Itt minden kínai - így készül a nemzeti tűzijáték

Az államalapítás ünnepén kizárólag kínai gyártmányú rakéták és bombák robbannak, ami ebben az esetben garancia a minőségre. Megnéztük, hogyan készül a tűzijáték augusztus 20-ára.

Egy huszonöt perces tűzijáték összerakása nagyon sok aprómunkával jár. Szombaton délelőtt már tucatnyi ember dolgozott a csepeli szabadkikötőben horgonyzó három, a naptól felforrósodott uszályon. Az augusztus huszadikai show “építési területének” számító kikötőszakaszon Lupsán István, a tűzijátékot lebonyolító Pyro-1 Kft. ügyvezetője és vezető pirotechnikusa kísért végig minket.

A legnagyobb forróságban szerelik össze a tűzijátékot Fotó: Hajdú D. András - Origo

Még órákra volt a dél, de a hajó vasfelszíne már akkor is sugározta a meleget. A tűzijátéknak azonban ennyi hő nem árt meg, mindegyik bomba, amit kedden fel fognak lőni, elektromos gyújtással rendelkezik, és egy fekete, gázcsőre emlékeztető műanyag vetőcsőben várja a sorsát. A csövek tetejét műanyaggal kötik be, pont úgy, ahogy a nagymamák a befőttet, így az eső sem tehet kárt a showban. A levegőben látványos robbanásokat produkáló pirotechnikai eszközöket nem a háborús filmekben látott nehéz faládákban hozták a helyszínre, hanem angol és kínai feliratokkal ellátott, egyszerű kartonpapírdobozokban kerülnek a helyükre. A bombákat tartalmazó csöveket egy szögvasból hegesztett virágtartóhoz hasonló asztalkába állítják bele. A kilövés pontos szögét ezzel lehet beállítani. Hogy az uszály több, mint egy csőgyűjtemény, azt csak a mindent behálózó vörös drótok, az ezeket egyesítő vezérlő mátrixmodul és az utolsó pillanatban a hajókra kerülő rádiós vevő árulja el.

Évezredek óta Kínában gyártják a legjobb bombákat és rakétákat Fotó: Hajdú D. András - Origo

“Itt minden kínai, van néhány ezer év előnyük a tűzijátékok gyártásában” - mondta a szakértő, látva, hogy a dobozokat vizsgáljuk. A pirotechnikai ipar legjobb bombái (ezek a vetőcsőből kilőtt, látványosat robbanó töltetek) és rakétái (ezek a saját meghajtással rendelkező cső nélkül is felszálló eszközök) szintén Kínából származnak. A különböző színes fémsók és a robbanóanyag mellett a rizspapír is fontos összetevője a bombáknak, ebbe csomagolják ugyanis őket. Ez a borítás már a vízbe érkezéskor szétázik, ami sokkal környezetbarátabb a korábban használt műanyagnál, amelynek darabjai nemcsak fejbe kólinthatták a nézőket, de a vizet is teleszemetelték.

Német hardver lövi ki a kínai bombát

Az idei budapesti és balatoni tűzijátékot a német Galaxis Showtechnik cég rádiós vezérlőeszköze vezényli le. Az érintőképernyős szerkezet önmagában is lehetővé teszi a kilövendő bombák vezérlésének beprogramozását, de ez számítógépen kényelmesebben is elvégezhető.

Minden vetőcsőhöz külön drót vezet, a kilövést rádión vezérlik Fotó: Hajdú D. András - Origo

A látványos robbanások komponálását egy komplett szimulációs szoftver segíti, amelybe gyakorlatilag az összes ismert tűzijátékgyártó kínálatában elérhető rakétát felviszik. Így elég csak kiválasztani az adott bomba típusát, és a képernyőn is a valóságnak megfelelő minták és színek jelennek meg. A szoftver külön látványterv elkészítésére is alkalmas, amellyel előzetesen meg lehet mutatni a megrendelőnek, hogy mire számíthat. Ezzel a szoftverrel készült a budapesti tűzijáték idei előzetes videója is, meg is lehet nézni.

