Bemondom a tévének, mit akarok nézni

LG, tv, tévé
Vágólapra másolva!
A Google újból az okostelevíziók forradalmát ígéri, mi viszont már az Android TV megjelenése előtt kipróbáltuk, milyen érzés a távirányítón keresztül beszélni a tévénkhez.
Vágólapra másolva!

Nem mondhatni, hogy az okostelevíziók nem fogynának a magyar boltokban, hiszen már az olcsóbb, százezer forintos lapostévékben is elérhetőek az internetes szolgáltatások, így jó eséllyel az is okostévét vásárol, akinek erre nincs is igénye.

Mi a baj a mostani okostévékkel? Az, hogy a legtöbb készüléket komplikált használni a távirányítóval, lassan indulnak el az appok, és sokszor a felületük is olyan, mint egy régi honlapé. A gyártók saját fejlesztésű szoftvert alkalmaznak a készülékekben, így mindegyikhez egyedileg kell appokat fejleszteni - nem csoda, hogy sok esetben nem túl káprázatos a végeredmény. Sok app olyan lassú, mintha egy régi netbookon futna, a gyatra környezetben pedig csak primitív játékok indulnak el, amelyek két percnél tovább még egy gyereket sem kötnek le. Egyedül a YouTube és más internetvideós tartalmak megnyitásának lehetősége praktikus rajtuk.

Álmaink tévéjét ígéri a Google

A Google szerdán bemutatott Android TV szoftvere ennél jóval többet ígér: nemcsak tetszetős, gyorsan reagáló felületet, de a telefonon vagy tableten megkedvelt appok futtatásának lehetőségét is biztosítja. Az okostévék használhatóságát leginkább a nehézkes szövegbevitel rontja le - bár a legtöbb készülékhez vezeték nélküli billentyűzet is csatlakoztatható, ez nem optimális megoldás, hiszen ennyi erővel akár a számítógéphez is leülhet a felhasználó. Nem véletlen, hogy a Google eleve beszédfelismerésben gondolkodik.

Az Android TV jól használható felületet, beszédfelismerést és játékokat is kínál Forrás: Google

A tévékhez igazított Android-rendszeren kiemelt szerephez juthatnak a játékok is: ezeket vezeték nélküli kontrollerrel, vagy akár okostelefonról is lehet majd irányítani. Aki csak néha játszana, annak egy Google-szoftveres tévé birtokában külön konzolra sem kell majd beruháznia, bár az valószínűsíthető, hogy nem minden tévén fog elindulni minden játék, ahogy egy olcsóbb telefonon sem fut a legszebb 3D-s játék. De az is elképzelhető, hogy a Google előír egy minimális rendszerigényt a tévékhez. A tévén is futó androidos appok elkészítése ugyan igényel többletmunkát a telefonos verziókhoz képest, de ez még így is jóval kevesebb, mint minden tévétípusra egyedi alkalmazást írni.

Vajon ezúttal összejön neki?

Bár az Android TV bemutatója elég látványos volt, a siker még nem borítékolható: hiszen a Google 2010-ben már próbálkozott hasonlóval - akkor Google TV néven -, és a platformja négy év alatt sem igazán terjedt el, Magyarországon nem is találkozhatott vele senki. Pedig a Google TV és az Android TV szoftveres alapjai ugyanazok, az elmúlt négy évben legfeljebb a tévék elektronikája fejlődött, és válhatott képessé fejlettebb rendszerek futtatására, a cég pedig a fejlesztésben szerzett több tapasztalatot.

Forrás: Google

Jól látszik, hogy a Google úgy igyekszik egységesíteni - és egyben megszerezni - az okostévék piacát a tévés Androiddal, ahogy azt korábban az okostelefonokkal tette, hiszen androidos mobilból is lehet kapni méregdrágát és olcsót is. Ez elvileg az internetes szolgáltatások működtetői számára is ideális lenne, hiszen nem lenne szükség többé egyedi appokat fejleszteni a tévékhez, csupán egységes okostévés felületet kellene előállítani. A fejlesztésre fordítható több erőforrás révén pedig jobb minőségű appok készülhetnének.

Egyelőre azonban látványosan hiányoznak a támogatók az Android TV mögül: bár a Sony, a Sharp és a Philips már most bejelentette, hogy hamarosan a Google szoftverét használó tévéket ad ki, több komoly szereplő, például a Samsung és az LG is sem alkalmazza az új platformot. Pedig ez a két cég az okosmobilok és a táblagépek körében a Google nagy szövetségeseinek számít.

Diktáljon a tévének!

