Árverésen is lehet anyahajót venni

Sokáig a nyugati országok privilégiuma volt, napjainkban azonban már számos ország flottája birtokol repülőgép- és helikopter-hordozó hadihajókat. India, Kína és Japán ráadásul már a topligában játszanak, nagyobbnál nagyobb egységeket állítanak hadrendbe, hogy riválisaik fölé kerekedjenek.

Az 1941-es Pearl Harbor-i támadás óta a repülőgép-hordozók számítanak a haditengerészetek legnagyobb harcértékű és legfontosabb egységeinek. Ezek a hatalmas és drága acélkolosszusok akár száz harci gépet és több tucatnyi helikoptert is a fedélzetükre vehetnek, így a hazai kikötőktől sok ezer kilométeres távolságban úszó bázisként funkcionálhatnak.

Úszó repülőterek

A tradicionális nagyhatalmak, azaz az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország mellett azonban évtizedekig csak kisebb méretű és harcértékű, vagy éppen kiöregedett hordozók jutottak a másodrendű, inkább helyi jelentőségű hatalmaknak, úgy, mint Olaszország, Spanyolország, Brazília, Argentína, Ausztrália vagy a volt Szovjetunió. Napjainkra azonban már jelentősen átrendeződtek az erőviszonyok, főleg Ázsiában vehető észre, hogy a regionális erőfitogtatás eszközeként, vagy önvédelmi célzattal India, Kína és Japán is komoly, repülőgépek illetve helikopterek hordozására alkalmas nagyméretű hadihajókat állít szolgálatba.

A Szovjetunió megszűnését követően a volt utódállamok igyekeztek pénzzé tenni mindent, amit csak lehetett. Zömmel erre a sorsra jutottak a hadihajók is, volt, amelyiket úszó szállodának és kaszinónak, másokat pedig ócskavasnak vásároltak meg az élelmes kereskedők. Az indiai és a kínai tengernagyok azonban más terveket szövögetve inkább az eredeti funkciót meghagyva, jelentősen átépítve és továbbfejlesztve katonai erejük növelése érdekében szerezték be a volt szovjet egységeket. Természetesen a környékbeli országok illetve a nyugati nagyhatalmak vezetői ennek kevésbé örülnek, hiszen a térségbeli erőegyensúly jelentős eltolódása mellett akár távolabbi térségekben is tényezőként kell már számolni velük.

Liaoning kalandos útja

Talán a legérdekesebb mindegyik közül a kínai flotta immár legnagyobb hadihajójának a sorsa. Az orosz Admiral Kuznyecov nevű hordozó testvérhajójaként még az egykori Szovjetunióban vízre bocsátott egység ugyanis először a Riga nevet kapta, majd félkész állapotában Varjagra keresztelték át, ezt követően viszont ukrán tulajdonba került, végül pedig pénzhiány miatt felfüggesztették az építését. A hajótest és a felépítmény ugyan elkészült, gépészet és elektronika azonban nem került a hatalmas testbe, melyre pár évvel később nyilvános árverésen csaptak le a kínaiak. A sikeres vásárlást” követően a fél világon át vontatva, viharokkal és adminisztratív nehézségekkel is dacolva juttatták haza a Varjagot, és kezdték el azt saját igényeiknek megfelelően átalakítani, felszerelni.

A kínai Liaoning repülőgép-hordozó Forrás: AFP/China Out

Hamar felismerték ugyanis, hogy egyszerűbb a hordozó építés mesterségét egy már félkész hajón megtanulni, mint azt a semmiből létrehozni. Még így sem haladtak túl gyorsan, hiszen közel másfél évtized kellett, hogy a teljesen feltöltve 67 ezer tonna vízkiszorítású, több, mint 300 méter hosszú Liaoning óriást befejezhessék. A végső cél az, hogy a hajót alkalmassá tegyék arra, hogy szuperszonikus harci repülőgépeket és helikoptereket indíthasson és fogadhasson (ez már megvalósult, tudja fogadni és indítani).

