Nézze meg felülről a régi Magyarországot!

Milyen volt a Margitsziget az Árpád híd nélkül? Hogyan kémkedett Amerika hazánk felett a digitális kamerák előtti korban? Egy új honlapon régi légi fotókat böngészhet.

A héten megnyitott Légifelvétel Archívumban repülőgépből készült látképek és ortofotók, vagyis térképekhez hasonlóan használható, felülnézeti képek is megtalálhatók. Ezen a linken például az Erzsébet híd és környékének 1918-as állapotát lehet megtekinteni, itt pedig a Margitsziget északi csúcsának eredeti állapota látható, még az Árpád híd építésének megkezdése, tehát 1939 előtt. Ez a felvétel is ott készült, ám más irányból: itt jól kivehető, milyen más volt még Óbuda az előtt, hogy a Duna két partját híddal közölték volna össze. Itt ugyancsak az Árpád híd nélkül látható egy teljes budapesti panoráma.

A keszthelyi Festetics-kastély eredeti és javított képe (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Térképtár - Interspect Digitális Archívum)

Gondolta volna, hogy a Hősök tere fákkal buján benőtt park volt? Ezen a fotón jól látszik, hogy a Millenniumi emlékmű előtti terület a jelenleginél jóval kisebb, ráadásul az út sávjai nem megkerülik, hanem áthaladnak a két szoborcsoport között. A mai csúcsforgalomban ez már elképzelhetetlen lenne, pedig a múzeumok előtti nagyságrendekkel nagyobb zöldterületet bizonyára ma is értékelnék a turisták. Találtunk más érdekességeket is: itt például a Körszálló (Hotel Budapest) helye látható, itt pedig a Google Térképhez hasonló nézetben készült, fekete-fehér fotó a mai Nyugati térről 75-96 évvel korábbról (a készítés pontos ideje nem ismert).

Ahol lehetséges, a fotók mellett publikálják a készítés helyszínének koordinátáit, amelyet a Google Térképbe vagy a Google Földbe átmásolva a jelenlegi állapotuk is megtekinthető. A képek adattáblája a felvételek készítési körülményeit és még számos információt tartalmaz.

A térképről lehet elérni a régi légi fotókat (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Térképtár - Interspect Digitális Archívum)

A gyűjteményben a repülőgépekről készített fotók mellett egy igazi kuriózum is megtalálható: egy olyan, hazánk 80 százalékát lefedő, fekete-fehér műholdkép, amelynek fotóit 1960 és 1969 között az amerikai Corona-kémműholdakkal készítették. Ahogy korábbi cikkünkben is olvashatja, a Corona-rendszert a kommunista blokk országainak megfigyelésére alkotta meg az amerikai kormány az ötvenes évek végén, hogy kiválthassa a rizikós kémrepülőgépes missziókat.

Ötmillióért öné lehet az amerikai kémfelvétel

A Corona-műholdak mai szemmel elképesztően primitív módszert használtak: nagy felbontású, hatalmas lencsékkel rendelkező filmes kamerákkal szerelték fel őket, a filmkezelő mechanizmust pedig úgy alakították ki, hogy egy-egy visszatérő egységben le tudja dobni a Földre az exponált filmszalagot. A ledobott filmszalagot tartalmazó kazetták zuhanását ejtőernyővel lassították, így ezeket optimális esetben a légierő repülőgépeivel kapták el. A filmkazettákat úgy tervezték meg, hogy egy rövid ideig a vízből is ki lehessen őket halászni, ám ha nem találta meg a haditengerészet időben a kazettát, akkor az elsüllyesztette magát, hogy az általa hordozott információ ne kerülhessen illetéktelenek kezébe. Ha valaki szeretné, 5,3 millió forintért saját magának is megveheti a Magyarországot csaknem teljesen lefedő, két és fél méteres részletességű (ekkora területet fed le egy pontja) kémfelvételt.

