A világ nemzetközi telefonos és internetforgalmának jelentős részét bonyolító optikai kábelek forgalmába is bele tudnak hallgatni az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) munkatársai, a brit titkosszolgálat közreműködésével.

Erről a Guardian című brit napilap számolt be péntek este az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos megfigyelések kiszivárogtatásával botrányt kirobbantó Edward Snowdentől származó dokumentumok alapján. Snowden szerint az Egyesült Királyság is közreműködik az internet megfigyelésében, és sok tekintetben brit titkosszolgálat munkatársai még "az amerikaiaknál is rosszabbak".

Nagyüzemben hallgatják le az internetet

A lap úgy tudja, hogy a brit titkosszolgálat, a GCHQ (Government Communications Headquarters, kormányzati kommunikációs központ) több mint kétszáz fontos távközlési optikai kábel forgalmába tud belehallgatni.

A telefonbeszélgetéseket és internetes adatforgalmat továbbító vonalakról származó információkat a szervezet az NSA-val is megosztja. A Guardian szerint a kommunikációs kábeleket üzemeltető civil cégek együttműködésével létesültek a megfigyelőrendszerek, bár gyakorlatilag nem lett volna módjuk megtagadni a Guardian egyik titkos forrása szerint.

A kiszivárogtatott dokumentumok szerint nem szúrópróbaszerű megfigyelésről van szó, a GCHQ ugyanis olyan nagy kapacitású megfigyelőrendszerrel rendelkezik, amely akár harminc napra visszamenőleg képes eltárolni utólagos elemzés céljából.

Hatalmas adatmennyiségről van szó, mivel a lehallgatott optikai összeköttetések mindegyike 10 gigabites kapacitású, melyek közül egyszerre legalább 46 kapcsolat forgalmát tudják feldolgozni. A kétszáz darab optikai szál összesen kétezer gigabit adatforgalmat jelent - a teljes magyar interneten másodpercenként nagyjából 160 gigabit forgalom továbbítódik.

Kiszűrik a fájlcserélőket

Ilyen sávszélesség mellett a Guardian szerint naponta mintegy 21 petabájt, vagyis több mint 22 millió gigabájt adatot kell rögzítenie a megfigyelést végző szervezetnek. Ennek döntő többsége a titkosszolgálatok számára haszontalan adat, ezért szoftveres megoldásokkal például kiszűrik belőle a Bittorrent vagy hasonló letöltőszolgáltatások adatforgalmát. Ezzel az adatmennyiség nagyjából a harminc százalékára csökkenthető - írja a Guardian.

A fennmaradó adatmennyiségben különböző kritériumok alapján kutatnak például telefonszámok, e-mail címek vagy témák alapján: a lap szerint a GCHQ mintegy negyvenezer darab, az NSA pedig harmincegyezer darab ilyen kritériumot használ. Ezek listáját több száz amerikai és brit szakértő bevonásával állították össze.

A kiszivárgott információk szerint a brit titkosszolgálat munkatársai mellett az NSA mintegy 850 ezer alkalmazottja fér hozzá a begyűjtött adatokhoz, amelyek több brit, és legalább egy amerikai adatközpontban találhatók. A megfigyelőrendszer tesztelése 2008-ban kezdődött, két két évvel később már éles üzemben működött.