Kész kitelepítési tervek, gyorsan előteremthető szállítójárművek és csúcstechnológiás mérőműszerek védhetik meg a lakosságot egy nukleáris balesettől. Magyar kutatók segítségével fejlesztették ki a jövő katasztrófavédelmiseinek eszközeit. Még egy piszkos bomba felrobbantása esetén sem kell kétségbeesni.

Félnapos szimuláció keretében mutatták be európai kutatók által kidolgozott új sugárzásmérő berendezéseket a Központi Fizikai Kutatóközpont csillebérci telephelyén. A négyéves program eredményei egy piszkos bomba robbanását szimulálták hanghatással, füsttel, ám valós sugárzás nélkül.

 

Diákok játszották a terrorcselekmény áldozatait a csillebérci szimulációs eseményen

A piszkos bomba ötlete az ötvenes évekből származik, és egy katonai kifejezést takar. Olyan fegyvereket értenek alatta, amelyek hagyományos robbanószert használnak, ám a robbanás segítségével az ellenfél területét lakhatatlanná tevő anyagokat (radioaktív vagy mérgező) szórnak szét. "Egy ilyen bombához nem szükséges nagy mennyiségű sugárzó anyag, egy atomerőmű balesete során a levegőbe jutó radioaktív jód mennyisége néhány grammnyi, mégis képes nagy területet elszennyezni" - mondta el az [origo] kérdésére Vincze Árpád, az Országos Atomenergia Hivatal főosztályvezetője.

Csúcstechnológiás sugárzásmérők készültek

A 2009-ben beindított 3 milliárd eurós Booster program során a részt vevő tudományos intézmények olyan berendezéseket terveztek meg, és olyan eljárásokat dolgoztak ki, amelyek egy kisebb nukleáris baleset elhárítása során használhatók. A Booster programban megtervezett berendezéseket a katasztrófavédelemnek szánták, három-öt év múlva az egész unióban rendszeresíthetik a berendezéseket. A sugárzás forrásának azonosítását segítő valós képet és bejövő sugárzást is mutató kamerák, a katasztrófavédelem sisakjaira szerelhető drót nélküli kamerák és kézi sugárzásmérők készültek a program során. A rendszer minden eleme képes adatokat küldeni a katasztrófavédelem gépeire is, így a mentést vezetők rögtön láthatják azt, amit a terepen lévő emberek látnak, vagy amit a műszerük mér.

Forrás: Országos Atomenergia Hivatal
Élő videoképet és adatokat is sugároznak a Booster projekt eszközei a helyszínről

A civilek kimentése utáni fázisra is gondoltak a Booster projekt tudósai. Olyan gyors, két óra alatt eredményeket adó vizsgálati módszereket dolgoztak ki, amelyekből meg lehet állapítani, hogy az egyes áldozatokat érte-e sugárzás, milyen dózist kaptak. Ezeket már a kórházba szállítás előtt meg lehet tudni, és a kezelésüket - vagy épp hazaengedésüket - is ez alapján lehet megkezdeni.

A piszkos bombák felrobbantásának kicsi az esélye. Gyakori félelem, a csecsen háborúban találtak is két ilyen eszközt, ám soha nem robbantottak fel még ilyen bombát. A Booster-eszközökre azonban nem csak terroristacselekmény miatt lehet szükség. A piszkos bombás forgatókönyvhöz hasonló veszélyhelyzet jöhetne létre akkor is, ha egy sugárforrást szállító autót súlyos baleset érne. Egy ilyen balesetnek rendkívül komolynak kell lennie ahhoz, hogy sugárzó anyag kerülhessen a levegőbe: a sugárforrásokat védő tárolók sértetlenül átvészeltek már vonattal való ütközést is - mondta el az [origo]-nak dr. Horváth Kristóf, az Országos Atomenergiai Hivatal főigazgató-helyettese.

Paks mindentől messze van

"Egy atomerőműben nem következnek be vészhelyzetek egyik pillanatról a másikra, Fukusima esetében fokozatosan veszítették el a hűtést, utána szabadult ki sugárzás. Egy piszkos bomba felrobbantása azért különleges, mert ott azonnal jelentkezik a sugárzás" - mondta a Booster-eszközök célját firtató kérdésünkre dr. Horváth Kristóf.

Paks ráadásul mindentől kellően távol van. Több mint száz kilométerre van Budapest belvárosától, Pécs, Székesfehérvár, Siófok és Kecskemét pedig több, mint hetven kilométerre találhatók az ország egyetlen atomerőművétől. A fukusimai nukleáris katasztrófa után harminc kilométeres kitelepítési zónát határoztak meg. Egy ilyen méretű, magyarországi zónába már esnének nagyvárosok is: Kalocsa és Szekszárd is a harminc kilométeres határon belül található.

Forrás: AFP/BORIS HORVAT
A piszkos bomba felrobbantásakor azonnal jelentkezne a sugárzás (képünk illusztráció)

"Az üzemben minden szóba jöhető kockázati ponton érzékelők vannak, az üzem zónái között sugárkapukon keresztül közlekednek a dolgozók, folyamatos sugárzásvédelmi kontroll alatt vannak" - mondta el az [origo]-nak Tátrai János tűzoltó alezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári védelmi főfelügyelője. Pakson létezik egy három kilométeres zóna is az erőmű körül, ha bármilyen rendellenesség van a létesítményben, a zónán belül lakókat kiköltöztetik - magyarázta el a főigazgató-helyettes.

Tudják, hova kell felépíteni a sátorvárost

A katasztrófavédelem szakembere azt is elmagyarázta, hogy a hatóságnak vannak kitelepítési tervei, amelyeket folyamatosan aktualizálnak. A különböző körülmények változása, például a lakosság számának változása, a terv módosítását is jelenti. Ezek első körben a településre vagy az adott megyére vonatkoznak, nem költöztetik messzebb az embereket, mint ahogy arra szükség van.

Forrás: AFP/ERIC ESTRADE
Az új vizsgálati módszerek segítségével két óra alatt kiderül, hogy kit ért sugárzás (képünk illusztráció)

Az ilyen tervekre nem csak nukleáris balesetek esetén lehet szükség. Hasonló szempontok érvényesülhetnek árvíz, ipari baleset vagy egy káros anyagot szállító teherautó felborulása esetében is. "Paks környékén gyakran végez kitelepítési gyakorlatot a katasztrófavédelem, a város lakói tudják, mit kell tenniük probléma esetén"  - mondta Tátrai János. A lakosság megfelelő tájékoztatásával pedig elkerülhető a pánik valós vészhelyzet esetén is.