2003 őszén a Harvard Egyetem egyik elsőéves diákja poénból készített egy vicces szájtot, amelyen kollégistákról lehetett eldönteni, hogy ki a szexisebb, fotók alapján. Mivel a fotókat egy egyetemi szerver feltörésével kaparintotta meg, Mark Zuckerberget majdnem kirúgták. Végül megúszta a balhét komolyabb retorziók nélkül, így a következő évben már a szájt legális változatát, a Thefacebook.com-ot kezdte fejleszteni.

Az oldal első, mai szemmel meglehetősen fapadosnak tűnő változata tíz évvel ezelőtt, 2004. február 4-én ment ki élesbe, bár ekkor még csak a Harvardra járók regisztrálhattak rá. Az indulást követően Zuckerberget beperelték diáktársai, a Winklevoss fivérek, mivel eredetileg ők bízták meg az elsőéves diákot egy, a Facebookhoz hasonló oldal fejlesztésével, de abból kihátrált. A Facebook megalapításának történetét sokan ismerik, hiszen négy éve mozifilm is készült belőle, Közösségi háló címmel.

A Facebook (akkor még Thefacebook) nyitóképernyője 2004-benForrás: Flickr/Gonzoonews

Az indulás utáni első két évben csak amerikai diákok regisztrálhattak az oldalra, iskolai e-mail címükkel. 2005-ben Zuckerbergék eldobták az oldal címéből a "The" előtagot, miután tízmillió dolláros nagyságrendű összegért megvásárolták a jelenleg is élő, Facebook.com címet az azt korábban használó AboutFace társaságtól.

Elit júzerek az első tízben

Az oldal első néhány millió felhasználója időrendben kapott numerikus azonosítót, és bár Mark Zuckerberg, a háló atyja volt az oldal első felhasználója, ő maga is csak a négyes számú azonosítót birtokolja, mert az első három létrehozott fiók tesztelési célokat szolgált.

A Facebook következő két felhasználója is a szájt társalapítói közül került ki: Zuckerberggel ellentétben Chris Hughes, a szobatársa elvégezte a Harvardot. Kezdetben a cég szóvivőjeként tevékenykedett, 2008-ban azonban már Barack Obama amerikai elnök választási kampányát koordinálta, amiben a közösségi média alkalmazása fontos szerepet kapott. Obama közösségi szolgáltatásokat kínáló honlapját is ő üzemelteti.

Mark Zuckerberg egy 2010-es fejlesztői konferencia nyitóelőadásánForrás: AFP/Getty Images/Justin Sullivan

A hatodik júzer Zuckerberg másik szobatársa, Dustin Moskovitz volt. Ő 2008-ban hagyta ott a Facebookot, azóta egy Asana nevű, közösségi megoldásokra épülő online szolgáltatást működtet, amely a munkaszervezést és a feladatok elosztását teszi hatékonyabbá vállalatok számára. Az első tíz – az oldalon most is jelen lévő – Facebook-felhasználó között van még Arie Hasit, aki már nem alapítója a közösségi szájtnak, de Zuckerberg szobatársa volt – jelenleg rabbiként tevékenykedik egy ifjúsági szervezetben. Ha kíváncsi a saját azonosítójára, ezen az oldalon lekérdezheti. 

Ősember az okosmobil előtti korból

Bár a Facebook 2004-es elindulásakor már létezett néhány okostelefon, ezeket még rettenetes volt használni (három évvel az iPhone premierje előtt vagyunk). Tíz éve még táblagépekkel sem rohangáltak az emberek, hiszen az első fapados netbook megjelenésére is csak egy évvel később került sor. A laptopok már kezdtek elterjedni, de még elég komoly beruházásnak számított egy ilyen gép beszerzése. 

A teljes nyitásra 2006. szeptember 26-án került sor, ekkortól már itthonról is bárki feliratkozhatott az oldalra. Mivel akkor már négy éve működött az iWiW, a legtöbb magyar internetező még azt használta. (Saját csatlakozásának dátumát egyébként a Tevékenységnaplóban bárki megnézheti.) Az Origónak még négy évvel ezelőtt is úgy nyilatkozott egy internetes szakértő – aki korábban a Facebook egyik vezetője volt –, hogy az iWiW-et itthon sokkal többen használják, a szájtok nem konkurensei egymásnak. Míg itthon az iWiW, globális szinten a Facebook terjesztette el azt a modellt, amikor valaki a valódi nevén és fotójával, nem pedig valamilyen vicces név mögé bújva vesz részt internetes kommunikációban.

A lájkgomb kellett a világ bevételéhez

A Facebook a magyar felület 2008-as megjelenése után is csak évek alatt tudta bevenni a hazai piacot, és ebben a lájkgomb 2009-es bevezetése is komoly szerepet játszott. Ez ugyanis tartalmak megosztására és véleménynyilvánításra sarkallta a passzivitásra hajlamos internetezőket. A nyelvi lokalizációt a cég ügyes trükkel oldotta meg: egy algoritmus segítségével gyakorlatilag a felhasználókkal fordíttatta le kezelőfelületét. Ez gyakorlatilag egy időnként megjelenő űrlap volt, amelyben az oldal megkérdezte egy-egy angol nyelvű funkció jelentését magyar nyelven.