Nem véletlen, hogy ez a két koreai gyártó nem veti magát a Google karjába: a Samsung már eddig is sok pénzt és erőforrást fektetett saját, nem univerzális platformjába, és az azon elérhető szolgáltatásokba. Az LG pedig a legújabb okostévéinek zömét már az univerzális WebOS szoftverre alapozza: ezt többek közt a már bezárt Palm, majd később a HP mobil eszközein használták, onnan került az LG-hez. A WebOS tehát jóval fejlettebb szoftver a gyártók eddigi házilag barkácsolt tévészoftvereinél, akárcsak a tervezett Android TV.

Az LG tévé WebOS-es menüje szándékosan nem takarja ki az egész képernyőt, nem zavarja a tévézést Forrás: Origo

Az Origónak a cég budapesti központjában mutatták meg az egyik első WebOS-es okostévét: az LG legolcsóbb okostévéin még nem ez, hanem a saját fejlesztésű, jóval fapadosabb NetCast szoftver fut, de egy 150 ezer forintos készüléken már elérhető az új szoftver, ami sokkal gyorsabban reagál a parancsokra és hozza be a funkciókat, mint amit eddig egy tipikus okostévén megszokhattunk.

A kényelmes használathoz nem árt a Nintendo Wii vezérlőjére hasonlító mozgásérzékelős távirányító sem: ez plusz tízezer forintba kerül. Ezzel viszont elég rámutatni a tévére, a kurzor a megfelelő ponton jelenik meg, nem kell idétlen menüpontok között ugrálni gombok repetitív nyomkodásával. Ennél sokkal hasznosabb, hogy a távirányítót mikrofonnal is felszerelték, ha a YouTube-on vagy a Google-on keresnénk, elég megnyomni egy gombot, bediktálni a kifejezést, magyarul is megérti azt.

Normál távirányítóval a fejlett okostévét sem kényelmes használni Forrás: Origo

Az LG beszédfelismerője nagyjából az androidos mobilokénak a hatékonyságával működik: a próbánk során viszonylag kevésszer tévedett, leginkább a bonyolult magyar nevekkel nem boldogult. A beszédfelismerés támogatását az appokba külön bele kell programozni, ezért a magyar appokkal még nem működik, a cég ugyanis csak nemrég adta ki az új tévék fejlesztői segédleteit. Megtudtuk azt is, hogy bár az intelligens távirányító hamarabb lemerül hagyományos társainál, de egy jó minőségű elem fél évig is kitart benne.

A modern tévén a tévézés már másodlagos

A WebOS-es menü kifejlesztésekor arra törekedtek, hogy az lehetőleg sose takarja ki a teljes képernyőt, mindig látható legyen a műsor. Ez a tévé már tükrözi a jövő trendjeit: tévénézés funkció már nem elsődleges rajta, csupán egy az appok közül, amelyeket a távirányítóval szabadon át lehet rendezni, vagy el is lehet tüntetni.

A mozgásérzékelős távirányítóval minden könnyebb Forrás: Origo

Ez nem véletlen, hiszen az alacsony havi átalánydíjért több külföldi országban is elérhető Netflix téka, és az internetes videómegosztók korában már nem is biztos, hogy valaki egyáltalán még előfizet például kábeltévére - noha Magyarországon még ez a gyakoribb. Ezért hasznos, hogy a WebOS-es okostévét úgy is be lehet programozni, hogy a távirányítója vezérelni tudja a kábeltévés, IPTV-s beltéri egységeket, akár a hazai telekomos vagy UPC-s egységeket is. A tévé távirányítója nem feltétlenül támogat minden beállítási lehetőséget, de a hangerőt, a csatornaváltást és hasonló fontos funkciókat igen.

Ma már a telefon képét sem kunszt a tévére küldeni Forrás: Origo

Az LG WebOS-ét a gyártó úgy hirdeti, hogy arra nagyon könnyű fejleszteni, de az biztos, hogy az androidos appok millióit kiszolgáló Google-lal nehéz lesz versenyre kelnie. Erre a platformra ugyanis csak néhány fontosabb app létezik - például Skype, HBO Go és hasonlók -, míg a telefonra vagy táblagépre már elkészült appok fejlesztőinek zöme vélhetően tévés verzióval is előrukkol majd.

Nehéz megjósolni, miként tudja meggyőzni a Google az Android TV használatától vonakodó gyártókat saját szoftvere alkalmazásától, de nem valószínű, hogy az okostévék platformja egy-két éven belül legalább többé-kevésbé egységessé válna a telefonokhoz hasonlóan, addig biztosan marad a kaotikus helyzet. Mindenesetre legalább az biztató, hogy egy jobb telefonban, táblagépben és okostévében ma már eleve megtalálható olyan technológia, amellyel a mobil eszköz képe egyszerűen, vezeték nélkül átküldhető a tévére, így azon bármilyen játékot, videót vagy egyéb appot lehet használni a tévén futó szoftver típusától függetlenül.