A Corona-kémműholdak ilyen fotókat készítettek az országról Forrás: USGS/Interspect

A korabeli kémműholdas felvételeket az archívum mögött álló Interspect Kft. az amerikai hírszerzés levéltárából vásárolta meg, a fotókat azonban még digitálisan össze kellett illeszteni, ami jelentős munkát, és a hatalmas fájlméretek miatt nagyteljesítményű munkaállomásokat igényelt.

Az óriási felvételt egyébként többéves munkával ortofotóvá alakították az interspectesek, így a kémfotókon vissza lehet nézni egy adott település vagy régió terjeszkedését, a növényzet alakulásának változását a negyvenöt évvel korábbi állapothoz képest. Ez azért volt óriási munka, mert az amerikaiak fotóinak jelenleg is beazonosítható pontjait kellett a terepen, egy néhány centiméteres pontosságú GPS-szel meghatározni.

Világháborús negatívokat keltenek életre

Az archívumban elérhető fotók többségéről ingyen csak vízjellel ellátott, kisfelbontású fotókat lehet szabadon elérni, mivel az eredeti példányok múzeumok, levéltárak és magántulajdonosok birtokában vannak, azokat tőlük is lehet megvásárolni. A felvételeket üveglemezről, papírról vagy analóg filmről digitalizálják, a legtöbb esetben az akár közel százéves fotókat meg kell tisztítani, a törött üvegnegatívokat össze kell illeszteni, ami nagyon sok munkát vesz igénybe - mondta az Origónak Bakó Gábor, az Interspect ügyvezetője. Jelenleg mintegy kétezer fotó van a rendszerben, de folyamatosan bővíteni fogják a kollekciót, hiszen az interneten nem hozzáférhető felvételek száma ennek sokszorosa. A gyűjteményhez bárki felajánlhatja saját felvételeit is.

Egy szegedi látkép eredeti, és javított változata (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Térképtár - Interspect Digitális Archívum)

A napjainkban elérhető digitális megoldások azonban nagyon sok segítséget nyújtanak: segítségükkel akár olyan képrészletek is újra előhívhatók, amelyek egyébként nem voltak láthatók az eredeti, analóg felvételen: például a lenti balatoni látképen a vízparti hínár is láthatóvá vált. Ahogy a második fotón is látszik, a János-hegyi Erzsébet-kilátóról 1930-ban készített üvegnegatív az idők folyamán eltört, de digitális utómunkával eltüntették a sérüléseket.

Új részleteket hívott elő a számítógép a balatoni látképről (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Térképtár - Interspect Digitális Archívum)

Teljesen eltüntették a üvegnegatív repedését a János-hegyi panorámáról (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Térképtár - Interspect Digitális Archívum)

Több mint száz éve légifotózunk

A világ első légi felvételét 1858-ban készítette egy Nadar művésznevet használó Gaspard-Félix Tournachon nevű fényképész egy hőlégballonról, hiszen ekkor a repülőgépet még fel sem találták a Wright-fivérek. A Petit-Becetre nevű francia településről 80 méteres magasságból készült felvételei nem maradtak meg az utókor számára. A legrégebbi fennmaradt légi fotó hasonló módszerrel Bostonban készült 1860-ban: a 630 méteres magasságból készült felvételt itt lehet megnézni.

1882-ben egy brit meteorológus papírsárkányra szerelt felvételekkel kísérletezett, az első világháborúban azonban már a repülőgépekre szerelt fényképezőgépek debütáltak, Magyarországon 1916-tól használták a technológiát felderítés és térképészet céljából. Az analóg technológia egészen kétezerig tartotta magát a légi fotózás terén, de 2010-re már a digitális technológia vált egyeduralkodóvá.

Ha érdekli, hogyan nézett ki otthonának környéke korábban, a Google Földet is segítségül hívhatja, a szoftverben évek óta megtalálható időgéphez hasonlóan működő funkció, amelynek használatáról itt olvashat részletesen.