommentfolyamok visszavezethetőek értelmes beszélgetésekre, az internetezők viszont úgy vélik (42%), hogy a hozzászólás egyszerű provokáció. A motivációk között népszerű még az unalom (35%), a vicceskedés (34%) és a trollkodás (30%). Az internetezők 23 százaléka azt is gondolja, hogy a kommentelők fizetség vagy valamilyen ellenszolgáltatás miatt írnak.

A kommentírók többsége saját bevallása szerint "rendes, jól nevelt" kommentelőnek tartja magát. Bevallásos alapon a megkérdezettek többsége igyekszik tárgyilagos maradni. Miden második hozzászóló szeretne másokat informálni, viszont csak minden negyedik ember gondolja úgy, hogy mások odafigyelnének a véleményére. Tízből egy ember számára azonban a kommentelés az élet szerves része.

A kommentelés gyakran emlegetett negatív hordalékait - mint például a reflektálatlan anyázás - kevesen ismerik el, mindössze tízből egy ember vallotta be, hogy szeret provokálni. A legmeglepőbb, hogy csupán 6 százalék vállalta fel, hogy ő már írt olyan hozzászólást, ami nem a témához kapcsolódott. Emellett a gyakori kommentezők negyede tapasztalta már, hogy milyen az, amikor kimoderálják, de ezek szerint az ilyen eseteket nem érezték jogosnak. Az internetezők 36 százaléka szeretné, ha kigyomlálnák az offolásokat, ezt különösen így gondolják a gyakori hozzászólók (42%). A válaszadók 12 százaléka "sunázott" már, ami alatt a szexuális jellegű hozzászólásokat értik, de csak 4 százalék teszi ezt rendszeresen.

Megszűnhet az alkotmányos szabadságjog

Bár a hazai kommentelők szerint a hozzászólásoknak csak nagyon kis része van összhangban az általános vélekedéssel, mégis szinte teljes körű az egyetértés abban, hogy mindenkinek joga van kifejezni a véleményét egy cikkel vagy bejegyzéssel kapcsolatban. "Elsősorban a kommentírók érzik nélkülözhetetlennek a véleménynyilvánítás e formáját, de még a kommentek olvasásától tartózkodók többsége is elismeri ezen internetes jelenség alapvető értékeit" - olvasható a tanulmányban. Nagyon kevés internetező gondolja úgy, hogy a kommenteknek semmilyen jelentősége nincsen (13%) és kevesen érzik azt is, hogy ne vennék a hozzászólásokat komolyan (21%).

Az emberek többsége a kommentelés lehetőségét alkotmányos szabadságjognak tartja, ugyanakkor minden második megkérdezett szerint valahogyan moderálni kellene a szélsőséges hozzászólásokat. Sokak szerint az anonimitás megszüntetése (pl. Facebook-profil becsatornázásával) jó megoldás lenne. 60 százalék szerint "szűklátókörűség és elfogultság" a sajtó részéről ezt korlátozni. 67 százalék érzi úgy, a kommentelés lényege, hogy visszajelzést lehet küldeni az újságíróknak, 49 százalék pedig az információszerzés tartja a kommentelés esszenciájának.

Az [origo]-t kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.