A tűzijáték részét képező bombák indítását rádiókapcsolaton keresztül végzik, amit erős digitális titkosítás véd az illetéktelenek beavatkozásától. A rendszer az esetleges próbálkozásokat is érzékeli és jelzi az üzemeltetőknek, ilyen esetben pedig saját rádiós adóteljesítményét is növeli. A Pyro-1 nevű társaság két éve bonyolítja az augusztus 20-i ünnepségek pirotechnikai részét, de eddig nem észleltek semmilyen próbálkozást. A rendszer azt is lehetővé teszi, hogy ha nem is minden egyes bombát, de a bekészített lövegek kisebb csoportjait külön-külön le lehessen kapcsolni egy esetleges üzemzavar esetén.

Nem mindegy, mikor durran

Az idei államalapítási ünnepségek zenéjét - amelyet az MR2 Petőfi Rádió országszerte közvetít - Havasi Balázs zongoraművész komponálta, akinek a pirotechnikusokkal is együtt kellett működnie. A tűzijáték során ugyanis arra is figyelni kell, hogy egy-egy zeneszám megfelelő részénél a megfelelő hangerővel felrobbanó töltetek durranjanak. Egy csendesebb részhez az apróbb pukkanások passzolnak, egy zúzósabb szakasz viszont jótékonyan elfedi a hangosabb robajt is.

A virágtartónak tűnő asztalokba kerülnek a vetőcsövek Fotó: Hajdú D. András - Origo

Mivel minden a másodperc töredékrészére van időzítve, a pirotechnikusok kedvéért az egyik számba a zenész még egy hét másodperces szünetet is beiktatott, az utolsó pillanatokban átszerkesztve a művét. Egy nagyobb robbanássorozat után tíz-húsz másodperces “füstszünetre” is szükség van, hogy az utána következő villanásokat jól láthassák a nézők, a zeneszerzőnek erre is tekintettel kell lennie, noha alapvetően a pirotechnikusok igazodnak hozzá.

Emberek is figyelnek

Az indítógomb megnyomása után az irányítórendszer akár magától is végig tudja játszani a teljes programot. A show-t a Pyro-1 csapata, valamint az összes elképzelhető egyenruhás szervezet egy olyan irányítópontról fogja követni, ahonnan a teljes tűzijáték látható. Az uszályokon két-két pirotechnikus tartózkodik majd - ők nézik a legközelebbről a show-t -, akik közbe tudnak avatkozni, ha bármi baj történne.

Kilövés után egy maréknyi égett papír marad a tűzijátékból Fotó: Hajdú D. András - Origo

A biztonsági előírások miatt nekik hosszú, vastag védőruhát kell viselniük. Annyira ugyan nem vastagot, mint amit tűzszerészek viselnek munka közben, mert a tűzijáték vetőcsövei nem tudnak repeszeket szórva szétrobbanni, a térdig érő tűzálló kabát azonban kötelező viselet a legnagyobb forróságban is.

A szilveszter és a falunap a biznisz

Lupsán István szerint napjainkban már heti rendszerességgel lehet találkozni országszerte kisebb-nagyobb tűzijátékokkal, rendezvényeken, esküvőkön vagy falunapokon is. Egy öt-tíz perces egyszerűbb show-t akár háttérzenére ütemezve már száz-kétszázezer forintért meg lehet rendelni. Egy nagyobb, falunapra vagy kisvárosi ünnepre való tűzijáték már 400 ezer forintot kóstál, egy országos vagy nagyvárosi esemény lezárására szánt műsorért viszont már legalább 800 ezer forintot számláznak tíz percért. Az idei hivatalos ünnepi tűzijátékokon négy budapesti és hat balatoni kilövési pontból lövik majd fel a bombákat, ezek összköltsége 150 millió forint.

A Lánchídon csak kis telepek lesznek, a nagy töltetek az uszályokról indulnak Fotó: Hajdú D. András - Origo

A cégvezető szerencsés dolognak tartja a petárdák betiltását, szerinte túlságosan primitív pirotechnikai eszközök, hiszen pontosan időzíteni sem lehet őket, ráadásul semmilyen vizuális effektust nem produkálnak. A Pyro-1 ugyanakkor bevételeinek jelentős részét a szilveszter előtt legálisan vásárolható kisebb rakéták árusításából szerzi, a hétvégén az ünnepi tűzijáték elemeit szerelő szakértők a téli szezonban ideiglenesen pirotechnikai árusként tevékenykednek.

Van véleménye, sztorija a témában? Ossza meg velünk a Facebookon!