Mozgalmat indított az öngyilkos zseni

2013.01.14. 17:04

Az internetkorszak egyik csodagyereke volt Aaron Swartz, aki a múlt héten huszonhat évesen öngyilkosságot követett el. Az információszabadság aktivistájaként is tisztelt szakember sokak szerint több munkát végzett, mint mások egy teljes élet alatt.

Hackertámadással emlékezett meg az Anonymous hacktivista csoport a pénteken öngyilkosságot elkövető Aaron Swartzról. A 26 évesen elhunyt szakember az RSS hírcsatornák létrejöttét biztosító szabvány egyik megalkotója, a Reddit közösségi híroldal alapítója. A hackerek feltörték a legjobb amerikai műszaki egyetem, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) több oldalát, és azokon a szerzői jogi törvények megváltoztatását kérő kiáltványt helyeztek el. Bár a hackercsoport nem okolja az MIT-t az informatikus haláláért, mégis az intézmény honlapját választotta üzenetének közzétételére.

Forrás: flickr/Sage Ross (CC-SA)
Évek óta küzdött a depresszióval Swartz

Ennek oka az, hogy az egyetem szerepe egyelőre tisztázatlan Swartz halálában. Az MIT részvétét fejezte ki Swartz családjának és barátnőjének, ugyanakkor bejelentette, hogy belső vizsgálatot indít annak megállapítása céljából, hogy terheli-e az intézményt felelősség a szakember halála miatt. Korábban ugyanis az MIT rendszergazdái az egyetem hálózatán felfedeztek egy számítógépet, amely a JSTOR nevű tudományos cikkadatbázisból töltött le szakcikkeket, milliószámra. A gép ugyan a Gary Host álnéven volt regisztrálva a hálózaton, ám az MIT-vel együttműködő titkosszolgálati nyomozók össze tudták kötni azt Swartzcal. A fiatal informatikust pár órával az után tartóztatták le, hogy a letöltéseket végző gépet lecsatlakoztatta az egyetem hálózatáról.

35 évre akarták leültetni

Az MIT akkori becslése szerint a Swartz által letöltött kb. 4,8 millió darab cikk értéke több mint 50 ezer dollárnak (kb. 11 millió forintnak) felelt meg. A nyomozók szerint az "összeszedett" tartalmakat az informatikus fájlcserélő rendszereken akarta terjeszteni. Letartóztatása után a tudományos cikkadatbázis működtetői közleményt adtak ki arról, hogy nem indítanak polgári pert Swartz ellen. Az MIT azonban nem nyilatkozott hasonlóan, ám az intézmény is peren kívüli egyezséget kötött vele.

Forrás: flickr/Sage Ross (CC-SA)
Az egész internet gyászolja a fiatal aktivistát

Ennek ellenére az egyetem átadta a nyomozás során összegyűjtött összes bizonyítékot az amerikai titkosszolgálatoknak, az ügyészség pedig ezek alapján folytatta a pert. Az ügyben kiszabható maximális ítélet 35 év börtön és egymillió dolláros kártérítés volt. Swartz megpróbált vádalkut kötni az ügyészséggel, ám ez a lehetőség éppen az öngyilkosságát megelőző héten esett kútba.

A család az ügyészséget okolja

"Aaron halála nem egyszerűen személyes tragédia. Egy ügyészi túlkapásokban és megfélemlítésben bővelkedő igazságszolgáltatási rendszer következménye" - írja a család által kiadott közlemény a RememberAaronSw.com oldalon. A család szerint Swartzot egy olyan állítólagos bűntettért akarták börtönbe zárni harminc évre, amelynek nem voltak áldozatai. Emellett a szöveg az MIT-t is felelőssé teszi, hogy nem állt ki Aaron és a saját közössége által képviselt értékek mellett.

Swartznak nem az MIT-s ügy volt az első ütközése a hatóságokkal. 2008-ban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nyomozást indított ellene, mert az Egyesült Államok szövetségi bíróságának dokumentumait tartalmazó PACER rendszer anyagainak húsz százalékát nyilvánosságra hozta a Public.resource.org oldalon. A rendszer ugyan olyan dokumentumokat tartalmaz, amelyekhez bármely állampolgár hozzáférhet, az egyes iratok kikéréséhez azonban néhány dolláros feldolgozási díjat kell fizetni. Swartz egy rést talált a rendszeren: 17 amerikai könyvtárban egy ideig ingyen lehetett elérni a bírósági iratokat, a szakember pedig DVD-íróval felszerelkezve kezdte el archiválni az adatokat az egyik intézményből.

