Vezeték sem kell a jövő trolijának

2013.08.21. 09:41

Nem kell már feltétlenül felsővezetéket húzni a trolibuszhoz, megállóba szerelt gyorstöltő, aszfalt alatt húzott, drót nélküli áramforrás, vagy szuper lendkerék is helyettesítheti azt.

A belsőégésű motorok által kibocsátott káros anyagok számos problémát okoznak, ami ellen az egyik megoldás az elektromos járművek üzembe állítása. A modern nagyvárosok tömegközlekedésében egyre nagyobb teret kapnak a különböző elektromos meghajtású buszok, amelyek modernizációjával számos korábbi problémát sikerült kiküszöbölni. Például a működtetésükhöz szükséges energiát biztosító felsővezetékekre sincs már feltétlenül szükség.

El tudja engedi a felsővezetéket az akkumulátoros troliForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Míg a villamosok egy, addig a trolik az elektromos földelés biztosítása érdekében két vezetéket használnak működésükhöz, amelyek telepítése költséges, sokszor pedig az utcaképet is rontja. Az ilyen problémák áthidalására fejlesztettek ki önjáró trolibuszokat, amelyek képesek külső áramforrás nélkül, csupán akkumulátoruk energiájára támaszkodva rövidebb utak megtételére. Nyár eleje óta a budapesti 79-es trolibusz közlekedik ilyen módon meghosszabbított járatán, amely a megállók kialakítását leszámítva nem igényelte további infrastruktúra kiépítését. A modern buszok a fékezéskor keletkező többletenergiát képesek a hálózatba visszatáplálni, segítve az azonos hálózatról működő, közelben lévő, éppen kigyorsító járműveket, illetve saját akkumulátoruk töltésére is használhatják. 

A megállókban kap gyorstöltést az ABB járműveForrás: ABB

Az önjáró, akkumulátoros megoldás mellett léteznek zárt pályás és kötöttpályás buszok is, amelyek egy útba süllyesztett sínt követve közlekednek. Ebben az esetben elég csupán egy felsővezeték, hiszen a földelést - akárcsak a villamosok esetében - a sín végzi, ám a jármű az úton, gumikerekeken fut. Előnyük, hogy telepítésük olcsóbb a villamosénál, és a sínek egyes esetekben mentesíthetik a vezetőt a kormányzás alól. Az útba épített sín mellett ma már léteznek optikai vezetésű trolibuszok is, amelyek automatikusan egy, az útra festett jelet követnek.

Vezeték és sín nélkül

A jövő tömegközlekedése egyértelműen elektromos, ám a vezetékek és sínek eltüntetése még nem teljesen sikeres. A gyártók azonban csupán egy lépésre vannak attól, hogy ezt is megvalósítsák. A svájci ABB már kifejlesztett egy önjáró elektromos buszt, amely a megállókban elhelyezett töltőre csatlakozva biztosítja a haladáshoz szükséges energiát. Dél-Koreában pedig az akkumulátorok fejlesztése helyett az energiaellátás modernizálására helyezték a hangsúlyt.

A kék csík alatt vannak az útba ágyazva a töltővezetékekForrás: AFP/Jung Yeon-Je

A megoldás szerint a buszok vezeték nélkül töltenek, közvetlenül az erre alkalmas úthálózatból felvéve az energiát. Az utak alatt tizenhét centiméterrel elhelyezett energiaforrásnak köszönhetően a járművek a mobiltelefonok vezeték nélküli töltéséhez hasonló technológiával haladnak. A buszok az új megoldásnak köszönhetően a megszokottnál sokkal kisebb akkumulátorokkal is üzemelnek, ami csökkenti tömegüket is. A koreai fejlesztés segítségével olyan helyekre is lehetséges lesz elektromos járművek telepítése, ahová eddig elképzelhetetlen volt, igaz a kiépítés jóval nehezebb és költségesebb, mint a felsővezetékek telepítése.

Lendkerék hajtja a szupertrolit

A hagyományos felsővezetékes trolik mellett kísérleteztek girobusznak nevezett lendkerekes buszokkal is, amelyek Belgiumban és Svájcban menetrendszerűen működtek. Ebben az esetben a fékezéskor keletkező mozgási energiát a buszok egy óriási lendkerékben tárolták, majd kigyorsításhoz használták, akárcsak a játékokban. A busz akár hat kilométert is megtett töltés nélkül, ám hatalmas tömege stabilitási problémákat okozott, így hamar eltűnt a forgalomból.

Két viszonylaton már tesztelik a koreai vezeték nélküli trolitForrás: KAIST

Habár manapság nem hallani lendkerekes tömegközlekedésről, a technológiát nem felejtették el teljesen, sőt egy viszonylag szokatlan helyen, a Forma-1 világában jelent meg néhány évvel ezelőtt. A versenysportban is kísérleteznek azzal, hogy a fékezéskor felszabaduló mozgási energiát kinyerjék és tárolják, amelynek egyik lehetséges módja a lendkerék volt. A Williams csapata kísérleti jelleggel épített ilyen lendkerekes rendszert, ami azonban sosem került be saját versenyautóikba, ám a Porsche 911 GT3 hibridje használta.

Budapesten jelenleg kétféle önjáró troli közlekedik, a német Man által gyártott jármű egy dízel-elektromos hajtásrendszerrel rövid ideig képes behúzott áramszedővel üzemelni, ez azonban csupán esetleges forgalmi akadályok kikerülésére elég. A magyar Ganz Transelektro által gyártott trolik már akár 1,3 kilométer megtételére is képesek felsővezeték nélkül. Ezek a járművek jelenleg a 79-es vonalon közlekednek, ahol a Váci úttól a Kárpát utcáig meghosszabbított útvonalon használják önjáró képességüket.
Az úgynevezett vontatóakkumulátorokat a járművek menet közben a felsővezetékekről töltik, ehhez azonban az mindenképpen szükséges, hogy az útvonal megfelelő hosszúságú legyen a sikeres töltéshez. Az akkumulátor karbantartására azonban néha szükség van arra, hogy a járműveket a telephelyeken töltsék, ilyenkor a trolikat kivonják a forgalomból.