Egerben már iPaden tanulják a kémiát

Nem csodaszer, de felkelti a gyerekek érdeklődését, és YouTube-os videókkal is kiegészíti a tananyagot az iskolai iPad. A táblagépes tanórákkal kísérletező egri Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában vizsgáltuk meg, hogy mennyivel hatékonyabb egy kütyü a papír tankönyvnél az iskolapadban.

Kémia óra: egy ragyogó kristály forog körbe a fél falat elfoglaló digitális táblán, mellette egy táblázatba foglalva az adatai. Kristály - csodálkoznak rá a gyerekek, majd mindenki a kezébe foghatja a kristály műanyag atommodelljét is. Ezután kattintanak kettőt az előttük lévő tableten, és kitöltik a táblázatot a kristályhoz kapcsolódó kérdésekről, majd egy gombnyomással le is ellenőrzik maguknak.
Nem egy science fiction filmben vagyunk, csak Egerben, a 8.D-ben. És azt sem állítjuk, hogy a 14 évesek látványosan lelkesebbek ettől az ultramodern módszertől, de tény, hogy mindez közelebb áll ahhoz a világhoz, ami őket körülveszi a mindennapokban, mint a zöld táblán fehér krétával álló krikszkrakszok.

 

Nem csodaszer, de felkelti a gyerekek érdeklődését az iPades tananyag

Az általános iskola igazgatója, Sándor József szerint "ezek az eszközök felkeltik a gyerekek érdeklődését, hiszen ők mindig tudják, mik az újdonságok a számítástechnika terén, benne élnek, nekünk az a feladatunk, hogy ezt a motivációt vigyük tovább a tanulásba". Tavaly tavasz óta tesztelik a főiskola gyakorló általános iskolájában a tizenegy tantárgyhoz kapcsolódó interaktív tananyagokat, amelyeket a Nemzeti Tankönyvkiadó, az Eszterházy KárolyFőiskola és a Szinva Net Informatikai Kft. készített el. Jelenleg a 8.D-seknél folyik a kísérlet, akik ősz óta tanulnak a Magyarországon egyedülálló módszerrel.

Az Eszterházy főiskolán már hagyománya van az oktatás-módszertani kísérleteknek, a legutóbb laptopok segítségével oktattak az általánosban. "Nagyon fontos, hogy a jövő tanárgenerációja ilyen kísérleteket lásson, részt vegyen bennük, pláne, ha az a modern információs, kommunikációs technikákkal kapcsolatos, hiszen amint a tudásukkal kikerülnek a gyakorlatba, görögtűzként
adják tovább az ismereteket" - mondta Kis-Tóth Lajos rektorhelyettes. "A mostani kísérletünk azt vizsgálja, hogy miként alkalmazhatóak a táblagépek a mindennapi oktatásban, a digitális tananyagok milyen módon integrálhatóak a jelenlegi tanmenetbe, interaktív lehetőségeik hogyan segítik a jelenleg megszokott tanulási módszertanokat." A tanárok és a kutató-fejlesztő csapat folyamatosan kapcsolatban áll egymással, rendszeresen megbeszéléseket tartanak, ahol a tanárok visszajelzéseket adhatnak a fejlesztőknek, ők pedig segítséget kaphatnak az oktatáshoz.

"Szokatlan iPaddel órára menni, de meg lehet csinálni"

Azt gondolnánk, hogy egy gyakorló iskolában, ilyen modern módszerrel bizonyára többnyire a kezdő tanárok, legalábbis a fiatal korosztály tanít. Szerdán azonban a két tanórán, amin részt vettünk, meglepve tapasztaltuk, hogy bizony nem csak a legfiatalabb generációból kerülnek ki a vállalkozó kedvűek. "Nagyon érdekes és szokatlan csak egy iPaddel bemenni az órára, de meg lehet csinálni" - mondja Nagy András történelemtanár. Emellett a tanárok is rákényszerülnek, hogy tartsák a lépést a diákokkal technika terén is - nemegyszer van ugyanis, hogy a diákoknak kell kisegíteniük a tanárt, ha az elakad a géppel való küzdelemben, erre a szerdai órákon is láttunk példát. És úgy tűnt, a diákok is inkább partnernek tekintették a tanárt, mint egy autoritásnak, aki rájuk kényszeríti a tudást. De ez
persze egyáltalán nem biztos, hogy a technikával való közös bajlódásnak köszönhető csupán.

A modern és hagyományos módszereket ötvözték a tanárok a szerdai órákon, amire nemcsak azért van szükség, mert még mindig akad olyan feladat, ami egyszerűbb papíron, de amiatt is, hogy a gyerekeknél a táblagépek csak az iskolában vannak, odahaza még mindig tankönyvből tanulnak. Mielőtt hazamennek, le kell adniuk a gépeket a rendszergazdának, ami az elmondásuk szerint igencsak megnehezíti a feladatukat.

"Nagyon érdekes így tanulni, mert sok olyan kísérletet és kisfilmet meg animációt is láthatunk, amit eddig nem néztünk, de az nehézség, hogy odahaza már sokszor nem tudjuk, hogy mit jegyzeteltünk le az órán" - mondja az egyik diák. Ahhoz ugyanis, hogy haza is vihessék az iPad-eket, a szülőknek anyagi felelősséget kellene vállalniuk, amitől a legtöbben egyelőre ódzkodnak. A rektorhelyettes azonban bizakodó: "A jövőt akár úgy is vizionálhatnánk, hogy belépek az iskolába, és azonnal megveszem a teljes közoktatási tanulmányaimra valamennyi tankönyvet, amik elérhetőek lesznek ezen az eszközön. Ez mintegy száznegyven tankönyvet jelent."

Forrás: [origo]
Kémiai kísérlet egy iPades applikációban

Még nem vihetik haza az iPadeket

Egyelőre a programban résztvevők térítésmentesen vállalták a tananyagfejlesztést, ám az idei évtől már az Új Széchenyi Terv támogatásával folytatják a munkát, és jövőre a hatodikosoknál kezdődik meg a módszer bevezetése Kis-Tóth Lajos szerint. A mostani kísérlet a tanév végével ér véget a nyolcadikosoknál, ahol a három hagyományos módszerekkel tanuló nyolcadikos osztállyal hasonlítják össze a D-seket különböző szempontok alapján, hogy megtudják, mennyire hatásos a táblagépes módszer. Egy biztos, hogy bár sok szempontból érdekessé teszi a tanórákat, nagy hátrány, hogy egyelőre nem vihetik haza a diákok a gépeket.

Hogy a szülők a pénztárcájukba nyúljanak e célból, arra viszont nemzetközi szinten sem biztatóak a példák. A tanév elején Belgiumban tette két iskola is kötelezővé a diákjainak az iPadek beszerzését, ami után néhány szülő tiltakozást nyújtott be a flamand oktatási minisztériumhoz. A táblagépes oktatás egyelőre Ázsiában működik és terjed: Dél-Korea és Szingapúr egyes iskoláiból az iPad és társai teljesen kiszorították a tankönyveket és a füzeteket.