Lassan fertőző vírusként terjedt el az iWiW

2014.06.24. 06:52

Milyen volt az iWiW kapcsolati hálója, és hogyan terjedt el az elmúlt évtized egyik legnépszerűbb online szolgáltatása Magyarországon? Az International Business School vezetésével zajló kutatás fő eredményei.

A világ nem olyan nagy, mint gondolnánk, az emberi kapcsolatok hálózataiban mindössze néhány lépés kell ahhoz, hogy két ismeretlen ember eljusson egymáshoz. A Facebookról nemrégiben készült tanulmány szerint az internet és az online közösségi hálózatok tovább csökkentették az emberek közötti távolságot, a június 30-án bezáró iWiW-en például egy-két ismerősön keresztül szinte bárkihez eljuthattunk. Ezeken a weboldalakon azonban jóval több ismerőst jelölünk be, mint amennyivel valójában kapcsolatot tartunk, ezért az online hálózatok nagyon sűrűek – mondták az Origónak az iWiW működését vizsgáló Lengyel Balázs és Ságvári Bence, az International Business School (IBS) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) munkatársai.

Az iWiW is kirajzolja a megyéket

 

Gyakorlatilag Magyarország településeinek hierarchiája rajzolódik ki az iWiW kapcsolati hálójábólForrás: Jakobi Ákos és Lengyel Balázs, IBS

Egy magyar kutatók által készített angol nyelvű tanulmány adatai szerint a 3154 magyar település közül 2558-at adtak meg lakhelyként a felhasználók, a "maradék" kis falvak nem szerepelnek a hálózaton, de az is lehet, hogy az itt lakók a közeli nagyobb településeket jelölték meg lakhelyül, vagy nem regisztráltak az oldalra. Az iWiW-en 2013 közepéig összesen 356 millió kapcsolat keletkezett, ennek fele azonos városban élők között, 65 millió pedig a megyehatárokon belül jött létre.

A kutatók először a hazai települések között létrejött ismeretségek hálózatát rajzolták meg (ez látható a fenti ábrán). Nem meglepő módon a hálózatban a főváros és a megyeszékhelyek emelkednek ki, mivel a városokban élnek a legtöbben, így a kapcsolatokat jelző legtöbb vonal is innen indul. 

A kutatók a következő lépésben meghatározták, hogy a települések közötti összes lehetséges kapcsolat közül mennyi valósult meg. Az így létrejött hálózat képe gyakorlatilag az előző ellentéte (lásd lent), mivel a méretükből adódóan nagyon sok az elvileg lehetséges kapcsolatok száma a népesebb városok között, míg a kis falvak között a lehetséges kapcsolatok száma alacsony.

 

A kisebb települések lakói sokkal nagyobb arányban ismerik a közelükben élőket, mint a városiakForrás: Jakobi Ákos és Lengyel Balázs, IBS

Az adatok szerint a kisebb lélekszámú települések között az elvileg lehetséges kapcsolatokhoz viszonyítva nagyobb arányban ismerik egymást, mint a nagyvárosok között. Ezért ezen a térképen nem a főváros és a megyeszékhelyek rajzolódnak ki hangsúlyosan, hanem az ország azon területei, ahol sok kis település található, például Észak-Magyarország, a Dél- és a Nyugat-Dunántúl.

A lenti ábra a második hálózat felhasználásával készült, az azonos színű területi egységeken belül sűrűbbek a kapcsolatok, mint az eltérő színnel jelölt területek között. Feltűnő, hogy a térkép erősen emlékeztet az ország megyéire. Érdekes azonban, hogy Pest megye például nem alkot különálló egységet, sokkal inkább az vehető észre, hogy a Duna vonala alapján határolódnak el a területek az ország középső részén, és a barátságok hálózata itt a környező megyékkel forrt egybe. 

 

Szinte minden megye kirajzolódik az ismeretségi alhálózatok térképéből Forrás: Lengyel Balázs és munkatársai, IBS

 

Az innovátoroktól az iWiW-ező nagyikig

A kutatók szerint a statisztikák azt is alátámasztják, hogy sok kezdő internetező számára az iWiW szinte egyenlő volt magával az internettel, a hálózat tagjainak száma ugyanis nagyjából 2010-ig majdnem teljesen megegyező arányban bővült a magyar netezők számának gyarapodásával. A hazai közösségi hálón mindig egy kicsivel több férfi volt jelen, mint nő, viszont a nők jellemzően sokkal aktívabban használták az oldalt.

A tanulmány készítői öt fő korszakra osztották az iWiW történetének első tizenegy évét (azért nem tizenkettőt, mert tavalyi adatokkal dolgoztak). A 2002-es alapítástól 2005 novemberéig tartott az első felhasználók, az innovátorok korszaka, akik egymáshoz lazán kapcsolódó, de mégis nagyon sűrű hálózatot alkotó, társadalmilag homogén csoportba tömörültek. Ők a 4,7 millió fős létszámnál tetőző felhasználói tábornak csupán 2,5 százalékát tették ki. A legtöbb innovátor 18 és 30 év közötti volt, és átlagosan körülbelül 350 ismerőssel rendelkezett.

2005 vége és 2006 nyara között a korai befogadók érkeztek a szájtra. Ők már nagyobb tömeget képviselnek, velük 13,5 százalékkal gyarapodott a felhasználók tábora. Ők leginkább 25 év körüliek voltak, átlagosan 300-400 ismerőssel az iWiW-en.

