Nemsokára a laptop vagy táblagép processzorának kapacitásával szemben az eszközök tanulási képességei kerülnek előtérbe, megszűnik a gépek vaksága, és további érzékszervekre is szert tesznek. A számítógépek jövőjét az IBM egyik vezető tudósa vázolta fel az [origo]-nak.

A csupán adatokat és információkat feldolgozni képes számítógépek helyét a jövőben olyan eszközök fogják átvenni, amelyek már tanulni is fognak. A kognitív számítástechnikának nevezett viszonylag új tudományterületnek a neve is azt sejteti, hogy a gépeink közelebb kerülnek az emberhez. Az okosodó gépekről, a technológia társadalmi elfogadottságáról és a digitális szórólapozásról Robyn Schwartzcal, az IBM feltörekvő technológiákkal foglalkozó vezető kutatójával beszélgettünk.

Új számítógépek kellenek a jövőnek

"A kognitív számítástechnika nem csak annyiból áll, hogy a programozók más szemlélettel tervezik meg szoftvereiket. Az új megközelítés mellett az emberi tanuláshoz hasonló viselkedésre képes neurochipekre és nagyobb számítási kapacitásra is szükség lehet. Meg fognak változni a képességek, a számítógéphez kötődő elvásárok, ráadásul a tanulási folyamatban mindennek kollaboratív módon kell történnie" - mondta Schwartz.

Schwarz az adattárolás és feldolgozás jövőjéről tartott előadást BudapestenForrás: IBM

Az IBM olyan technológiákon dolgozik, amelyekkel a cég tudósai tanulásra képes gépeket tudnak építeni. "Nem mondhatok többet, de a számítástechnikai evolúció zajlik" - jelentette ki Schwartz. A kutató még azt elárulta, hogy nem az emberi agy digitális változatának megépítésén dolgozik, inkább az a cél, hogy egyszerűbb gépekben is elérhető legyen a tanulásra való képesség.

Az első lépés a jövő számítógépe felé a Watson nevű, kvízbajnok szuperszámítógép volt, amely le tudta győzni az Egyesült Államok két legjobb emberi játékosát. Watson azonban csak szövegek alapján dolgozott, és a tanultak összevetésével tudott választ adni a játékvezető nyitott kérdéseire. Schwartz szerint a digitális érzékszervek eljövetelét jósoló 5in5 program azért is fontos, mert lényegesen okosabb rendszerek hozhatóak létre, ha a gépek nem csak egy forrásból jutnak tudáshoz.

Megszűnik a gépek vaksága

Az IBM oldalán elérhető szavazás szerint az emberek a látást tartják a legfontosabb érzékszervnek. Schwartz két statisztikát idézett, amelyek ezt támaszthatják alá: az egyik szerint évi ötmilliárd képpel bővül az internet, a másik szerint pedig percenként 72 órányi videót töltenek fel a YouTube-ra a felhasználók. A számítógépek az ezekben rejlő tudáshoz, információhoz egyelőre nem férnek hozzá, de a vizuális analízis technológiák fejlődésével megszűnhet a gépek vaksága.

Schwartz szerint azonban a kevesebb információt hordozó érzékszervek fejlesztését sem szabad elhanyagolni. A hallás és a tapintás nagyon emberi információforrás, érzékibb jellegű benyomásokat lehet szerezni, nem olyan konkrét adatot, mint a látással. "Manapság már autót sem úgy vesznek az emberek, hogy megrugdossák a kereket és benéznek a motorházba. Feltételezik, hogy ezek úgysem romlanak el. Beülnek a vezetőülésbe, érzik az újautó-szagot, érzelmibb alapon döntenek" - mondta Schwarz.

A jóslatok fele beválik

Az öt évvel korábbi, 2012-re vonatkozó jóslatok alapján azt mondhatjuk, hogy az IBM jövendöléseinek több mint a fele válik valóra. Öt éve az autókba beépített profibb sofőrtámogató rendszereket ígértek, amelyek tényleg elérhetőek lettek több modellben. Létezik, ám hazánkban még nem terjedt el az okostelefon pénztárcaként való alkalmazása is. A technológia segítségével szuperérzékennyé tett, mindent észrevevő orvosok, és a származási helyétől kezdve egyszerűen nyomon követhetőételek azonban egyelőre csupán álomnak számítanak, pedig az európai lóhúsbotrány is rámutatott, hogy szükség lenne ilyen technológiára.

