Addig vegyen plazmatévét, amíg lehet!

Televíziók az IFA berlini elektronikai kiállításon, milyen tévét vegyünk
Vágólapra másolva!
Idén karácsonyra a nagyképernyős tévé a jó vétel, de az LCD lassan teljesen kiszorítja a plazmát. Az igazi újdonságok, az ultra-HD és az OLED készülékek még megfizethetetlenek. Ha valaki az LCD mellett dönt, már csak ledes háttérvilágítással szerelt készüléket érdemes választani.
Vágólapra másolva!

Nem várnak forradalmi újdonságok arra a vásárlóra, aki idén karácsonyra szeretne magának új lapostévét. Bár már Magyarországra is megérkeztek a full-HD-nál is nagyobb, ultra-HD felbontású készülékek, ezeknek az ára egymillió forint körül kezdődik. Mint korábbi tesztünkből kiderül, egy ilyen tévén megjelenő kép 8,3 megapixeles felbontású, ami csaknem négyszerese a jelenleg elterjedt full-HD 2,1 megapixeles részletességének.

Miért ne vegyen Ultra-HD-tévét?

Egy ilyen szupertévére még egy lottónyertesnek sem feltétlenül érdemes költenie, mert gyakorlatilag nincs hozzá elérhető tartalom: a tévéadás jóval rosszabb minőségű, de még a Blu-ray-en kiadott filmek felbontása sem ilyen nagy - bár ez utóbbi alapanyaggal már elfogadható minőséget produkál egy ilyen tévé is. Ez nem is csoda, hasonló felbontással még sok magyar mozikban sem tudnak vetíteni. Egy ultra-HD-tévén csúnya a hagyományos DVD képe is, de még konzolból is a legújabb kell hozzá ahhoz, hogy megfelelő minőséget nyújtson.

Ez az ívelt OLED-tévé hárommillió forintos árával még nem népmodell Forrás: AFP/DPA

Világszerte luxuscikknek számít még az OLED-tévé, így nem meglepő, hogy Magyarországon is hárommillió forintért árulja az első ilyen technológiát használó, kissé hajlított kivitelű készülékét az LG. A bizonyos okostelefonok képernyőiről ismert szerves fénykibocsátó diódákat használó televízió még az LCD-tévénél is vékonyabb kivitelben gyártható. A megoldás gyakorlatilag egyesíti a plazmatévék és az LCD-k előnyeit: áramfogyasztása kedvező, képminősége pedig kiemelkedően természetes, mert képpontjai maguktól, háttérvilágítás használata nélkül világítanak.

Eltűntek a plazmatévék?

Az utóbbi években plazmatévét volt érdemes választania bárkinek, aki nagyképernyős tévére vágyott, de nem akart egy vagyont elkölteni a készülékre. Az idei karácsony előtt már egyértelmű, hogy haldoklik az egyébként remek képminőséget biztosító technológia: a plazmatévék választéka még a legnagyobb forgalmazóknál is minimális.

Higyed Gábor, a Geeks.hu technológiai portál szakértője szerint hiába képesek a plazmatévék a házimozis használathoz jobb képminőséget nyújtani az LCD-tévéknél kedvezőbb áron, szerinte az LCD-kben érdekelt gyártók ügyes marketingtevékenysége gyakorlatilag megölte a technológiát.

Már eddig is csak három vállalat, a Panasonic, az LG és a Samsung forgalmazott plazmatévéket, a Panasonic azonban bejelentette, hogy jövő tavasszal teljesen leállítja a plazmatévék gyártását. Bár az LG jelezte, hogy nem hagy fel ezzel - és valószínű, hogy a Samsung sem tesz így -, a választék már sosem lesz olyan bőséges, mint eddig. Ez a két gyártó az OLED technológiát helyezik előtérbe.

Évi négyezer forintot spórol az LCD

A plazmatévék mellett a bevásárlóközpontok polcain jobb minőségűnek tűnnek a természetellenesen vakító képűre állított LCD-tévék. Egy kifejezetten napos fekvésű szobába valóban nem érdemes plazmakészüléket venni, mert az erős háttérfényben nem látható jól a képe, de normál sötétítő mellett ez már jól érvényesül.

