Könnyen kijátszható a cenzúrázott Google

Vágólapra másolva!
Forrnak az indulatok az úgynevezett felejtés joga körül, amely lehetővé tette információk eltávolítását az internetes keresési eredmények közül. A személyes adatok védelmének támogatói és a szólásszabadság hívei feszülnek egymásnak a határozat kapcsán Brüsszelben.
Vágólapra másolva!

Százezerhez közelít a Google keresőóriáshoz benyújtott törlési kérvények száma, derült ki a csütörtök este, Brüsszelben zajló tárgyaláson. A találkozót az EU hívta össze, hogy a right to be forgotten (a felejtés joga) által érintett nagyvállalatokkal, a Google mellett a Microsoft és Yahoo képviselőivel egyeztessen.

Több ezer adatot távolítottak el

A Google Brüsszelben közölte, hogy az eddig feldolgozott beadványok nagyjából felét távolította el az uniós határozat értelmében. A rendelet májusi hatályba lépése óta 91 ezer személy nyújtott be kérvényt, ez körülbelül 328 linket jelent. Ugyanakkor még nem dolgozták fel az összes igénylést. Előzetes adatok szerint a kérvények 30 százalékát utasították vissza, és mintegy 15 százalék esetében kérvényeztek további adatokat a törlés jóváhagyásához.

Július 18-ig bezárólag a legtöbb beadványt, 17,5 ezer példányt Franciaország nyújtotta be, közvetlen mögöttük áll Németország 16,5 ezer kérvénnyel, míg Nagy-Britannia állampolgárai 12 ezer űrlapot töltöttek ki. További 8 ezer spanyol, 7,5 ezer olasz, valamint 5,5 ezer holland beadványt küldtek a Google-nak.

Úgy tűnik a Bing által érintett Microsoft, amely szintén létrehozta saját űrlapját, illetve a Yahoo egyelőre csendes megfigyelőként követi az eseményeket.

Kereszttűzbe került a Google

A májusi határozat gyakorlatba ültetése miatt rengeteg kritika érte a Google-t. Az európai döntéshozók főleg arról faggatták a céget, miért csak az európai keresőmotorjaiból (mint a Google.co.uk) tüntette el a linkeket, míg a kontinensen kívül (így az ázsiai, amerikai oldalakon) továbbra is elérhető az adott információ. A fő problémát a széles körben használt Google.com jelenti, ahol szintén megjelenítik az adatokat a keresési eredmények között. "Ezzel gyakorlatilag épp a határozat lényege veszett el" – nyilatkozták névtelenül európai képviselők a Reutersnek.

Brüsszel a probléma megoldása érdekében mindhárom nagyvállalatot felszólította, hogy a hónap végére szolgáljon több részlettel arra nézve, hogyan alkalmazza a felejtés jogát a gyakorlatban. Az információ alapján az európai törvényhozók szeptember közepéig létrehoznának a cégek számára egy iránymutatás-tervezetet, amely segítené a jövőben a panaszok kezelését és elbírálását.

Adatvédelem mindenekfelett

Az Európai Unió Bírósága májusban hozott precedensértékű ítéletet arról, megváltoztatja a keresőszolgáltatásokat üzemeltető cégek adatkezelési gyakorlatát az Európai Unión belül. Ennek értelmében, ha egy uniós állampolgár kérvényezi egy elavult vagy nem kívánt, őt érintő személyes adat kezelését, így elsősorban annak törlését, a keresőcégnek az EU-ban jelenleg érvényben lévő, a személyes adatok védelméről szóló 1995-ös irányelvének megfelelően végre kell hajtania.

A BBC még májusban felhívta a figyelmet a rendelet lényegére, miszerint az uniós bíróságnak két fontos, a modern demokrácia alapját jelentő alapelv: a szólásszabadság és az információ szabad áramlása, illetve a magánszférához fűződő jog, a személyes adatok feletti rendelkezés között kellett döntenie, és az utóbbi mellett tette le a voksát.

A szabadságharcosok kikeltek magukból

"A világháló cenzúrája kezdődött el" – hangoztatják a szólásszabadság bajnokai, akiket feltüzelt az 50 százalékos törlési arány. "Ha ezt szó nélkül hagyjuk, annak beláthatatlan következményei lesznek. A személyes adatok magasabb szintű védelmét a végén törvénybe is foglalják, és oda lesz a szólásszabadság" – mondta Bob Satchwell, a brit Szerkesztők Társasága igazgatója a Wall Street Journalnak.

Ugyan az európai jog nem precedensrendszerben működik, az uniós ítélet mégis kellő alapot nyújt az EU-tagországok hasonló ügyeiben való döntéshez. Ez pedig beláthatatlan következményekkel fog járni az eddig sok millió kötetes könyvtárként működő internet történetében.