Tapintható felület lesz az okostelefon kijelzője Schwatz szerintForrás: IBM

Robyn Schwartz szerint a mobiltárca eltejedésének sem a technológia szab határt, hanem az üzleti modellek túl lassú változása. A technológia adott ahhoz, hogy pénztárca, kedvezménykártya, koncertbelépő és repülőjegy helyett az okostelefon azonosítóchipjét használjuk, ám még kevés elfogadóhely van. A fejlődő piacoknak ugyanakkor akár előnyük is származhat abból, hogy nincsen korábban kiépített, megszokott, ám a fejlődést korlátozó rendszer használatban, mert így rögtön az aktuális legfejlettebb megoldásokat vezethetik be.

A világnak is meg kell változnia, nem csak a technológiának

Az utolsó, a zöld technológia előretöréséről szóló 2007-es jóslathoz pedig a világnak kell kicsit megváltoznia. Már ma is viszonylag egyszerűen zölddé tud válni egy vállalat, ha a szándék megvan - mondta Schwartz. A szórakoztatóelektronikai eszközöket azonban annyira gyakran cserélik le az emberek, annyira kevéssé továbbfejleszthetők ezek az eszközök, hogy ez még sokáig problémát jelenthet.

Egy minden lényeges igényt kielégítő alapkészülék és ennek modulokkal bővíthető, a fejlett piacokra szánt verziói jobb termékskálát biztosítanának, mint egy csúcsmodell és annak lebutításai. Schwartz a saját 5in5-os részterületéről, a tapintható kiejlzőktől hozott példát. Egy fejlett piacon a funkció a személyre szabott, tapintással megszerezhető információkat is kínáló mobilos vásárlást szolgálhatja ki. Például a mobil képernyőjét végigsimító vásárló képet alkothat arról, milyen tapintású ruhát rendel meg az internetről, míg a fejlődő világban a távgyógyászatot segítheti a funkció.

Korábban az IBM is megpróbálkozott egy moduláris, Metapad nevű eszközzel, amelyen a felhasználó az adatait szállíthatta különböző gépek között. Az ötlet a kétezres évek elején nem lett sikeres, sőt azóta több más cég is megbukott hasonló próbálkozásokkal. "Attól, hogy az alapötlet megbukik, még nem biztos, hogy rossz. A siker a megvalósítástól  is függ, valamint attól, hogy a világ készen áll-e a technológiára" - mondta Schwartz, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a modularitás egyszer még sikeres koncepcióvá válik.

Tapintatosan kell használni a Google szuperszemüvegét

Az üzleti szereplők és a távközlési szolgáltatók keresik a lehetőséget, hogy hogyan lehet a mindennapokban hasznossá tenni a helyalapú szolgáltatásokat és a kibővített valóságot. Az üzleti tervezésben az előbbi technológiának már komoly szerepe van. "Jobban jelen van a mindennapokban a kibővített valóság és a helyalapú szolgáltatások, mint azt az emberek elismerik" - mondta Robyn Schwartz. Akár már a mobiltelefonos navigációt is ide számíthatjuk.

Kezdetben a bunkofon korszakhoz hasonló lesz a Google Glass korszakForrás: IBM


A felhasználási módok, alkalmazási lehetőségek fejlesztése nyújt a kutató szerint lehetőséget arra, hogy az évek óta jövőbeliként emlegetett technológiákat a mindennapok részévé tegyék. A helyérzékeny hirdetés például, amikor a telefon érzékeli, hogy a felhasználó egy étterem környékén van, és felkínál egy kupont, alig különbözik a szórólapozástól. Olyan megoldások kellenek, amelyek minden fél számára előnyösek.

A bunkofon-korszak sem tartott örökké

Az IBM feltörekvő technológiákkal foglalkozó vezető kutatója nem bocsátkozott jóslatokba, hogy a kiegészített valóság hardverek közül melyik lehet sikeres, hiába kérdeztük. Abban azonban biztos, hogy a Google Glass vagy az Apple okosórája akkor válhat elterjedté, ha a társadalom elfogadja azokat. Kezdetben a mobiltelefon-használat is illetlenségnek számított nyilvános helyen. Mára azonban a mobilozás beépült a mindennapokba.

Ha a Google-szemüveg és az Apple-óra fontos lehetőségeket biztosít, értéket kínál, akkor nem lehet megállítani az elterjedését. Ehhez olyan kütyüt kell a tervezőknek készíteniük, amely nem vonja el a figyelmet, nem helyezi egy a valóságtól elzárt gubóba a kütyü felhasználóját. "A technológiai jövője, hogy a személyes jelenlétet megtartva az eszközök kiegészítsék a világot a számunkra fontos információkkal" - mondta végül Schwartz. Erre a jóslatra  könnyű rábólintani.