Panasonic 4k televíziók az IFA berlini elektronikai kiállításon, milyen tévét vegyünk Forrás: AFP/DPA

Egy tipikus plazmatévé azonban még mindig több áramot fogyaszt egy LCD-nél, bár a különbség mértéke éves szinten minimális. Az LG 50 colos plazmatévéje a gyári adatok szerint átlagos használat mellett évi 187 kilowattóra áramot fogyaszt, egy hasonló méretű LCD modell pedig csak 104 kilowattórát. Az ELMŰ áramdíj kalkulátora szerint a plazmatévé használata évente 9 ezer forintba kerül, az LCD-é pedig 5 ezer forintba: ám a hasonló képességű plazmatévé 90 ezer forinttal olcsóbb a 240 ezer forintos LCD-típusnál.

Egy plazmatévé vásárlásánál arra érdemes figyelni, hogy ne csupán 1024x768 pixeles, hanem full-HD-s (1920x1080 pixel) legyen a felbontása. Ilyen típust ötvencolos méretben már 150-170 ezer forintért lehet találni, bár egy jó vételért már elég sokat kell keresgélni a neten. Átlagos otthoni használatra gyakorlatilag bármelyik modell megteszi, függetlenül a specifikációban feltüntetett képfrissítési értéktől, a plazma képpontjai ugyanis eleve sokkal gyorsabban változtathatók az LCD folyadékkristályainál.

Lassan már csak okostévét kapni

A leginkább elterjedt, 32 colos (82 centiméteres) méretű LCD-tévékből a legolcsóbb, ismert márkájú készülék 75-80 ezer forintba kerül, kilencvenezerért azonban már okosfunkciós modellt is lehet venni - bár csak HD-ready (1366x768 pixel) felbontással.

Idén karácsonyra már csak ledes háttérvilágítással szerelt LCD-tévét érdemes választani, ennek képe is szebb, fogyasztása pedig alacsonyabb a vékony fénycsővel megvilágított, elavult típusoknál. Ennyiért azonban wifi még nincs a tévében, csak külön párezer forintos modullal éri el a vezeték nélküli internetet (ám vezetékes internetről például eléri a YouTube-ot, pendrive-ról pedig le tud játszani szinte minden formátumú filmet). 100-110 ezer forintért már a wifi és a full-HD felbontás is alapfelszereltség, de a külön megvehető kamerával elérhető Skype-hívásokat sem támogatja ennyiért még az összes készülék.

Lassan már csak okostévét lehet venni Forrás: AFP/DPA

120 ezer forintért már megjelenik a 3D-funkció, melyből többféle megoldás is létezik: a Samsung tévéihez például aktív, az LG tévéihez passzív szemüvegre van szükség. Előbbi akkumulátorról működik és elektronikát is tartalmaz, ezért drágább a passzív megoldásnál. Ezért az árért már alapfunkciós, de nagy, 42 colos (107 centiméteres) képernyővel szerelt LCD-tévét is lehet venni alapszintű, 100 hertzesnek nevezett, az elmosódást megszüntető funkcióval.

150 ezer forint körüli áron már egy ilyen nagy tévét fejlettebb képjavító funkciókkal lehet megvenni, de kétszázezer forint alatt már ötvencolos, vagyis 127 centiméteres óriástévé is hazavihető az LCD-k közül. A drágább készülékek még fejlettebb képjavító algoritmust használnak, nagyobb a képernyőjük, jár hozzájuk 3D-szemüveg vagy Skype-kamera is van az alapcsomagjukban.

Aki a PC-hez hasonlóan továbbfejleszthető tévére vágyik, annak egyelőre mélyen a zsebébe kell nyúlnia, a legolcsóbb ilyen - Samsung gyártmányú, negyvencolos - tévé 350 ezer forintba kerül. Az okostelefonos funkciókat továbbfejlesztő, nagyjából egy okostelefonhoz hasonló felépítésű, kivehető bővítőmodulért önmagában hetvenezer forintot kérnek: ennyiért már egy teljes alaptévét lehet venni.