A J-15-ös vadászrepülő Forrás: AFP/CCTV

Napjainkban zajlanak a szintén az oroszok hasonló – Szu-27K - típusáról koppintott J-15-ös vadász-bombázók tengeri, hajófedélzeti tesztjei, és legénységük kiképzése, hamarosan pedig már akár harci küldetésekre is kifuthat a hajó. Persze a kínaiak itt nem állnak le, sőt a Liaoning leginkább tanulóegységnek és mintadarabnak tekinthető, a jövőben pedig ambiciózus flottafejlesztési programot terveznek, melynek részeként immár saját fejlesztésű és gyártású hordozókat építenek, komoly kihívást jelentve akár az amerikaiaknak is.

Vikramaditya, a pénztemető

Míg a kínaiak projektjéről viszonylag kevés konkrét technikai és pénzügyi információ áll rendelkezésre, addig az indiai hordozó kálváriájáról rengeteg dolog napvilágra került. Ők ugyanis kevésbé voltak magabiztosak, ezért inkább az oroszokra bízták az egykori, tőlük vásárolt Admiral Gorskov ( korábban Baku) nevű hordozó jelentős volumenű átépítését és modernizálását. Cserébe azt várták, hogy az eredetileg kialkudott árért tokkal-vonóval, azaz harci gépekkel együtt kompletten megkapják a 45 ezer tonnás hadihajót, amit már csak szolgálatba kell állítaniuk.

Orosz vasat modernizált az indiai haditengerészet Forrás: Wikimedia Commons

Ehhez képest jelentős határidő és költség túllépések egész sorozatát kellett elszenvedniük, így kénytelenek még most is hadrendben tartani az őskori kövületnek számító, az egykori brit flottából évtizedekkel ezelőtt megvásárolt, elavult INS Viraat nevű hordozójukat. A fény azonban már látszik az alagút végén, a tervek szerint ugyanis pár héten belül tényleg megkapják a tengeri tesztjeit is sikeresen letudó INS Vikramadityát, melyre speciálisan hordozófedélzeti üzemre megalkotott MiG-29-es harci repülőgépek települnek. Ezeket egyébként már leszállította az orosz fél, és pilótáik kiképzése is megtörtént. Ugyanakkor – a keserű tapasztalatokból okulva, illetve a hazai ipar erősítése érdekében - párhuzamosan belevágtak egy saját, ráadásul nagyobb méretű hordozóosztály fejlesztésébe, melyre szintén a MiG-29-eseket szánják, így pár éven belül Indiának is több hordozóból álló flottája lesz Pakisztán és Kína nagy bánatára.

Japán izmos Izumója

Míg India és Kína nyíltan a regionális nagyhatalmi pozícióját kívánja erősíteni úszó repülőterek szolgálatba állításával, addig Japán az önvédelemre koncentrál. A szigetország eddig is rendelkezett kisebb helikopter-hordozókkal, melyeket rombolóknak titulált, idén azonban már egy komolyabb egységet is vízre bocsátott Japán. A 27 ezer tonna vízkiszorítású, 248 méter hosszú Izumo hadihajóra egyelőre ugyan csak forgószárnyasokat terveznek telepíteni, a kialakítása miatt azonban később akár az amerikai fejlesztésű, ötödik generációs harci gép, a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es specializált változatát is üzemeltethetik róla. Ezzel az opcióval pedig komoly konkurenciát képezhetnek a környékbeli országok hadiflottái ellenében.

A japán haditengerészet Izumo hordozója Forrás: Wikimedia Commons

Erre szükségük is lehet, hiszen az észak-koreai fenyegetettség mellett a kínaiakkal is különféle szigetvitákba keveredtek. Bár az Izumóra telepíthető, nagyon rövid nekifutással felszállni képes F-35B verzió beszerzésének lehetőségéről egyelőre hivatalosan nem beszélnek, a japán légierő azonban élénken érdeklődik a hagyományos, szárazföldi repülőterekről üzemeltethető F-35A iránt, így logikus lépés lenne a flotta részéről is ennek az ultramodern gépnek a megvásárlása. A térségben egyébként még Thaiföld is rendelkezik egy kisebb hordozóval, melyről helikoptereket és Harrier vadászgépeket üzemeltetnek, míg a távoli, de az ázsiai fegyverkezési verseny miatt aggódó Ausztrália a japánokhoz hasonlóan helikopter-hordozókkal erősíti flottáját.