Afganisztánban maradnak az amerikai robokopterek

Jól teljesítettek a teszfeladatokon az amerikai fejlesztésű, pilóta nélküli helikopterek. Azt ugyan még nem tudni, hogy a légierő hadrendbe állítja-e a K-Maxeket, de a robokopterek már segíthetik afganisztáni missziók dolgát.

Az amerikai tengerészgyalogosok helyőrségét az afganisztáni Helmand tartományban folyamatosan támadták idén januárban. Hat órával azután, hogy a katonák lőszerutánpótlást kértek, a 60 mm-es aknavetőgránátok megérkeztek, másnap pedig a 40 mm-es gránátokat is leszállították számukra. 

Robot szállt le ember helyett

Mindkét szállítmányt egy-egy K-Max pilóta nélküli helikopter szállította - adta hírül a Stars and Stripes, az amerikai hadsereg hivatalos lapja. Ha az ellátmányt hagyományos helikopterekkel szállították volna, akkor azoknak kétszer kellett volna leszállni az ellenség által tűz alatt tartott területen, így legalább tíz katona élete lett volna veszélyben. A GPS-koordináták alapján repülő K-Max gépek alkalmazása egyszerűbb, és főleg biztonságosabb megoldás volt.

Az amerikai tengerészgyalogosok 2011 novemberében kezdték el tesztelni a gépeket. A próbaidőszakot néhány alkalommal meghosszabbították, majd nemrég úgy döntöttek, hogy a két darab K-Max helikopter határozatlan ideig Afganisztánban maradhat, írta a Defensetech hadászati szakportál. Ez még nem jelenti azt, hogy az egész programról döntöttek volna, és jelenleg újabb K-Maxok vásárlását sem tervezi az amerikai hadsereg, az eredmények mindenesetre biztatóak.

Forrás: Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete
A K-Max alkalmazása Afganisztánban

Más pilóta nélküli repülőkkel ellentétben a K-Max nem új konstrukció: a Kaman cég által gyártott K-1200 helikoptert felfüggesztett terhek szállításra tervezték, és a polgári felhasználása is ennek megfelelően sokrétű. A fakitermeléstől az építkezésig ott használják, ahol nagy terheket kell felfüggesztve szállítani. A helikopternek nincs faroklégcsavarja, az úgynevezett non-koaxális, vagyis ellentétes irányba mozgó forgószárnyak pedig nagyfokú repülési stabilitást biztosítanak.

Nem távirányítással, hanem koordináták alapján repül

A gépet a Kaman és Lockheed Martin együttműködésével alakították át pilóta nélkül is repülni képes rendszerré. Más robotvezérlésű légijárművektől eltérően a K-Maxot repülés közben nem a földről, távvezérléssel irányítják. A felszálláshoz és a szállítmány lerakodásának helyének meghatározásához szükség van kezelő-személyzetre, de a levegőben emberi beavatkozás nélkül boldogul. Afganisztánban a tengerészgyalogosok megadják a GPS-koordinátákat, amiket a Lockheed Martin munkatársai táplálnak be az útvonaltervbe, a gép pedig önállóan követi az útvonalat. A rendszer azonban rugalmas: mivel a küldetés végrehajtásához szükségesnél több adatot táplálnák be a gép számítógépébe, az útvonal és a feladat menet közben is módosítható.

Forrás: AFP/Paul J. Richards
Ez csak egy makett

A K-Max valamivel több, mint két és fél tonna terhet bír el, és mivel négy felfüggesztési pontot alakítottak ki rajta, egyszerre több helyre is szállíthat utánpótlást. Robotvezérlésének köszönhetően alkalmazását az időjárás és a korlátozott látási viszonyok kevéssé korlátozzák, és akár óránként 185 kilométeres sebességgel is tud közlekedni. Magasabban repülhet, és több terhet szállíthat, mint az eddig tesztelt és alkalmazott forgószárnyas pilótanélküli rendszer bármelyike. Az egyik gép egy nap alatt több mint 13 és fél tonna terhet szállított le, hat bevetést teljesítve. A kiszolgáló személyzet már azt is begyakorolta, hogyan akassza a rakományt a lebegő helikopterre, amit az a kijelölt területen, leszállás nélkül kézbesít.

Forrás: Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete
K-Max a földön

Alkalmazása mindeközben olcsóbb, mint a hagyományos helikoptereké: egy üzemóra kevesebb, mint 1400 dollárba kerül. Az alacsony költség annak is köszönhető, hogy egy repülési órára kevesebb, mint 90 perc földi karbantartásra van szüksége. Az Afganisztánban tesztelt két K-Max gép a rendelkezésre álló idő 94 százalékában bevethető volt.

A rendszer hátülütői

Természetesen a robokoptereknek vannak hátrányai és gyenge pontjai is. Az egyik a biztonság: a tálib erők légvédelme meglehetősen kezdetleges. Egy jobban felszerelt - vállról indítható légvédelmi eszközökkel, légvédelmi géppuskákkal vagy ágyúkkal - ellenség jelentősen megnehezítené a robokopterek alkalmazását. Igaz, egy robokopter lelövése kisebb anyagi veszteséget jelentene, mintha a támadásnak - drágán kiképzett - emberi áldozatai is lennének. Bár a K-Max alkalmazása más helikoptereknél olcsóbb, a földi szállításnál még mindig jelentősen költségesebb. Afganisztánban több mint ezer bevetésen mintegy ezerháromszáz tonna terhet szállítottak, írta a Reuters. Ezt nagyjából háromszáz teherautó is elvitte volna, írta a Breakingdefence szzakportál.

A K-Max legnagyobb előnye azonban, hogy a veszélyes küldetéseken kiválthatja az embereket. A robokopter a tűzharc idején is viszonylag biztonságosan célba juttathatja a terhet, amit egyébként vagy teherautókra, vagy hagyományos helikopterekre kellene rakodni, és ellenséges környezetben, veszélyes terepen át szállítani. Bár a teszt időszaka még nem ért véget -még mindig a harctéri adatgyűjtés időszaka zajlik -, a pilóta nélküli helikopterek alkalmazása jelentős változásokat eredményezhet a katonai logisztikában.