Úgy nőtt az iWiW-ezők száma, ahogy a magyar internetezőkéForrás: Ságvári Bence és Koltai Juli

 A tömegfelhasználók (akiket a statisztikusok korai többségnek hívnak) az egyre intenzívebb bővülés első szakaszában, 2006 nyara és 2007 ősze között csatlakoztak a hálózathoz. Ekkor vette meg a céget a Telekom tulajdonában lévő T-Online: javában tombolt az iWiW-láz, alig győzték a felhasználók rohamát szerverkapacitással kiszolgálni. Ők már a teljes tábor 34 százalékát jelentik, és sok volt közöttük az iWiW felhasználói korba akkor belenövő 14–18 éves, illetve 30–40 éves, de már elkezdtek beszivárogni a fiatal felhasználók szülei is az iWiW-re. Mivel a 25 év körüliek már a korábbi években feliratkoztak, az ő számuk ekkorra visszaszorult. Fontos különbség az előző csoportokhoz képest, hogy ezeknek a felhasználóknak jellemzően 150–160 ismerősük volt.

2007 októbere és 2010 januárja között a késői többségnek nevezett újabb nagyobb tömeg érkezett meg a szájtra, ez az összes felhasználó további 34 százaléka. A kisebb településeken, falvakban élők közül ekkor regisztráltak a legtöbben. Az ekkor csatlakozó iWiW-ezők többsége vagy tinédzser, vagy 30–50 éves, és valószínűleg kezdő internetező – például a számítógéphez jutó nagymama –, mert az ekkor belépők ismerőseinek száma jellemzően 100 fő alatti.

Budapestről indultak útjukra az iWiW első meghívóiForrás: Lengyel Balázs, IBS

2010 és 2013 között már a magyarított felületű Facebook hódított itthon is, de a lemaradóknak titulált felhasználók ekkor még inkább az iWiW-et fedezték fel maguknak. Még ez is elég sok felhasználót jelent, a teljes tábor 16 százalékát. Közöttük is sok a tini és a harmincas-negyvenes éveiben járó felhasználó, akinek azonban még kevesebb ismerősük van. A kutatók szerint ebben az időszakban már sok olyan fiókot találtak, amelynek paraméterei nem illeszkednek az általános trendbe: ez annak köszönhető, hogy eltörölték a meghívásos rendszert, és bárki korlátlanul létrehozhatott kamufiókokat magának.

Vírusként terjedt el az iWiW

A kutatók azt is fel tudták térképezni, hogy az évek során miként terjedt el az iWiW a már bent lévő tagok meghívóin keresztül. Érdekes, hogy a szolgáltatás felfutásának már viszonylag korai szakaszában elérte az összes, 2558 települést, 2006 elején már mindenhol volt bejegyzett felhasználó.  

Idővel a megyeszékhelyekről is egyre több meghívó érkezettForrás: Lengyel Balázs, IBS

Mivel a hálózat alapjait 2002-ben lefektető Várady Zsolt Budapesten élt, nem meglepő módon az első három évben a meghívók többségét az itt élő felhasználók küldték ki az ország többi településére. 2005-től azonban egyre több meghívót küldtek a vidéki nagyvárosokból is, például Debrecenből, Győrből, Miskolcról, Pécsről, Szegedről. 2007-től pedig, amint tömegek kezdték a fővároson kívül is használni az oldalt, a terjedés egyre inkább decentralizálttá vált, azaz a kisebb városok is közvetítették az iWiW-et a környékbeli falvak felé. A térképeken látszó kapcsolatok csak olyan településeket jelölnek, amelyekből   legalább 15 meghívót küldtek egy másik településre a közösségi oldal létezése óta.

Végül szinte mindenhonnan hívtak új felhasználókat. Budapest csak azért emelkedik ki, mert ott többen élnekForrás: Lengyel Balázs, IBS

Kis túlzással azt lehet mondani tehát, hogy az iWiW elterjedése hasonlított egy nagyon lassan fertőző víruséhoz. Először a budapesti innovátor közösségeket és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó vidéki internetezőket érte el. A nagy felfutás időszakában, amikor mindenki a szűkösen mért meghívók miatt panaszkodott, már nemcsak a főváros, hanem a vidéki központok is "fertőztek". Később, amikor az iWiW-regisztrációk száma csökkenni kezdett, a meghívók egyre nagyobb arányát küldték a vidéki városokból a környező falvakba.

Hasonlóképpen ahhoz, ahogy a beteg meggyógyul, az online közösségi hálózatok felhasználói is "felépülhetnek", azaz átcsábulhatnak másik szolgáltatásra. Azt a rendkívül izgalmas és aktuális kérdést, hogy miként néptelenedett el az iWiW, egy nemrégiben létrejött kutatási konzorcium vizsgálja az International Business School, a Közép-európai Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia munkatársaival közösen, Kertész János professzor szakmai vezetésével. A június 30-án bezáró iWiW-ről minden felhasználó egyben lementheti az adatait egy időkapszulában. Ennek mikéntjéről itt olvashat részletesen.

Akik az iWiW működését kutatták
A mindössze két hónappal a magyar közösségi hálózat bezárása előtt elkészült, a Közösségi hálózatok földrajza című tanulmány készítői az iWiW üzemeltetőitől kapott – anonimizált, a tavalyi állapotot tükröző – adatok birtokában térképezték fel a magyar internetezők kapcsolati hálózatát. A kutatásban az IBS munkatársain kívül részt vett Varga Attila, az Arizonai Egyetem doktorandusz hallgatója, Jakobi Ákos, az ELTE Regionális Földrajzi Tanszék docense, Koltai Juli, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa és Kertész János, a Közép-európai Egyetem Hálózattudományi Központjának professzora.