Al-Dzsazíra és Facebook felirat a kairói Tahrir téren 2011 februárjábanForrás: AFP/Khaled Desouki

Mostanra a Gemius mérései szerint a magyar internetezők 85 százaléka van fent a szájton, ami még az európai átlagnál is magasabb, csak a törököknél magasabb ez az arány. Az oldal népszerűségét az sem gátolta, hogy kiderült: az amerikai nemzetbiztonság képes hozzáférni a szájton lévő adatokhoz. A Facebookot világszerte 1,3 milliárd ember használja – tehát hétből több mint egy földlakó regisztrálva –, egyedül a kínai, az orosz, a koreai és a japán piacokon nem tudta még legyűrni a helyi közösségi szájtokat.

A Microsoft tanulmánya szerint tavaly a tipikus magyar felhasználó életkora 47 év volt, ami azt jelenti, hogy a magyarul is kommunikáló szájt a fiatalok és a geekek mellett az anyukákhoz és a nagymamákhoz is megtalálta az utat: globális szinten jelenleg a 65 évesnél idősebb felhasználók száma gyarapszik a legjobban.

A Facebookot napjainkban már nemcsak cégek használják reklámra, a politikusok számára is hatékony kampányeszköz, például Orbán Viktor is aktívan használja. A Facebook (és a Twitter) segítségével egy tömegrendezvény minden korábbinál könnyebben meghirdethető. Nerm véletlen, hogy 2011-ben Egyiptomban a hatóságok inkább lekapcsolták a teljes internetet, hogy a Mubarak elnök lemondását követelő ellenzéki tüntetők ne tudjanak tovább szerveződni ezeken a közösségi oldalakon.

Sokan még mindig nem tudják kezelni 

Mivel a Facebook alapvetően célzott hirdetéseket értékesít, érdekelt abban, hogy minél többet tudjon a felhasználóiról. Számára az lenne az ideális, ha minden felhasználójának az összes tevékenysége nyilvános lenne, de persze ilyen feltételek mellett sokkal kevesebben használnák az oldalt.

A fotók megosztása kilenc éve a Facebook legkedveltebb szolgáltatásaForrás: AFP

A cég folyamatosan próbál – több-kevesebb sikerrel – egyensúlyozni az egyszerű használat és a szofisztikált adatvédelmi beállítások lehetősége között, de a folyamatos változás miatt még tíz év után sem tudja rutinszerűen kezelni az adatvédelmi funkciókat a felhasználók jelentős része.

A legcélszerűbb az ismerősöket kategóriákba rendezni, és bizonyos tartalmakat csak a közeli ismerősökkel, másokat akár az összes kontakttal megosztani. Ez több száz ismerősnél már elég nehézkes, és automatika – egyelőre – nem képes elvégezni az ember helyett.

Már uralja a mobilokat

A cég legutóbbi üzleti eredményeiből kiderül, hogy a reklámbevételek nagyobb részét már az okostelefonokon és táblagépeken megjelenő felületek termelik, laptopról vagy asztali PC-ről egyre kevesebben használják a szájtot. Ez nem meglepő, hiszen világszerte egyre kevesebb fogy ezekből a gépekből, míg a mobileszközök egyre népszerűbbek.

A mobilosszegmensen igazából egyik nagy cég sem mozog rutinosan, amit az is jól jelez, hogy tavaly tavasszal még maga a Facebook is előrukkolt egy teljesen használhatatlan megoldással: a Home nevű androidos applikáció a teljes mobilrendszerre rátelepedett, de inkább csak idegesítővé tette azoknak a drága mobiloknak a kezelését, amelyeken egyáltalán használni lehetett.

A Facebook új appja, a PaperForrás: Facebook

Azóta Zuckerbergék stratégiát váltottak: egy-egy célfeladatra alkalmas, különálló appokat készítenek, és ezeket rá is erőltetik a felhasználóra. Például a Facebook alapkliensben már csak a hírfolyamot lehet nézegetni, az üzenetek olvasásához a Messenger nevű appra van szükség. Hétfőn jelent meg a Paper nevű app iOS-re, ezzel az ismerősök által megosztott híreket és hosszabb bejegyzéseket lehet hírlapként olvasni. Bár a funkciók apponként való szétválogatása sokak számára idegesítő lehet, ez lehetővé teszi a felhasználóknak azt is, hogy csak a hálózat számukra fontos részeit használják. 

Tényleg kezdik megunni?

Ez a moduláris működés valószínűleg a túlélés szempontjából is fontos. Az utóbbi években ugyanis számos olyan szolgáltatás jelent meg, amelyek egy-egy adott területen jobban teljesítenek a behemót Facebooknál.

A cég ugyan megvette az Instagram képmegosztót, de nem teheti ezt az összes riválisával: a Snapchat mobilos üzenetküldő szolgáltatás 23 éves alapítója például visszautasította Zuckerberg ajánlatát. A Businessweek cikke szerint ennek a társaságnak a rendszere napi szinten már több fotót kezel le a Facebooknál. A hasonló Whatsapp és az Ázsiában sikeres WeChat szolgáltatások is egyre népszerűbbek, különösen a fiatalabb tizenéves felhasználók körében, hiszen ők nem feltétlenül akarnak ugyanott csevegni, ahol szüleik is jelen vannak.