Mozgalmat indított Swartz halála

A nagymértékű kiszivárogtatás hatására a könyvtárak PACER-hozzáférését megszüntették, az FBI pedig hónapokig nyomozott Swartz után. Az informatikus akciójának hatására a Princeton és a Harvard Egyetem nekilátott egy szabad, ingyenesen használható adatbázis létrehozásának.

Forrás: flickr/Joi Ito (CC-BY)
A kiskapuk mestere volt Aaron Swartz

A szakcikkek letöltése nem csak Swartz életére volt hatással. A JSTOR tudományos adatbázis január elején, néhány nappal az aktivista öngyilkossága előtt jelentette be, hogy 1200 folyóirat több mint 4,5 millió cikkét teszi szabadon elérhetővé. Az akció a korábbi Register&Read program folytatása, amelynek során 150 ezer felhasználó ingyen böngészhette 76 folyóirat tartalmait.

Swartz halálhírére tudósok tömegei osztották meg saját, korábban csak fizetős formában elérhető anyagaikat a Twitteren. A #pdfprotest címke alatt közzétett cikkeknek már gyűjtőoldaluk is van. Tudományáganként, területenként ugyan még nem lehet szűrni, de várhatóan ezt is el fogják készíteni a Swartzra emlékező aktivisták.

Ki volt Aaron Swartz?

Aaron Swartz az internetkorszak egyik csodagyereke volt. Nyolc-kilenc évesen kezdett el programozni, az internetről merítve az éppen őt érdeklő terület finomságait. Tizenévesen már a híroldalak, hírolvasók és internetes alkalmazások által használt RSS 1.0 specifikációját író csoport tagja volt. Már ekkor is profin talált meg és használt kiskapukat. Egy 2007-es indiai számítástechnikai konferencián tartott beszédében arról mesélt, hogy az RSS alapjául szolgáló szabvány, az RDF sorsáról döntő csoportba be kellett magát hackelnie. A tizenéves lelkes fiút elsőre elutasították, ám talált magának egy olyan szervezetet, amely delegálhatott tagokat a csoportba, és hajlandó volt a tinédzsert ajánlani.

Forrás: Wikimedia Commons/Rich Gibson (CC-BY)
Aki ismerte, komolyan vette a tinédzser zsenit (a képen Larry Lessiggel beszélget)

Az RDF csoporttól az épp megalakuló Creative Commons projekthez került, mert egy levélben megírta a projektet megalapító Larry Lessig jogászprofesszornak, hogyan lehetne az RDF a Creative Commons hasznára. Ekkor 14-15 éves lehetett. "Először meglepett a jelenléte, azt hittem, hogy valamelyik résztvevő gyereke, aki ott lóg a konferencián. Aztán a prezentációk alatt felkelt, elvette a mikrofont, és a Creative Commons valamelyik területéről kezdett beszélni úgy, mint egy szaktekintély" - írja a fiatal Swartzról az egyik visszaemlékező.

Közeli ismerősei nem csak az információszabadság aktivistáját, az "egyenlőség bajnokát" búcsúztatják. Danny O'Brien brit aktivista a gyerekségét megőrizni képes nagyon vicces zsenire emlékezik, akivel egyszer együtt trollkodtak a Wikipédián, saját halálhírüket bejelentve. Cory Doctorow a mentorait folyamatosan kevésnek érző, állandóan újabb mestereket kereső, nyugtalan gyereket idézi meg.

Depresszió kínozta a gyerekzsenit

Bár Swartz minden lépését siker követte - még ha nem is az FBI felől érkezett az elismerés - a fiatal zseni depressziótól szenvedett. Az indiai konferencián mondott beszédében arra is kitért, hogy a részben általa alapított Reddit közösségi oldal eladása után egyre mélyebbre süllyedt a betegségben. Nem tudott az új tulajdonos irodájában dolgozni, nem szerette San Franciscót, öngyilkosságot fontolgatott. Végül egy hosszú karácsonyi szünet után kilépett a cégtől.

Az ellene zajló eljárás, az ügyvédének igyekezete ellenére visszautasított vádalku és a szabadság elvesztésének lehetősége elől nem tudott elmenekülni Aaron Swartz. A család és barátnője ugyan az ügyészséget okolja az informatikus halála miatt, de Swartz öngyilkosságához valószínűleg hozzájárult a depresszióra való hajlam is. Huszonhat éves volt, de sokak szerint így is többet ért el, mint a legtöbben egy élet alatt.